293 ezer nyugdíjas kaphat emelést még az idén: hetvenezren közülük több mint 20 ezer forinttal kapnak majd többet havonta

A Tisza Párt választások előtt közzétett nyugdíjprogramjában, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen, ígéretett tett a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetésére és a 120-140 ezer forintos járandóságok sávos emelésére. Most a KSH friss jelentéséből kiderült, hány nyugdíjast érinthetnek egészen pontosan a TISZA nyugdíjintézkedései. 

Amikor a Tisza Párt kidolgozta a nyugdíjprogramját, többek között a következő problémákat azonosította: óriási az egyenletlőnlenség, "félmillió honfitársunk kap 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, közel 70 ezren 800 ezer forintnál is többet kapnak", valamint 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. "2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75%-át, ma már csak az 53%-a" - írták a programban. 

Nézzük a friss számokat: a KSH szerint 2026. januárban a saját jogon járó nyugdíjak és ellátások összesen 2 millió 279 ezer 766 jogosultnak jártak. Ebből 2 millió 15 ezer 552 volt öregségi nyugdíj, a többi egyéb ellátás. A saját jogon járó ellátások közül idén év elején nagyjából 364 ezren kaptak 140 ezer forint alatti juttatást, ebből 228 ezren öregségi nyugdíjat. Több, mint 100 ezer nyugdíjas pedig 500 forint feletti járandóságot kap. 

Ugyan ebből a statisztikából nem derül ki, hogy a 600 ezer forint feletti sávban hogyan oszlanak meg a nyugdíjak, a hvg.hu tavaly év eleji adatokon alapuló cikke szerint 12 ezren voltak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak, további kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint közötti összeg. 188 fő nyugdíja esett 1,5 és 2 millió forint közé, ennél csak 69 nyugdíjas kapott magasabb nyugdíjat havonta. Az általános trendek alapján azt feltételezhetjük, hogy a "luxusnyugdíjasok" száma azóta csak nőtt.

Több százezer nyugdíjasnak ígért emelést a TISZA

A Tisza Pár ígérete szerint közel 242 ezer nyugdíjas ellátása emelkedhet 120 ezer forintra - ha csak az öregségi nyugdíjasokat számítjuk, akkor nagyjából 127 ezer nyugdíjasé -, illetve 100-121 ezer jogosult kaphat majd sávos emelést. Az ő járandóságuk magasabb, mint 120 ezer, de nem éri e a 140 ezer forintot. Tehát 293-363 ezer nyugdíjas számíthat még az idén nyugdíjemelésre, és az is feltételezhető, hogy nem fognak sokáig várni az intézkedésekkel. Az eddig megtett nyilatkozatok alapján - minthogy a legfontosabb szociális és nyugdíjvédelmi intézkedések nem váratnak magukra - az első intézkedések között lehet a nyugdíjak emelése.

Azt, hány nyugdíjas élhet a létminimum alatt, nehéz megbecsülni, hiszen hivatalos statisztika erről már bő egy évtizede nem készült. Különböző számítások szerint nagyjából 180 ezer forint a létminimum küszöbe: az összes ellátásban részesülő közül 724 ezres azok tábora, akiknek a járandósága ezt nem éri el. Csak az öregségi nyugdíjasok között nagyjából 555 ezren vannak. A KSH friss adatai viszont kizárólag a kiutalt nyugdíjakra vonatkoznak, azt nem tudjuk, hogy kisnyugdíjasok közül hányan dolgoznak, illetve hogyan oszlik meg a nyugdíj a háztartáson belül. Ahhoz ugyanis, hogy azt megállapítsuk, hányan élnek a létminimum alatt nyugdíjasként, figyelembe kellene venni, hogy a nyugdíjuk hány felé oszlik, esetleg dolgoznak-e, vagy kapnak-e egyéb anyagi segítséget. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen változásokat hozhat a TISZA nyugdíjprogram? Ezekkel kihívásokkal szembesülhet az új kormány: itt vannak a részletek

Cikkünkben áttekintjük, milyen ígéretett tett korábban a Tisza Párt győzelem esetére a nyugdíjak kapcsán, illetve milyen kérdések várnak megoldásra a jövőben, melyekről még nem esett eddig szó.

