Váratlan fordulat a hazai napelemes piacon: hiába a hatalmas érdeklődés, ez a durva akadály tömegek terveit húzza keresztül

Az elmúlt években látványos felfutáson ment keresztül a magyarországi napelemes piac: egy tavalyi interjúnkban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató is hangsúlyozta, hogy a környezetbarát energiára való átállásban Magyarország Európában a közép-keleti régióban kifejezetten élen jár.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint pedig 2026-ra már világszinten is nálunk a legmagasabb,  közel huszonöt százalékos a napenergia aránya. Tavaly a napenergia a földgázt is megelőzve a nukleáris energia után a második legfontosabb energiaforrássá vált hazánkban, miközben egy évtizeddel ezelőtt még alig volt érdemi szerepe. Két héttel ezelőtti cikkünkben pedig azt taglaltuk, hogy egyébként a rezsicsökkentett gáz kedvező árának fenntartásában is fajsúlyos szerepet vállal a hazai "zöld fordulat". 

Sokaknál nincs napelem, de óriási a hajlandóság a váltásra

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs.

Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kimondták a magyarok: elegük lett a gázból, tömegek állnának át erre a megoldásra - de van egy bökkenő

A magyarok döntő többsége pártállástól függetlenül támogatja a napenergia terjedését és a lakossági elektrifikáció felgyorsítását.

Lassulás a háztartási kiserőműveknél

A legfrissebb, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a KSH adatai alapján jelenleg az látszik, hogy a háztartási méretű kiserőművek szegmensében a korábbi robbanásszerű növekedést fokozatos lassulás váltotta fel, miközben a rendszer további bővülésének egyre inkább a hálózati korlátok szabnak határt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő fordulat: a kormány határozatlan időre felfüggesztette a jelentkezést a 100 milliárdos támogatási programra

Határozatlan időre, még a megnyitása előtt felfüggesztették az Otthoni Energiatároló Program (OETP) második pályázati ütemét.

A KSH adatai szerint 2023 végére megközelítette a 256 ezret a háztartási méretű kiserőművek száma Magyarországon. Ez a szám 2024-ben tovább emelkedett, majd 2025 elejére már a 300 ezres nagyságrendet közelítette, ami azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány mintegy 6–7 százaléka rendelkezik saját napelemes rendszerrel.

A növekedés különösen 2019 és 2023 között volt dinamikus, amikor a kedvező támogatási rendszerek, az energiaárak emelkedése és a szaldóelszámolás kombinációja tömegeket ösztönzött beruházásra. Azóta azonban a szabályozási környezet változása és a hálózati korlátok miatt a bővülés üteme mérséklődött.

Jelentős tartalék van még a rendszerben

Miközben a telepített rendszerek száma már elérte a több százezret, a teljes potenciál ennél jóval nagyobb. A KSH lakásállományra vonatkozó adatai alapján Magyarországon mintegy 4 millió lakóingatlan található. Szakmai becslések szerint ezek közül körülbelül 1–1,5 millió lehet műszakilag alkalmas napelemes rendszerek telepítésére.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi penetráció még messze van a telítettségtől, ugyanakkor a további bővülést nem elsősorban az épületállomány, hanem egyre inkább a villamosenergia-hálózat korlátai határozzák meg.

Nem minden ház alkalmas

A napelemes rendszerek telepíthetőségét több tényező együttesen határozza meg. Az egyik legfontosabb a tető adottsága: a megfelelő tájolás, dőlésszög, felület és az árnyékoltság hiánya alapfeltétel. Emellett azonban legalább ilyen fontos a villamos hálózat állapota és kapacitása.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Pénzcentrum kérdésére a következőt közölte:

Általánosságban elmondható, hogy a biztonságos üzemeltetés és hálózati csatlakozás érdekében egy háztartási méretű naperőmű telepítése során számos műszaki feltételnek kell megfelelni. A telepítő cégnek minden esetben alapos felmérést szükséges elvégeznie az ingatlanon, mielőtt felszerelné a napelemeket. A napelemes rendszer fogadásához és biztonságos működtetéséhez szükség lehet például fázisbővítésre, a mérőhely szabványosítására, vezetékcserére vagy adott esetben a napelemeket tartó tetőszerkezet megerősítésére.

A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházás megtérülése erősen egyedi:

A napelemes rendszerrel elérhető megtakarítás mértékét több tényező befolyásolja, amely minden háztartás esetében más. A megtakarítás mértéke függ az elszámolási rendszertől, a napelem beépített teljesítményétől és pozícionálásától, a termelést befolyásoló időjárási tényezőktől, és az adott háztartás fogyasztási szokásaitól is, valamint az esetlegesen igénybe vett beruházási támogatástól.

Lassan oldódik a hálózati szűk keresztmetszet

A piac egyik legfontosabb korlátját az elmúlt években a hálózati csatlakozás nehézsége jelentette. A 2022-ben elrendelt betáplálási korlátozás hatása még ma is érezhető, bár a helyzet fokozatosan javul.

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy mintegy 6500 igénylő csak 2027 után csatlakozhat a hálózathoz. Az érintett térségekben az elosztóknak jelentős műszaki fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, hogy a rendszer képes legyen befogadni az új termelőegységeket.

Bár betáplálási tilalom fokozatos feloldása már zajlik, de sok érintettnek továbbra is hosszú várakozással kell számolnia. Tavaly további 2540 körzetben engedélyezték a HMKE-k hálózati betáplálását, így az áramkörök több mint 93 százaléka már megnyílt. A teljes feloldásnak ugyanakkor nincs konkrét határideje.

