Mi történik a háttérben a hazánknak járó uniós milliárdokkal? Erre a számlára kaphatja meg a pénzt Magyarország

Kritikus szakaszba lépett az Európai Uniós források ügye Magyarországon, a Tisza elsöprő választási győzelme után. Egyszerre látszik a jelentős, befagyasztott pénzmennyiség és az a szűk határidő, amelyen belül döntés születhet a sorsukról.

A jelenlegi helyzet szerint több forráscsomag is érintett: nagyjából 20 milliárd eurónyi uniós forrás érintett, amely a kohéziós alapok és a helyreállítási alap keretében áll rendelkezésre, de egyelőre nem hozzáférhető. Ez forintban meghaladja a 7000 milliárdot, amelynek mintegy 80 százaléka vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig kedvezményes hitel.

A hiteloldalon további jelentős tétel is megjelenik. Az Európai Unió egyelőre nem hagyta jóvá a Magyarország által tervezett, mintegy 16 milliárd eurós fegyverkezési célú hitelkeretet. Ehhez társul a helyreállítási alaphoz kapcsolódó körülbelül 4 milliárd eurónyi hitel, így összesen mintegy 20 milliárd eurónyi kedvezményes finanszírozás maradt egyelőre elérhetetlen.

Ez azért lényeges, mert ezek a források a piaci finanszírozáshoz képest alacsonyabb kamatkörnyezetet biztosítanának. Az idő kulcstényező, hiszen a helyreállítási alap forrásait 2026 augusztusáig lehet lehívni. Ha addig nem születik megállapodás és nem indulnak el a kifizetések, a pénz egy része végleg elveszhet. Az idő szorítja az új kormányt, mert már több mint 2 milliárd eurónyi forrás így is kicsúszott Magyarország kezéből a korábbi határidők miatt.

A befagyasztás oka továbbra is a jogállamisági feltételekhez kapcsolódik. Az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás függetlenségével, a közbeszerzések átláthatóságával és a korrupció elleni fellépéssel kapcsolatban vár el változtatásokat. Ezek teljesítéséhez köti a kifizetéseket.

Az elmúlt egy hétben felgyorsultak az események. Az Európai Bizottság delegációt küldött Budapestre, és megkezdődtek az egyeztetések az új magyar kormánnyal. A cél egy gyors politikai megállapodás, akár már május közepéig. Ez arra utal, hogy mindkét fél érdekelt a megegyezésben.

A tárgyalások nemcsak technikai kérdésekről szólnak, ugyanis a források felszabadítása szélesebb politikai és gazdasági együttműködés része. Az uniós elvárások között szerepelnek jogi reformok, intézményi változtatások és a közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése. A piacok már reagáltak a fejleményekre. A forint erősödése azt mutatja, hogy a befektetők számolnak azzal, hogy legalább a pénzek egy része megérkezik. Ez rövid távon csökkentheti a finanszírozási kockázatokat és javíthatja a gazdasági kilátásokat.

A következő hetekben három forgatókönyv rajzolódik ki. Gyors megállapodás esetén már idén megindulhatnak a kifizetések. Részleges egyezség esetén csak bizonyos források nyílhatnak meg, a többi továbbra is feltételekhez kötött marad. Ha viszont a tárgyalások elhúzódnak, újabb milliárdok veszhetnek el.

Van közvetlen hatás?

A Pénzcentrum arra volt kíváncsi a megkérdezett szakértőktől, hogy milyen csatornákon keresztül érkeznek meg az uniós források, és milyen hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, különösen a forint árfolyamára. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az uniós források beérkezése több, egymástól eltérő intézményi és pénzügyi csatornán keresztül történik, attól függően, hogy milyen típusú támogatásról van szó.

• Az egyik fő csoportot a kohéziós források jelentik, amelyeknél az Európai Bizottság a tagállamok által benyújtott programokat értékeli. Ha ezek megfelelnek az uniós feltételeknek, a forrásokat jóváhagyják és ütemezetten folyósítják.
• A másik nagy kategória a helyreállítási alap, az RRF, amely a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgálja.

Ennél a forrásnál a határidő kiemelten fontos, mivel a felhasználás végső határideje 2026 augusztusa. Virovácz szerint nem elég a jogszabályi feltételek teljesítése, a projektek tényleges megvalósítása is szükséges ahhoz, hogy a pénz lehívható legyen. Hozzátette, hogy bizonyos esetekben lehetőség van arra is, hogy már megvalósult projektekhez kapcsolják a forrásokat, például pénzügyi allokációval.

