Megvan a pontos dátum, mikor fizethetünk euróval Magyarországon: egy óriási bökkenő nehezíti a nagy tervet

A Tisza-kormány gazdaságpolitikájának fókuszában az euró mielőbbi bevezetése áll. Ennek legfőbb hozadéka egy stabil makrogazdasági keretrendszer megteremtése lenne. Az euróövezeti csatlakozás összetett feltételrendszerét vizsgálva egyértelmű a helyzet. Ha az országnak sikerül tartósan letörnie az inflációt és normalizálnia a költségvetést, jó eséllyel a többi elvárt maastrichti konvergenciakritérium is teljesül. Ide tartozik például az árfolyam-stabilitás és a hosszú távú kamatlábak elvárt szintje.

A feladat azonban hatalmas. Magyarországon az infláció lassan egy évtizede nincs a jegybanki inflációs cél közelében. Ezzel párhuzamosan az államháztartás hetedik éve küzd súlyos deficittel. Feltételezve egy 2031-es euróbevezetést, a jelenlegi hazai mutatókat érdemes összevetni a már csatlakozott régiós országok belépés előtti adataival.

Öt évvel az átállás előtt a magyar pozíció kifejezetten hátrányosnak tűnik. Idén Magyarországon 3,8 százalékos inflációval és 6,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal lehet számolni. Bár a kilenc vizsgált régiós ország átlagos inflációja megegyezett ezzel a 3,8 százalékos értékkel, a költségvetési hiányuk jóval alacsonyabb volt. A csatlakozás előtti ötödik évben az átlagos deficit mindössze 4,2 százalékot tett ki. A régióban egyetlen olyan állam sem akadt, amelynek az euróátvétel előtt egyszerre lett volna magasabb az inflációja és az államháztartási hiánya, mint most hazánknak.

- jegyzi meg az elemzés.

A magyar helyzetet több tényező is nehezíti. A többi ország a felkészülés időszakában zömmel gyors gazdasági növekedést produkált. Ez a konjunktúra jelentősen megkönnyítette számukra a hiánycsökkentést, jelenleg azonban itthon erre kevesebb az esély. Emellett a mai turbulens geopolitikai környezetben egy kis, nyitott gazdaság sokkal sérülékenyebb.

Ez a mutatók átmeneti kilengését okozhatja még akkor is, ha az alapvető makrogazdasági stabilitás már megvan. Tovább bonyolítja a feladatot a korábbi hatósági árak kivezetésének inflációs hatása, valamint a korábbi választási ígéretek költségvetést terhelő, hosszú távú öröksége.

Kármán András pénzügyminiszter célkitűzése szerint 2030-ra kell megteremteni a bevezetés feltételeit. Ezt értelmezhetjük egy megengedőbb forgatókönyvként is. Eszerint a felkészülésre nem öt, hanem hat év áll rendelkezésre, és a tényleges valutaváltás csak 2032-ben történik meg. Ebben az esetben a kép már némileg árnyaltabb.

Hat évvel a csatlakozás előtt a régiós országok átlagos inflációja még 5 százalék felett volt. Ehhez képest a magyar áremelkedési ütem jobban mutat - a költségvetési pozícióra azonban ez nem érvényes. A hatéves felkészülési időt alapul véve a hazai fiskális helyzet a második legrosszabb a vizsgált államok között. Ez arra utal, hogy míg az infláció letörése lassabb folyamat, a költségvetést kormányzati intézkedésekkel gyorsabban fenntartható pályára lehet állítani.

- ecseteli a cikk.

A Portfolio hozzátette: mindezek alapján a gyors magyar euróbevezetés a régiós tapasztalatok tükrében rendkívül komoly kihívás, de messze nem kivitelezhetetlen.

A sikerhez azonban kivételes politikai eltökéltségre, szigorú fiskális fegyelemre, bátorságra és némi szerencsére is szükség lesz.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.