Drámai számok érkeztek a magyar iskolákból: minden harmadik diák érintett, erről minden szülőnek tudnia kell

Magyarországon az iskolaorvosi rendszer évtizedek óta kötelező szűrővizsgálatokat végez az általános és középiskolás tanulók körében. A vizsgálatok eredményeit a KSH gyűjti és teszi közzé, ahol az adatok ezer megvizsgált tanulóra vetített esetszámokat mutatnak évfolyamonként (második, negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik és tizenkettedik évfolyamon), nemenként és tanévenként bontva. A legfrissebb, 2024/2025-ös tanévre vonatkozó statisztikák alapján minden harmadik magyar általános iskolás lúdtalpas, minden hatodik elhízott, a 12. osztályos lányok egyharmadánnak pedig porbléma van a szemével - kétszer annyiuknak, mint alsó tagozatban.

Ezeknek a kiugró eredményeknek több oka is lehet: a napi több órás ülés, a sok számítógép és okoseszköz használat, a feldolgozott élelmiszerek és cukros üdítők magas fogyasztása, a mozgásszegény életmód mind-mind hozzájárul, hogy a gyerekek egészsége folyamatosan romlik, ahogy idősebbek lesznek.

Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok az iskolaorvosi vizsgálaton rögzített, szűrt esetszámokat tükrözik, így nem feltétlenül mutatják az összes érintett gyereket. Ez azt jelenti, hogy a valódi előfordulási arány egyes esetekben magasabb is lehet annál, amit a számok mutatnak. Cikkünkben összegyűjtöttük és elemeztük az iskolás gyerekek körében leggyakrabban előforduló problémákat.

Lúdtalp, görnyedt hát, ferde gerinc

Ha egyetlen betegséget, vagy elváltozást kellene kiemelni, amely a leginkább jellemzi a mai magyar iskolás gyerekek állapotát, az kétségtelenül a lúdtalp. Az adatok egészen meglepőek: a 2. évfolyamos fiúk körében 1000 tanulóból közel 350, a lányoknál 285–300 lúdtalpas. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik gyereknél kimutatták a szűrővizsgálatok a rendellenességet. A lúdtalp önmagában ugyan nem súlyos betegség, mégis hosszútávú, negatív következményekkel járhat. A helytelen terhelés a térdre, csípőre, gerincre is kihat, ami hosszú távon fájdalmakat okoz és a gyerekek mozgását is korlátozothatja. A lúdtalp kialakulását sok minden okozhatja, de a szakemberek arra mutatnak rá, hogy a gyerekek jelentős része napjának nagy részét az iskolapadban, majd otthon a képernyő előtt ülve tölti, melynek várható következménye a láb és a láb tartóizomzatának fejletlensége.

A szintén a mozgásszegény életmód és a görnyedő testtartás hatására kialakuló rendellenességek képe még árulkodóbb azonban. Az adatok egyértelmű életkori emelkedést mutatnak a tartásbeli problémákban: míg a 2. évfolyamon nagyjából 100-117 eset jut ezer főre (fiúknál és lányoknál egyaránt), ez a 10. évfolyamra már 150-197-re nő. Megfigyelhető, hogy minden tanévben magasabb az érték, mint az előzőben volt. 2024/2025-ben a 10. évfolyamos fiúknál már közel 200-nak, vagyis minden ötödiknek rossz a testtartása az iskolaorvos megítélése szerint.

Még súlyosabb eset a scoliosis, vagyis gerincferdülés, ami szintén erősen életkorhoz kötött: míg a 2. osztályban még csak 47–50 főnél figyelhető meg, addig a 12. osztályban már 125–135-en szenvednek tőle. Különösen feltűnő, hogy a scoliosis esetén a fiúk és lányok értékei közel azonosak – szemben sok más elváltozással, ahol élesebb nemi különbségek láthatók. Ez arra utal, hogy a gerinc asszimmetriájának kialakulásában az életkori és biológiai tényezők a meghatározók, nem pedig a nemi különbségek. A scoliosis kialakulásához a hosszú ideig tartó ülés, mozgásszegény életmód is hozzájárul, de fontos tényező az iskolába cipelt, gyakran 8-10 kilós hátizsákok súlya is, ami gyakran asszimmetrikus terhelést okoz a gerincnek, főleg ha a diák rosszul, csak az egyik vállán hordja. A digitális eszközök, okostelefon, tablet használata és az ebből fakadó, előre, vagy lefelé görnyedő testtartás szintén hatással van a nyaki és háti gerincszakaszra. A kötelező testnevelésórák természetesen sokat segítenek, de sokaknál a napi mozgás még így is elmarad a szükségestől.

