Közel 300 ezer nyugdíjas élete változhat meg egy csapásra, ahogy feláll az új kormány: mások viszont búcsúzhatnak az aranyélettől

A 2026. 17. heti hírösszefoglalónkat a legmeghatározóbb hírekkel kezdjük, továbbra is a politikai átalakulás kap a legnagyobb figyelmet. Magyar Péter megnevezte a Tisza-kormány 12 miniszterét, további 4-et a jövő héten fog bejelenteni. Már az is tudható, hogy Sulyok Tamás május 9-én 10 órára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését. További politikai hír volt, hogy Orbán Anita nemcsak külügyminiszter, hanem miniszterelnök-helyettes is lesz. A héten lemondott Semjén Zsolt, és Orbán Viktor is - bár a leköszönő miniszterelnök csak a parlamenti mandátumáról mond le. Júniusban derülhet ki, ő vezeti-e tovább a Fideszt.

A politikai híreken túl is rengeteg érdekes hírt tartogatott az év 17. hete. Nagy figyelem irányult például arra az anomáliára, hogy egyszerre vitték a múlt héten a Skandináv lottó és a Hatoslottó jackpotja mellett az Ötöslottó giganyereményét is. Ez a ritka lottócsoda sokakban gyanút ébresztett, hogy nem véletlenül történt így, ezért a Szerencsejáték Zrt. hatósági vizsgálatot kezdeményezett az ügy tisztázására. Szerencsés hír viszont, hogy a forinterősödésnek köszönhető csökkent az egyik lottójáték ára. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Most érkezett! Vizsgálat indul a csodálatos lottónyeremények miatt: minden egy irányba mutat

A játékosok és a szélesebb közvélemény megnyugtatására rendkívüli ellenőrzést kér a szerencsejáték-felügyeleti hatóságtól a Szerencsejáték Zrt.

A héten is kiemelt figyelmet kapott a forint árfolyam alakulása, és a magyar részvények, illetve hogy mekkora veszélyben van valójában a magyar üzemanyag-ellátás. Sokan aggódnak a Barátság-kőolajvezeték kapcsán is, mely a javítást követően ismét találatot kapott, végül csaknem három hónap után újraindult a kőolajszállítás.

Az is jó okkal foglalkoztatja a közvéleményt, mi lesz azokkal az EU-s pénzekkel, amiket még haza lehetne hozni. A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, hogy milyen csatornákon keresztül érkeznek meg az uniós források, és milyen hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, különösen a forint árfolyamár. Magyar Péter bejelentése szerint már szerdán leül tárgyalni az EU-s pénzekről, pedig még fel sem állt az új kormány. A nagy sietség oka, hogy augusztus 31-én sok milliárd euró felhasználási, lekötési határideje jár le, addig pedig még sok feltételt teljesíteni kellene.

Most pedig lássuk a hét legfontosabb cikkeit témák szerint csoportosítva!

Boltok és vásárlás

Az elmúlt hetek forinterősödése nemcsak a devizapiacon hozott fordulatot, hanem a mindennapi vásárlási döntéseket is átírhatja: a határ túloldalán, például Szlovákiában még vonzóbbá válhat a bevásárlás - már eddig is rengetegen jártak át a határközeli boltokba. A Pénzcentrum összevetette a magyar és a szlovák Lidl akcióit - és az eredmény alapján sok termék érezhetően olcsóbb kint.

A magyar vásárlók 82 százaléka már egyértelműen ráfüggött a hűségkártyákra, de a digitalizáció itt is komoly változást hozott az elmúlt években. Míg kétharmaduk ma már inkább digitálisan veszi igáénybe így az akciókat, addig minden harmadik vásárló körömszakadtáig ragaszkodik a műanyag hűségkártyákhoz - derült ki a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös, nagymintás felméréséből.

Ingatlan, otthon, kert

A rendszeres kertgondozás havi költsége akár több tízezer forintra is rúghat, de az egyedi munkák esetében is széles skálán mozognak az árak. A speciális feladatok, például az öntözőrendszer kiépítése vagy a növénytelepítés, különösen magas költségekkel járhatnak. Alábbi cikkünkben azt jártuk körül, hogy 2026-ban a piacon pontosan milyen költségekkel kell számolnunk, ha igénybe vennénk a kertészek munkáját, és mi befolyásolja leginkább az árakat:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kemény tavasz vár a kertes házak tulajdonosaira: még egy egyszerű fűnyírás is durva kiadást jelenthet 2026-ban

Egy egyszerű fűnyírás is meglepően drága lehet 2026-ban, mutatjuk, mennyibe kerül ma a kertünk rendben tartása, ha kiszerveznénk a munkát.