Ennyire elszakadtak a nyugdíjak a bérektől

A TISZA program azt is súlyos problémaként tünteti fel, hogy amíg "2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75%-át, ma már csak az 53%-a". A friss adatok alapján megnéztük, most mekkora az átlagnyugdíj és az átlagbér aránya. 2026. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forintot tett ki (az év eleji emelést, valamint a kiegészítő juttatások időarányos részét is figyelembe véve az öregségi nyugdíj átlaga 288 180 forintra becsülhető) a KSH szerint. Az öregségi nyugdíj reálértéke így a 13. havi ellátást is tartalmazó öregségi nyugdíjak átlagösszegéből számolva 2025-ben 2,3%-kal emelkedett. Ez a számítási módszer figyelembe veszi a nyugdíjemelés mellett a 13. havi ellátásból, a cserélődésből (az új megállapítású nyugdíjak és az ellátottak közül kikerültek ellátásának különbségéből), és az állomány belső összetételének átalakulásából (az eltérő ellátáscsoportok közötti létszámarány-változásból) eredő hatásokat is. Magyarán a legkedvezőbb adatot veszi figyelembe.

Ezzel szemben a keresetek reálértéke 2025-ben 4,8%-kal nőtt, így a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 2,4%-kal romlott a KSH számításai szerint. A legfrissebb adatok alapján 2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. Az 509 ezres keresethez a 261 ezres nyugdíjak körülbelül 51%-os arányban állnak. 

Ha pedig éves összevetést nézünk, 2009-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 124 115 Ft/fő/hó volt - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében; kedvezmények figyelembevétele nélkül - míg 2025-ben 501 683 forint a kedvezmények figyelembevételével. (A KSH adatközlés többször változott azóta.) Ezeknek az összegeknek az öregségi nyugellátás összege 2009-ben (93 ezer forint) a 75,1%-át tette ki, míg 2025-ben (242 ezer forint) már csak a 48,3%-át. 

Azt érdemes hozzátenni, hogy ha a munkáltatók teljes körénél számított átlagbéreket vesszük, az valamivel alacsonyabb, mint a másik KSH adat, ami a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és stb. helyen dolgozókat veszi alapul. Így az átlagkereset 2025-ben kedvezményekkel 486 801 forint volt, ennek az öregségi nyugdíj 49,8%-át teszi ki. Ha pedig az öregségi nyugdíjak helyett idevennénk minden más ellátást (özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, rokkantsági és korbetöltött nyugdíjak, illetve árvaellátás), akkor az 222 ezer forintra jönne ki, ami az átlagkereset 45,7%-a. 

Utóbbi példákkal mindössze azt igyekszünk szemléltetni, hogy rengetegféle statisztika áll rendelkezésre. Ha az átlagkereseteket akarjuk az átlagnyugdíjjal összevetni, akkor is figyelembe vehetjük a kezdvezményekkel, vagy azok nélkül számított átlagos nettó béreket, de kihagyva például a közmunkásokat. Vagy csak az 5 főt vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatók körére szűkítve. Ez mind jelentősen befolyásolhat egy százalékos összevetést.

A másik oldalon pedig nagyon nem mindegy, hogy öregségi nyugdíjakról beszélünk-e vagy hozzávesszük az összes többi, jellemzően alacsonyabb ellátást is, mint pl. az özvegyi nyugdíj, vagy az árvaellátás. Ha a legkisebb kereseti adat aranyát nézzük a legnagyobb nyugdíjszámhoz képest, akkor ez lehet 49,8% is, míg a legnagyobb keresettel összevetve a kisebb nyugdíjadatot, lehet 45,7% is. Hasonló okból fordulhat elő, hogy különböző elemzések számai nem teljesen egyeznek meg egymással. Ezért is érdemes, ha gyanúsan eltérő számokat látunk, a mélyére nézni, hogy pontosan milyen adatot vettek alapul a számításhoz.