A rövidlátás egyre inkább népbetegséggé válik

A rövidlátás világszerte drámaian terjedő probléma, amelynek hátterében elsősorban a modernizáció, az iskolában is elterjedő digitális eszközök és az otthoni eszközhasználat áll. A KSH adatai egyértelműen igazolják, hogy Magyarország sem kivétel e trend alól.

A fénytörési problémák (döntően myopia, vagyis rövidlátás) 2. évfolyamon a fiúknál 120, a lányoknál 145 főt érint. Ezzel szemben a 12. osztályra ez a fiúknál 241–263 főre, a lányoknál 325–350 főre nő. Ez azt jelenti, hogy a 12. osztályos lányok közel egyharmadánál szemészeti korrekciót igénylő látáshiba áll fenn, ez ráadásul kétszer, majdnem háromszor olyan magas arány, mint iskolakezdéskor. A trend szempontjából fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgált öt tanév alatt a 12. évfolyamos értékek ugyan lassan, de csökkenni látszanak. A lányoknál 350-ről 325-re, fiúknál 263-ról 241-re estek a számok. 

A rövidlátásnál egyébként különösen figyelemre méltóak a nemi különbség: a lányok minden évfolyamon, minden tanévben magasabb értékeket produkálnak, mint a fiúk. Ráaadásul a különbség nem is kevés, a 12. osztályban átlagosan 80-90 esettel több figyelhető meg a lányoknál, mint a fiúknál. Ez összefügghet a lányok intenzívebb olvasási és tanulási szokásaival, a közösségi média oldalakon töltött idővel, valamint azzal, hogy a lányoknál a szemfenék növekedése és az emiatt kialakuló tengelynyúlás bizonyos fejlődési szakaszokban gyorsabb lehet. A COVID-19-járvány alatti időszak (leginkább az online oktatás és a több beltéri tartózkodás) sżintén rontotta a helyzetet. A természetes fény hiánya szintén kritikus lehet.

Egy másik, látással kapcsolatos betegséget, a színlátás-zavart meglepő módon szinte kizárólag fiúknál regisztrálják. A 6. évfolyamon  például 34-36 fiút diagnosztizáltak ezzel a problémával, míg a lányoknál mindössze 2-3 főnél fordul elő. Ez azért lehetséges, mert a színtévesztés az X-kromoszómához kötött, örökletes tulajdonság.

Sok diák kórosan elhízott, de egyre több a túl sovány gyerek is

Az elhízás a 21. századi közegészségügy egyik legkomolyabb kihívása, és Magyarországon sem más a helyzet. A KSH adatai szerint az iskoláskorú gyerekek körében az elhízás (obezitás) tartósan 120–170 körül mozog ezer főre vetítve, vagyis minden hatodik-hetedik tanuló elhízott az iskolaorvosi vizsgálaton rögzített adatok alapján.

A fiúknál minden életkorban és minden vizsgált tanévben magasabb értékeket mutat az elhízás, mint a lányoknál. 2024/2025-ben a 4. évfolyamos fiúknál a mért érték 164 fő volt. Ez azt jelenti, hogy a kisfiúk között statisztikailag minden hatodik elhízottnak számít. A 10. évfolyamos fiúknál ez az arány már eléri a 166-ot is, ami az összes mért adat közül a legmagasabb.

Aggodalomra ad okot az emelkedő trend is: míg 2020/2021-ben a 4. évfolyamos fiúknál még csak 146 volt túlsúlyos, ez a szám a 2024/2025-es tanévre 164-re nőtt. Bár lassú az emelkedés, ha figyelembe vesszük, hogy az elhízott gyerekek nagy valószínűséggel elhízott felnőttekké válnak, a jövőbeni közegészségügyi terhek súlya igen komoly.

Az elhízás hátterében a feldolgozott élelmiszerek és cukros üdítők magas fogyasztása, a mozgásszegény életmód és a szocioökonómiai egyenlőtlenségek állnak. A hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű családokban jellemzően magasabb az elhízás előfordulása. Az iskolai büfék és menzák minősége sok helyen szintén nem megfelelő, ez pedig szintén kedvez az obezitásnak. 