Eleged van a folyamatos locsolásból, a sok gyomlálásból és a soha véget nem érő kerti munkákból? Egy békéscsabai kertész példája alapján úgy tűnik, a megoldás nem a több víz, hanem más szemlélet – így még az extrém aszályban is működhet az öngondoskodó kert.

A hazai napelemes boom kifulladni látszik: miközben már több százezer háztartás termel saját áramot, a további terjedést egyre inkább a villamosenergia-hálózat korlátai fékezik. A statisztikák szerint bőven lenne még tér a bővülésre, ám a jövő ütemét már nem a lakossági kereslet, hanem a műszaki és szabályozási feltételek határozzák meg.

Több ezer lakásos beruházás rajzolhatja át a Népsziget jövőjét, miközben a projekt már most komoly szakmai és politikai vitát váltott ki. A tét nemcsak egy új városrész létrejötte, hanem az is, hogy felülírhatók-e a jelenlegi várostervek és mennyire szorulnak háttérbe a zöld és rekreációs funkciók Budapest egyik különleges területén. A Pénzcentrum megkereste a szóban forgó kerületeket és a fővárost is.

Az új Magyar-kormány lakáspolitikai elképzelései alapjaiban rajzolhatják át a magyar építőipar működését. A hangsúly a kereslet ösztönzéséről a kínálat bővítésére helyeződne át, miközben a bérlakásépítés és a lakásállomány megújítása kerülne a középpontba. Markovich Béla arra figyelmeztet, hogy a lakásépítések felpörgetéséhez alacsonyabb kamatok, gyorsabb engedélyezés és korszerű építési technológiák kellenek, miközben a kereslet fizetőképessége továbbra is korlátot jelent. Koji László szerint mindez csak akkor működhet, ha erősebb koordináció jön létre az állam, az önkormányzatok és a piaci szereplők között, és új finanszírozási konstrukciók is megjelennek. A következő években így egyszerre jöhet átmeneti bizonytalanság és hosszabb távon egy kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb működés az építőiparban.

Oktatás, gyerekek

Míg egyes országokban a tanári pálya hat számjegyű fizetést biztosít, más országokban a fizetések még több évtizedes tapasztalat után is jóval alacsonyabbak maradnak. Magyarország a sereghajtók közé tartozik: a tanárok kezdő alapfizetése vásárlóerő-paritáson számolva mintegy harmadával marad el az OECD-átlagtól, míg a maximális fizetés közel a fele annak.

Az elmúlt években a Pénzcentrumnak nyilatkozó oktatási szakértők, iskolaigazgatók és pedagógusok egybehangzóan állították, hogy a magyar közoktatás rendszerszintű válsággal küzd. A megszólalók kritikái rámutattak az elképesztő tanárhiány, a korszerűtlen tantervek, az esélyegyenlőtlenség és módszertani bezártság problémáira is. A szakértők sokszor hangsúlyozták, hogy a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv (NAT) elavult, a lexikális tudás biflázása elfojtja a kritikus gondolkodást, és a túlzott központosítás gúzsba köti az intézményi autonómiát. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira adott válaszok kimerültek a tiltásokban és a felszínes stratégiákban, és az SNI-s gyermekek integrációja, valamint az iskolai agresszió kezelése is elmaradt. Cikkünkben összegyűjtöttük a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatos legfontosabb problémákat és észrevételeket az elmúlt időszakból, és azt is megnéztük, hogy a hamarosan felálló Tisza-kormány milyen konkrét ígéretekkel és reformtervekkel válaszol ezekre a súlyos hiányosságokra.

A héten 15 gimnázium igazgatója kereste fel Magyar Pétert, köztük 5 olyan intézményvezető, akikkel a Pénzcentrum 2018-2025 között több terjedelmes interjút is készített, fókuszban a magyar oktatási rendszer legnagyobb problémáival. Ezekből az interjúkból pedig leginkább az a kép rajzolódott ki, hogy a tanárhiány, a bérek, az autonómia és a diákokra nehezedő nyomás kérdései évek óta változatlanul velünk vannak. Vagyis miközben a politikai térben új nevek és új ígéretek jelentek meg az elmúlt 1,5 évtizedben, addig a legégetőbb kihívásokra nem sikerült megtalálni a megfelelő válaszokat.

