Sokkoló árkülönbségek: olyan erős a forint, hogy Szlovákiában tízezreket spórolhatsz egy nagybevásárláson

Az euró-forint árfolyam az elmúlt időszakban látványosan átrendeződött, komoly forinterősödés volt, és ez közvetlen hatással van arra is, hogy mennyire éri meg külföldön - például Szlovákiában - bevásárolni. A forint a parlamenti választásokat követő politikai fordulat után jelentősen erősödött: a befektetői bizalom javulása, a várható gazdaságpolitikai irányváltás és a Tisza Párt euróövezeti csatlakozásról szóló üzenetei együtt egy gyors felértékelődést hoztak.

Az euró árfolyama rövid időre még a 360 forintos szint alá is benézett, ami az elmúlt évek egyik legerősebb forintpozícióját jelentette. Jelenleg 362-363 forint környékén mozog az árfolyam.

Az erősebb forintkörnyezet alapvetően azt jelenti, hogy jobban felértékelődhet a bevásárlóturizmus például a magyarok már eddig is kedvelt célpontjába, Szlovákiába, hiszen a határ túloldalán történő vásárlás méginkább versenyképesebbé válhat a magyar bolti árakkal szemben. Ez különösen a diszkontláncoknál érdekes, ahol eleve alacsonyabb árréssel és erős promóciós ciklusokkal dolgoznak, így az árfolyamhatás gyorsabban átcsap fogyasztói előnybe.

A jelenlegi devizapiaci környezet tehát nemcsak pénzügyi szinten érdekes, hanem nagyon konkrét fogyasztói döntésekben - például egy heti nagybevásárlás helyszínének megválasztásában - is érezhetően megjelenik. A Pénzcentrum most megnézte a szlovákiai és a magyar Lidl akciós kínálatát, és összehasonlítottuk az egyes termékek árait - 362,5 forintos euróárfolyammal számolva.

Mi olcsóbb Szlovákiában?

A két ország Lidl-akcióinak összevetése alapján jól látszik, hogy a legtöbb termék Szlovákiában - forintra átszámolva - olcsóbb, de nem minden esetben.

A friss gyümölcsök és zöldségek esetében egyértelmű a szlovák előny:

• az eper (649 Ft vs. 699 Ft, kb. 7%-kal olcsóbb),
• az alma (457 Ft vs. 649 Ft, közel 30%-kal olcsóbb), az áfonya (935 Ft vs. 1199 Ft, kb. 22%-kal olcsóbb),
• valamint a vöröshagyma (123 Ft vs. 179 Ft, mintegy 31%-kal olcsóbb) is számottevően kedvezőbb áron kapható az akciós újságok szerint.
• A paradicsom esetében is jelentős a különbség (2041 Ft vs. 2399 Ft, kb. 15%-kal olcsóbb).
• Ugyanakkor kivétel a kígyóuborka, amely Magyarországon olcsóbb (249 Ft vs. 319 Ft), ez nagyjából 22%-os magyar árelőnyt jelent.

A húsoknál és tejtermékeknél szintén inkább a szlovák árak alacsonyabbak: az egész csirke plusz combbal (866 Ft vs. 999 Ft, kb. 13%-kal olcsóbb) és a szeletelt ementáli sajt (431 Ft vs. 539 Ft, mintegy 20%-kal olcsóbb) is kevesebbe kerül.

Az üdítőitaloknál is hasonló a helyzet: a Kofola jelentősen olcsóbb Szlovákiában (395 Ft vs. 549 Ft), ami körülbelül 28%-os különbség.

A ruházati termékeknél kisebbek a különbségek, de itt is a szlovák árak a kedvezőbbek: a női bermuda nadrág (2896 Ft vs. 2999 Ft, kb. 3-4%-kal olcsóbb) és a női pólóing (1809 Ft vs. 1999 Ft, nagyjából 9-10%-kal olcsóbb) esetében is.