A hivatal kiemelte: az ellátásbiztonság elsődleges szempont, mivel az időjárásfüggő termelésből fakadó feszültségingadozások az egész villamosenergia-rendszer működésére hatással lehetnek.

További kockázatai is vannak a napelemes rendszerek telepítésének

És ha már az időjárásnál tartunk: Bár Magyarország az utóbbi években a klímaváltozás által egyik legjobban sújtott európai térség: az aszályok rendszeresek, a melegrekordok pedig szinte évről-évre megdőlnek az egyre forróbb, kontinentálisnak egyre kevésbé nevezhető éghajlati körülmények között. A napelemesek számára azonban ez a jelenség látszólag kedvezhet, hiszen elsőre logikusnak tűnik, hogy ha több a napsütés és magasabb a hőmérséklet, akkor több áram termelődik - a valóság azonban árnyaltabb.

A napelemek működésének lényege, hogy a beérkező fényt alakítják át elektromos árammá, nem pedig a meleget. A félvezető kristályok, amelyekből a panelek felépülnek, érzékenyek a hőmérsékletre. Amikor felmelegszenek, az ellenállásuk megnő, így csökken az áramtermelő képességük.

Egy korábbi cikkünkben Szabó Péter klimatológus rámutatott: a napelemek fényből, nem hőből állítanak elő áramot. A napelem panelekben lévő félvezető kristályok ellenállása nő a melegben, így csökken a hatékonyságuk.

Ez azt jelenti, hogy míg egy tiszta, 20–25 fokos májusi napon a panelek szinte csúcsra járathatók, addig egy 35–40 fokos júliusi kánikulában már visszaesik a teljesítmény, hiába tűnik ugyanúgy ragyogónak a napfény. Ez a jelenség különösen azért érdekes, mert a közvéleményben a nyár a napenergia aranykora, valójában azonban tavasszal vagy kora ősszel lehet optimálisabb a termelés.

- magyarázta a szakértő.

Mi várható a következő évtizedekben?

"A klímamodellek előrejelzései alapján Magyarországon a napsütéses órák száma nem fog drámai mértékben változni, sőt enyhe növekedés is lehetséges" – hangsúlyozta akkor Szabó Péter.

Ez alapvetően kedvező kilátásokat fest a napenergia jövőjére nézve. Ugyanakkor a hőség egyre gyakoribbá válása miatt a nyári termelés hatékonysága csökkenhet. Ez azért jelent kihívást, mert a villamosenergia-fogyasztás is éppen nyáron, a légkondicionálási csúcsidőszakban a legnagyobb.

A szakértő szerint a hangsúly a termelés időbeli eloszlására helyeződik át. A hálózat számára ugyanis nem mindegy, hogy mikor érkezik a legtöbb energia: ha a kánikulai délutánokon visszaesik a termelés, miközben az igény nő, az feszültséget okozhat az ellátásban. Ez hosszabb távon nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is lesz, hiszen a rendszer rugalmasságát kell biztosítani tárolókapacitásokkal és okos hálózatokkal.

A következő kormány előtt álló energiapolitikai feladatok

Miközben a napelemes átállás előtt álló akadályok egyre világosabban kirajzolódnak – a hálózati korlátoktól kezdve a szabályozási bizonytalanságokon át a műszaki feltételekig –, mindez nem kérdőjelezi meg az energiarendszer zöldítésének szükségességét. Éppen ellenkezőleg: a felmerülő problémák inkább azt jelzik, hogy a rendszer elérte azt a fejlettségi szintet, ahol a továbblépés már nem pusztán egyéni beruházásokon, hanem rendszerszintű beavatkozásokon múlik.

A napenergia térnyerése nem csupán klímapolitikai kérdés, hanem ellátásbiztonsági és gazdasági szempontból is meghatározó. A fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése, az importkitettség mérséklése és az árvolatilitás kezelése mind olyan tényezők, amelyek hosszabb távon indokolttá teszik a megújuló kapacitások további bővítését. Ebben a kontextusban a jelenlegi nehézségek inkább átmeneti alkalmazkodási problémáknak tekinthetők.

Ezt a felismerést tükrözte a leköszönő kormányzat energiatárolási programja is, amely kifejezetten a rendszer rugalmasságának növelését célozta. A pályázat iránt jelentős érdeklődés mutatkozott, ami arra utal, hogy a lakosság és a vállalati szektor egyaránt érzékeli a tárolókapacitások kulcsszerepét. Ugyanakkor a támogatások gyakorlati hasznosulása egyelőre korlátozottan látszik a mindennapokban: a telepített energiatárolók száma még nem tükrözi vissza a pályázati aktivitás mértékét, ami részben kivitelezési, részben adminisztratív és piaci okokra vezethető vissza.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy az új Tisza-kormány milyen irányba mozdítja el a szabályozási és támogatási környezetet. A kihívás kettős: egyrészt kezelni kell a hálózati infrastruktúra szűk keresztmetszeteit, másrészt ösztönözni szükséges azokat a beruházásokat – mindenekelőtt az energiatárolást és az okos hálózati megoldásokat –, amelyek képesek kiegyensúlyozni az időjárásfüggő termelés ingadozásait.

Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a jelenlegi lassulás könnyen egy újabb, immár technológiailag és rendszerileg is érettebb növekedési szakasz előszobájának bizonyulhat.