Az elemző kiemelte, hogy a támogatások a Magyar Államkincstár euró alapú számlájára érkeznek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank vezet. A deviza kezelése ezért alapvetően a hazai intézményrendszeren belül történik.

A forintra váltás kapcsán Virovácz elmondta, hogy a gyakorlatban a beérkező euróösszegeket nem szükségszerűen váltják át azonnal. Ennek oka, hogy az államnak devizában fennálló kötelezettségei is vannak, amelyeket közvetlenül ezekből a forrásokból tud teljesíteni. Ha mégis szükség van forintra, az átváltást a Magyar Nemzeti Bank végzi el, jellemzően nem a nyílt piacon. Az így keletkező deviza az MNB tartalékába kerül.

Az árfolyamhatásokkal kapcsolatban az ING vezető elemzője hangsúlyozta, hogy mivel ezek a tranzakciók jellemzően nem a piacon zajlanak, közvetlen hatásuk nincs a forint árfolyamára. Elméletileg a kormány dönthetne úgy, hogy a devizát a piacon váltja át, ami erősíthetné a forintot, de ilyen gyakorlat Magyarországon nem jellemző.

Virovácz szerint a tényleges devizapiaci hatásnál fontosabb a befektetői bizalom alakulása. Ha az uniós források feloldásához szükséges feltételek teljesülnek, az csökkenti az országkockázatot és javítja Magyarország megítélését. Ez alacsonyabb finanszírozási költségeket, erősebb tőkebeáramlást és végső soron kedvezőbb gazdasági kilátásokat eredményezhet. Ez a folyamat közvetve a forint árfolyamát is erősítheti, tartósabb módon, mint egy egyszeri devizapiaci művelet.

A GDP közel 10 százaléka

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint jelenleg reális esély van arra, hogy a befagyasztott uniós források még az év végéig hozzáférhetővé váljanak. Úgy látja, hogy a szükséges jogalkotási lépések viszonylag gyorsan végbemehetnek, miközben az Európai Unió részéről is kedvező jelzések érkeztek. Az RRF esetében ugyan szorosabb az időkeret, mivel az augusztus 31-i határidő előtt kell lezárni a folyamatot, de várakozása szerint az EU nem fogja késleltetni a megállapodást.

Az elemző kiemelte, hogy a visszatartott források nagysága a magyar GDP 8–9 százalékának felel meg. Ezek beáramlása rövid távon még nem jelenik meg a növekedésben, ugyanakkor 2027-től kezdve már fokozatosan érdemi támogatást adhat a gazdasági bővülésnek.

Trippon szerint már önmagában az is pozitív hatással van a piacokra, hogy nőtt a források felszabadításának esélye. Ez a forint árfolyamában is megjelent az elmúlt időszakban.

Hosszabb távon a beérkező pénzek javíthatják a gazdasági növekedést, a költségvetési pozíciót és a külső egyensúlyt is. A devizapiaci hatás ugyanakkor nem egyértelműen technikai kérdés. Az is meghatározó, hogy a beérkező euróforrásokat a piacon váltják át forintra, vagy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékán keresztül történik az átváltás. Trippon szerint a döntés az aktuális piaci helyzettől függhet, így ebben a kérdésben van mozgástér a gazdaságpolitika számára.

Erősödhet a befektetői bizalom

Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint az uniós források beérkezése sajátos finanszírozási logika mentén történik. A gyakorlatban a magyar állam előfinanszírozza a projekteket, vagyis kiírja a pályázatokat és kifizeti a támogatásokat, majd ezeket utólag számolja el az Európai Bizottsággal. Ennek megfelelően a pénzek is utólag érkeznek meg az országba.

Az elemző rámutatott, hogy a kormány eddig nem a devizapiacon váltotta át a beérkező euróforrásokat. Ha ez a gyakorlat fennmarad, akkor a folyamatnak nincs közvetlen árfolyamhatása. A pénz a jegybankon keresztül érkezik be, így növeli a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát, miközben az MNB forintot biztosít a költségvetés számára.

Beke szerint ugyanakkor van mozgástér abban, hogy a jegybank milyen árfolyamon hajtja végre az átváltást. Ez azonban nem piaci tranzakció, így a devizapiaci hatás továbbra is korlátozott marad. A szakértő hangsúlyozta, hogy az uniós források hatása elsősorban nem közvetlenül az árfolyamban jelenik meg. A beérkező pénzek javíthatják a költségvetés egyensúlyát és támogathatják a gazdasági növekedést, ami közvetve erősítheti a befektetői bizalmat és ezen keresztül a forint megítélését is.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA