Szédítő sebességgel terjed a halálos kór: a védekezést az egészségügyi dolgozók elleni támadások is nehezítik

A WHO adatai szerint a járvány eddig mintegy 900 megbetegedést és 220 halálesetet okozott. A fertőzés már átterjedt Ugandára is, ahol jelenleg hét esetet tartanak nyilván. Az Egészségügyi Világszervezet és az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Africa CDC) pénteki koordinációs értekezletének dokumentumai aggasztó képet festenek. Az 1261 azonosított kontaktszemélynek mindössze a hét százalékát sikerült felkutatni és nyomon követni. Ez az arány különösen riasztó annak tükrében, hogy a WHO szerdán már több mint kétezerre becsülte a felkutatandó személyek számát.

"A járvány gyorsabban terjed, mint ahogy reagálni tudunk rá" – írta szerdán Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. Hozzátette, hogy az egészségügyi létesítmények elleni támadások szinte lehetetlenné teszik a kontaktkutatást. A leginkább érintett kelet-kongói területeken dühös tömegek kórházakat támadtak meg, és elkülönítő sátrakat gyújtottak fel. Az emberek a szeretteik holttestét akarták visszaszerezni, mivel nem tudták, hogy így is komoly veszélyforrást jelentenek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kórházat rohant le a dühös tömeg: egyre durvább a helyzet a gyilkos járvány gócpontjában, oltóanyag pedig egyáltalán nem létezik

A járvány terjedését a fegyveres konfliktusok és a humanitárius válság is nehezíti a Kongói DK-ban.

A vírus hat héten át észrevétlenül keringett a lakosság körében, mielőtt sikeresen azonosították volna. Ennek részben az volt az oka, hogy nem álltak rendelkezésre a Bundibugyo-törzs kimutatásához szükséges diagnosztikai tesztek. Salim Abdool Karim, az Africa CDC egyik vezető tanácsadója szerint a járvány "szédítő sebességgel" terjed. Ráadásul a lehető legrosszabb helyen, Ituri tartományban ütötte fel a fejét, ahol fegyveres konfliktusok dúlnak, és az egészségügyi infrastruktúra is rendkívül fejletlen. A helyszínen dolgozó csapatoknak az alapvető készletek is hiányoznak, miközben a járművek üzemanyag-ellátása folyamatosan akadozik.

A globális válaszlépéseket súlyosan hátráltatja, hogy az Egyesült Államok januárban kilépett a WHO-ból, emellett több gazdag ország is jelentősen visszavágta a nemzetközi segélykiadásait. Különböző források egybehangzóan állítják, hogy a korábbi járványok idején az Egyesült Államok gyakran társvezetőként vett részt a nemzetközi védekezésben, ám ez a kapacitás most nagyon hiányzik. Amadou Bocoum, a CARE segélyszervezet kongói igazgatója elmondta, hogy a vészhelyzeti csapatát egyharmadával kellett csökkentenie. Eközben az Orvosok Határok Nélkül szervezet világszerte önkénteseket toboroz a kongói műveletek megerősítésére.

Mivel a Bundibugyo-törzs ellen jelenleg sem vakcina, sem célzott gyógyszeres terápia nem létezik, a járvány megfékezése kizárólag a klasszikus járványügyi módszereken múlik. Ezek közé tartozik a kontaktkutatás, a betegek elkülönítése, valamint a 21 napos lappangási idő alatti megfigyelés. A védekezést azonban jelentősen nehezíti a helyi közösségek bizalmatlansága. Számos beteg egyszerűen eltűnik a hatóságok elől, és a gyanús eseteket sem jelentik be. Mamadou Kaba Barry, az ALIMA segélyszervezet kongói missziójának vezetője a 2014-2016-os nyugat-afrikai ebolajárvány rémképét idézte fel, amely több mint 28 ezer megbetegedést és 11 ezer halálesetet okozott. "Az emberek félnek, és inkább elrejtőznek" – tette hozzá a szakember.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.