A másik oldalon a kóros soványság jelensége is jelen van, bár kisebb arányban: 17–28 főre teszik a túl sovány tanulók számát. Különösen fontos megjegyezni, hogy lányoknál középiskolás korban a kóros soványság értékei magasabbak, mint az általános iskolában, ezt a tendenciát erősíti az evészavarok és alvászavarok adatainak vizsgálata is. A 12. évfolyamos lányoknál az evészavarok előfordulása 6–7 fő ezer tanulóra vetítve, míg a fiúknál csupán 2–3. A lányoknál megjelenő serdülőkori evészavarok hátterében a közösségi média által közvetített irreális testképideálok, a perfekcionizmus, a teljesítménykényszer és a kortársak nyomása azonosítható.

Egyre többen és hosszabb ideig szenvednek az allergiától

Az allergiás betegségek és különösen az allergiás rhinitis, vagyis a szénanátha szintén egyike a leginkább növekvő betegségcsoportoknak a vizsgált adatsorban. Míg 2. osztályban 20–30 eset jut ezer tanulóra, addig 12. osztályban ez az érték már a duplájára, 52–72-re emelkedik. A 2024/2025-ös tanévben a 12. évfolyamos fiúknál mért 71,8 a vizsgált időszak legmagasabb értéke. Az elmúlt öt évben ráadásul az összes korosztálynál felfelé ível a görbe.

Az allergiában a fiúk minden életkorban érintettebbek, mint a lányok, ami a nemzetközi trendeknek is megfelel, a mintázat hátterében részben hormonális és immunológiai különbségek állnak. Ugyanakkor mindkét nem esetén az életkor előrehaladásával nő az érintettség, ami azt mutatja, minél többet érintkezik valaki az allergénekkel, annál valószínűbb, hogy érzékeny lesz rá.

Az allergiás rhinitis terjedésének egyik legnyilvánvalóbb oka az éghajlatváltozás: a melegedő klíma hosszabb pollenszezonnal, magasabb pollenkoncentrációval és agresszívebb pollenjelenléttel jár. A légszennyezettség, különösen a fűtési szezonban szintén felerősíti az allergének hatását és károsítja a légúti nyálkahártyát.

Az asztma ezzel szemben stabil értéken áll, 14–29 közötti szinten marad minden életkorban. Ez részben annak köszönhető, hogy az asztmát legtöbbször még fiatalabb korban diagnosztizálják és szorosan követik is az orvosok a betegség alakulását, míg az allergiás rhinitis sokszor évekig észrevétlen marad.

Sok fiatal küzd tanulási zavarokkal és magatartási problémákkal

A mentális egészség és a neurokognitív fejlődés zavarai az adatbázis egyik legérzékenyebb, ugyanakkor legfontosabb része. A tanulási teljesítmény zavarai, mint például a diszlexia, diszkalkulia és a diszgráfia a fiúknál közel kétszer-háromszor olyan gyakoriak, mint a lányoknál. A 2024/2025-ös tanévben a 6. évfolyamos fiúknál például 55-en voltak érintettek, míg a lányoknál 35-en. Ez a különbség minden évfolyamon és minden vizsgált tanévben fennáll.

Egy meglepő életkori mintázat is megfigyelhető: a tanulási zavarok előfordulása az általános iskolában a legmagasabb, majd a középiskolában csökken. Nem azért, mert a probléma megszűnik, hanem mert a diagnózis ritkábban kerül rögzítésre, a gyerek beilleszkedik a rendszerbe, vagy egyszerűen kiszorul az állami iskolarendszerből.

A magatartási és emocionális zavarok szintén fiú-dominanciát mutatnak, és aggasztó emelkedő tendenciát figyelhetünk meg esetükben. A 2024/2025-ös évben a 2. évfolyamos fiúknál mért 36,9 fő az eddigi legmagasabb érték 2010 óta. Az emelkedő trend arra utal, hogy egyre több kisgyerek kerül be az iskolarendszerbe valamilyen magatartási problémával.

A fiúknál megjelenő tanulási zavarok hátterében részben biológiai okok állnak. A fiúk agyának bal féltekéje (amely a nyelvi feldolgozásért felelős) lassabban érik, ami megnöveli a diszlexia kockázatát. Ráadásul a fiúk esetében gyakrabban diagnosztizálják a tanulási nehézségeket, mert a lányok a legtöbbször jobban maszkolják a tüneteiket. A magatartási és emocionális problémák emelkedésében szerepet játszik a COVID-19-járvány utóhatása is. A szociális izoláció, az online oktatás, valamint a szülőktől átvett stressz mind hatással volt a gyerekekre.