Egyre rosszabb képet mutat a magyar iskolások egészségi állapota. A legfrissebb adatok szerint minden harmadik gyerek lúdtalpas, minden hatodik elhízott, és a végzős lányok közel harmada látásproblémával küzd. A KSH iskolaorvosi szűrésekből származó statisztikái alapján a problémák az életkor előrehaladtával látványosan súlyosbodnak is. A háttérben többek között a mozgásszegény életmód és a fokozott képernyőhasználat áll. 

Egy friss, átfogó jelentés az öt év alattiaknak maximum napi egy óra, a kétévesnél fiatalabbaknak pedig zéró képernyőidőt javasol. De vajon mennyire reális elvárás ez a 21. század rohanó mindennapjaiban? Elemző cikkünkben a legújabb kutatásokra támaszkodva járunk utána annak, mikor válik valóban károssá a képernyő, hogyan használhatjuk tudatosan a digitális eszközöket a fejlődés szolgálatában, és miért nem kell feltétlenül rossz szülőnek érezned magad, ha néha te is a mesékhez fordulsz egy szusszanásnyi időért.

Fenntarthatóság és globális krízisek

A fenntarthatóság az elmúlt években a vállalati működés egyik meghatározó szempontjává vált: már nemcsak környezeti, hanem üzleti és pénzügyi kérdés is, amely egyre közvetlenebb hatással van a versenyképességre. A cégeknek egyszerre kell megfelelniük a szigorodó szabályozásoknak, a befektetői elvárásoknak és a fogyasztói igényeknek, miközben működésüket is hatékonyabbá kell tenniük. A Pénzcentrum kérdéseire ezúttal az AutoWallis, a Bonafarm Csoport, az E.ON Hungária Csoport, valamint a hazai bankszektor több nagy szereplője, köztük a K&H Bank, az MBH Bank és az OTP Bank is válaszolt a fenntarthatósági törekvéseik kapcsán.

Egyre több a nyíltan vállalt konfliktus a világban, melyek megrengetik a fennálló világrendet és globális bizonytalanságot hoznak. A tajvani helyzet szintén egy olyan konfliktus, amelynek kimenetele nemcsak a térség, hanem az egész világgazdaság és a nagyhatalmi egyensúly jövőjét is meghatározhatja. A kérdés nemcsak az, hogy lesz-e háború, hanem az is, hogy mi tarthatja még vissza. A Pénzcentrumnak a tajvani helyzetről Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője, valamint Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója beszélt. 

2026-ban egy rendkívül erős El Niño formálhatja át a globális időjárást. Az óceán és a légkör összetett kölcsönhatása nemcsak hőmérsékleti rekordokat dönthet meg, hanem alapjaiban befolyásolhatja a csapadékeloszlást, a gazdasági stabilitást és az élelmiszerbiztonságot is világszerte. 

Utazás és autók

Sok még a kérdőjel a nyári utazások körül, hiszen a repülőjegyárakról és a kerozinpiacról az elmúlt hetekben egymást érték a hírek: drágulás, járatritkítás, légtérkorlátozások, kapacitásfeszültség. De hogy mindez hogyan csapódik le valójában a jegyárakban, azt csak azok látják pontosan, akik valós időben követik több száz légitársaság árazását. Ezért kérdeztünk meg egy olyan szereplőt, amely közvetlen rálátással rendelkezik a globális foglalási adatokra és az árak alakulására.

Bár a madárütközés elsőre ijesztőnek tűnhet, a légiközlekedésben jól kezelt, alacsony kockázatú eseménynek számít - ezt a Budapest Airport is megerősítette a Pénzcentrumnak. A repülőtér szerint a tavaszi és nyári időszakban ugyan nő az ütközések száma, de a megelőző intézkedéseknek, a befogásnak, az élőhelykezelésnek és a riasztásnak köszönhetően ezek ritkán jelentenek valódi veszélyt, a pilóták pedig minden helyzetben a legmagasabb biztonsági protokoll szerint járnak el. 

Barcelona, Párizs és Róma évente tízmilliószámra fogadja a turistákat, a Sagrada Famíliától a Louvre‑ig mindenhol hónapokra előre elfogyó idősávokkal és hosszú sorokkal, és ahol ekkora a tömeg, ott megjelenik a tömeglehúzás is. Egyre több utazó számol be arról a lehúzásról, hogy megtévesztő oldalak árusítanak belépőket a legnagyobb látványosságokhoz. Mit tehetünk, ha ilyen csalást tapasztalunk? A magyar bankok szerint a visszatérítés szigorú feltételekhez kötött, és sok esetben egyáltalán nem lehetséges.

