Jön a többkulcsos adórendszer Magyarországon: annak fog fájni igazán, akinek ennyi félretett pénze van

Az elsöprő választási győzelem után a Tisza Párt megkezdte az új kormány megalakítását, mely egyúttal a gazdaságpolitika átalakítását is jelenti. A párt a kampány során számos alkalommal kiemelte, valamint a februárban közölt programjuknak is hangsúlyos eleme volt, hogy Magyarországon az adórendszer nem igazságos, a munkavállalókra aránytalanul nagy terhet rak, és hogy a leköszönő kormány az adóemelés kormánya volt, ők viszont az adócsökkentés kormánya kívánnak lenni, így alacsonyabb adókat vezetnek majd be, valamint szolidárisabb adórendszert és igazságosabb közteherviselést hoznak létre.

Ígéretük szerint az alábbi főbb intézkedéseket hajtják majd végre:

• 15 százalékról 9 százalékra csökkentik a minimálbér adóját.
• A mediánbér alatt kereső 2,2 millió munkavállalónak csökkentik az szja terhelését.
• Semmilyen munkabért terhelő adót nem emelnek meg, a mediánbér felett keresőknek marad a 15%-os szja.
• Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőknek az 1 milliárd feletti vagyonrészre évi 1%-os vagyonadót vezetnek be.
• Újra széles körben elérhetővé teszik a kedvezményes kata adózás.

Mindezek alapján tehát a Tisza Párt megtartaná a 15%-os egykulcsos szja-t, de bevezetne egy adójóváírási intézményt is, amely a minimálbértől a mediánbérig sávosan csökkentené az adóterheket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kapitány István rendkívüli bejelentése: ennyivel csökken az szja – jóval több pénz maradhat a zsebünkben, ha ezt bevezetik

Az adócsökkentés nem kizárólag a minimálbérért dolgozókat érintené.

A fókuszban egyértelműen a nettó bérek értékének növelése áll, különösen az alacsony jövedelműek esetében, ugyanis az egyik kulcseleme a párt programjának, hogy jelentősen csökkentsék a minimálbér adóterhét, mely több százezer embert érint (2024-ben több mint 200 ezren keresték meg csak a minimálbért).

Az ígéret szerint a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó helyett 9 százalékra mérséklődne a minimálbér (jelenleg bruttó 322 800 forint) adója adójóváírás révén, ami havi szinten mintegy 20 ezer forintos többletet jelentene az érintetteknek, éves szinten pedig 240 ezer forinttal növelné a nettó jövedelmüket. A minimálbért keresők nettó fizetése így (amennyiben nem jogosultak egyéb kedvezményre) 234 030 forint lenne.

A párt a mediánbér alatt keresők (jelenleg havi bruttó 625 ezer forint) számára is jelentős adócsökkentést ígér, ez pedig már több mint 2 millió embert érint. A program szerint a különböző kereseti szinteken eltérő mértékű könnyítéseket vezetnének be. Ez a következőképp nézne ki:

• bruttó 420 ezres fizetésnél havi 15 ezer forint,
• bruttó 500 ezres fizetésnél havi 10 ezer forint,
• bruttó 625 ezres fizetésnél pedig havi 5 ezer forint plusz maradna a munkavállaló zsebében.

Mindezekből könnyen kiszámolható, hogy bruttó 420 ezer forintos fizetés esetén évi 180 ezer forinttal, bruttó 500 ezer forintos fizetésnél évi 120 ezer forinttal, bruttó 625 ezer forintos fizetésnél pedig évi 60 ezer forinttal kapnának többet a munkavállalók az új rendszerben.

Annak sem kell tartania, aki a mediánbér felett keres, hiszen a párt ígérete szerint az ő adójukban nem történne változás, vagyis maradna a 15%-os szja. Ugyanakkor a vagyonosabb rétegek számára új adónem megjelenése várható, ami a Tisza Párt szerint részben fedezetet teremthet az adócsökkentésekhez. A párt programja szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőknek az ezt meghaladó rész után évi 1 százalékos vagyonadót kellene fizetniük.

Nyári Zsolt adószakértő vagyonadóval kapcsolatban megjegyezte, hogy Európában ezzel vegyesek a tapasztalatok. Svájcban sikeres, de Németországban és Svédországban elbukott a tőkemenekítés és az értékelési nehézségek miatt. Meglátása szerint nehézség lehet a végrehajtásban, ugyanis kritikus kérdés az eszközök (ingatlanok, üzletrészek, műtárgyak, jachtok) egységes és objektív értékelése.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere azt emelte ki, hogy a vagyonadó előnye a stabil, gazdasági ciklusoktól független bevétel, hátránya viszont az esetleges vagyonkimentés, vagy adóoptimalizáció kockázata. Szerinte a bevezetett extraadóból közel 100–150 milliárd forint is befolyhat évente a költségvetésbe.

A Portfolio számításai szerint a jelenlegi szja-rendszerhez képest a változás az lenne, hogy az átlagbérig egy elfogyó adójóváírással visszaállna az adórendszer progresszivitása. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér és az átlagbér között az effektív szja-kulcs lépcsőzetesen emelkedne, 9 százalékról egészen a jelenlegi 15 százalékig. Ehhez az szükséges, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak a 15 százalékos szja-ból havi 20 ezer forintot leírhassanak, ezt követően pedig minden további, havi 10 ezer forintos bruttó béremelkedéssel párhuzamosan az adójóváírás összege 500 forinttal csökkenne.

A program része az is, hogy újra széles körben elérhetővé tennék a kedvezményes kata adózást. Ez különösen a kisvállalkozók és egyéni vállalkozók számára lehet kedvező, akik az elmúlt évek szigorításai miatt kiszorultak ebből az adózási formából. A kata visszaállítása egyszerűbb és kiszámíthatóbb adózást kínálhat, ami ösztönözheti a vállalkozási kedvet és csökkentheti a feketegazdaság arányát.