Az első negyedévben sorra kerültek forgalomba a több tíz- és százmillió forintos luxusautók, a Porsche 911-től a Ferrari Purosangue-ig. A mezőny csúcsát az olyan ritkaságok jelentik, mint a Aston Martin Valhalla, amely nagyjából 400 millió forintba kerül, vagy a Lamborghini Revuelto, amelynek ára 180 millió forint körül indul. De a Ferrari új modelljei - például a Ferrari 12Cilindri vagy a Ferrari 296 Speciale - is 200 millió forint körüli árszinten mozognak. 

Munka, adózás és vállalkozás

A Tisza-program részeként az ígéretek között helyt kapott a kata adózás elérhetővé tétele ismét széles körben. A kata adózást 2022 őszén szigorították meg, mellyel több százezer magyar kisvállalkozót hoztak nehéz helyzetbe. Ugyan a kata kiterjesztésének részletei még nem ismertek, a Pénzcentrum a téma kapcsán arról kérdezte Vadász Iván adószakértőt, az Adótanácsadók Egyesületének alelnökét, milyen hatással volt a kata változása a vállalkozói társadalomra eddig, és számíthatnak egy újabb változtatás esetén a kisadózók:

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az igazság az új kormány nagy ígéretéről: nem akárhogy térhet vissza a magyarok kedvenc adózási formája, a kata

A Tisza-program részeként az ígéretek között helyt kapott a kata adózás elérhetővé tétele ismét széles körben.

A választási győzelem után a Tisza Párt átfogó adóreformot helyezett kilátásba, amelynek középpontjában a nettó bérek megnövelése áll. A tervek szerint jelentősen csökkentenék az adóterheket a mediánbér alatt és minimálbért keresőknél, de a magasabb jövedelműeknél sem emelnék az szja kulcsát. Az új rendszer lényegében egy adójóváírási intézményt vezetne be, amely sávosan csökkentené az adóterheket és biztosítana könnyítéseket a különböző jövedelmi szinteken. Új elemként megjelenne egy évi 1 százalékos vagyonadó az egymilliárd forint feletti vagyonrészre. Mutatjuk, mit jelentenének ezek az intézkedések a számok szintjén.

A tao-rendszer sem marad érintetlenül, erről az alábbi cikkben írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Vége az aranyéletnek? Magyar Péterék átírják a tao-rendszert, rengeteg sportklub kerülhet új helyzetbe

A TAO-rendszer megmarad, de máshogyan fog működni a program szerint: erről kérdeztünk egy adószakértőt és egy futballszakírót.

Nyugdíjak

A KSH friss számokat közölt a héten a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetéről. Egy cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy a számok alapján mennyi nyugdíjas él külföldön, aki a magyar államtól is jogosult ellátásra, és melyik országokban élnek a legtöbbenn. Egy másik cikkünkben pedig összevettük a TISZA program ígéreteit a valós számokkal, hogy hányan számíthatnak nyugdíjemelésre:

EZ IS ÉRDEKELHET

293 ezer nyugdíjas kaphat emelést még az idén: hetvenezren közülük több mint 20 ezer forinttal kapnak majd többet havonta

Tovább nőtt a szakadék a nyugdíjak és a bérek között, miközben még mindig százezrek élhetnek a létminimum alatt. Ezen változtatna a Tisza Párt.

Kvízek

A héten megjelent kvízeink közül a híres regényekből származó mondatok adták fel leginkább a leckét az olvasóinknak:

CHART by Pénzcentrum és CashTag

Videós tartalmakban is változatos témákat érintettünk: foglalkoztunk azzal, mennyire reális veszély egy tavaszi aszály 2026-ban és mi lehet ennek a következménye, és a hazai sörfogyasztás visszaesésével, valamint a farkasok ismételt felbukkanásának jelenségével Magyarországon. 

A CashTag legújabb részében pedig Palacsintás Roby történetét ismerhetik meg a nézők. A fővárosi nyolcadik kerület rosszhírű környékén álló kis palacsintázó előtt olykor olyan hosszú sorban állnak a fiatalok, mintha nem palacsintára, hanem a legújabb limitált kiadású bakelitre vagy sneakerre várnának. Ez jelzi, hogy az egyszemélyes vállalkozás sikerét nemcsak az egyszerű modell, vagy az alacsony árak és költségek adják, hanem hogy elterjedt a híre és sokan már csak kíváncsiságból is elkirándulnak ide.