A választás előtti árfolyamon is olcsóbb a legtöbb termék

Ha a szlovák euróárakat nem a jelenlegi, kb. 362,5 Ft/EUR, hanem a pár héttel ezelőtti kb. 380 Ft/EUR árfolyamon számoljuk át, akkor a forintban kifejezett szlovák árak minden terméknél nagyjából 4-5%-kal magasabbak lesznek. Ez érezhetően csökkenti ugyan a különbségeket, de az összképet nem fordítja meg: továbbra is az látszik, hogy a legtöbb alapélelmiszer Szlovákiában olcsóbb marad.

A friss élelmiszereknél így is megmarad a szlovák előny. Az eper ára kb. 680 Ft-ra jön ki a magyar 699 Ft-tal szemben (kb. 3% előny Szlovákiának), a fürtös paradicsom 2139 Ft vs. 2399 Ft (kb. 11% olcsóbb), a vöröshagyma 129 Ft vs. 179 Ft (kb. 28% olcsóbb), az alma 479 Ft vs. 649 Ft (kb. 26% olcsóbb), az áfonya 980 Ft vs. 1199 Ft (kb. 18% olcsóbb), a csirke pedig 908 Ft vs. 999 Ft (kb. 9% olcsóbb). A sajt is olcsóbb marad Szlovákiában (452 Ft vs. 539 Ft, kb. 16%). Egyértelmű kivétel a kígyóuborka, ahol Szlovákia továbbra is drágább (334 Ft vs. 249 Ft, kb. 34% magyar előny).

A nem élelmiszer kategóriában az árfolyamhatás jobban kisimítja a különbségeket. A női bermuda nadrág gyakorlatilag kiegyenlítődik (3036 Ft vs. 2999 Ft), míg a női pólóingnél is csak kisebb, kb. 5%-os szlovák előny marad (1896 Ft vs. 1999 Ft). A Kofola esetében viszont továbbra is jelentős, kb. 25%-os árkülönbség látszik Szlovákia javára (414 Ft vs. 549 Ft).

Összességében a magasabb árfolyam mellett is ugyanaz a struktúra marad: az árkülönbségek iránya nem változik, legfeljebb a mértékük mérséklődik. Az alapélelmiszereknél továbbra is jellemző a 10-30% közötti szlovák árelőny, amit az árfolyamváltozás csak finoman korrigál, de nem ír felül.

Jóval olcsóbb a magyar Unicum, mint itthon

 A szlovák Lidl-ben most akciós az Unicum is - 16,99 euróba kerül, azaz átváltva 6159 forintba -, megnéztük, hogyan viszonyul ez a magyar árakhoz. A különbség elég markáns, a 0,7 literes Unicum a Kiflinél 8 899 Ft, a Tescóban Clubcard nélkül 8 449 Ft (hűségkártyával 5889 Ft), az Auchannál pedig 7 999 Ft.

Meglepő, hogy a termék a Zwack saját webshopjában 6 951 Ft-ba kerül, azaz jóval drágább, mint Szlovákiában.

A Mr. Alkoholnál 6 900, a Szomjasfutárnál 6 899, az iDrinks-nél pedig 6 550 Ft a szóban forgó Unicum ára. 

Az, hogy egy magyar eredetű termék - mint az Unicum - Szlovákiában olcsóbb lehet, mint Magyarországon, több tényező kombinációjával magyarázható. Egyrészt a diszkontláncok, mint a Lidl, erős nemzetközi beszerzési és árazási stratégiát alkalmaznak, amelyben nem feltétlenül országonként izoláltan, hanem régiós szinten optimalizálják az árakat és promóciókat.

Emiatt előfordulhat, hogy egy adott piacon agresszívabb akciót futtatnak, akár marketing- vagy forgalomnövelési céllal. Másrészt a magyar piacon gyakran magasabb a kiskereskedelmi árrés és erősebb a prémium pozicionálás bizonyos szeszes italoknál, amit a kereslet is támogat.

Emellett az adózási és kereskedelmi láncköltségek, valamint a hazai forgalmazási struktúra (nagyker-kisker lánc, online vs. offline csatornák) is eltérően hatnak az árakra.

Az áfa a kulcs

A szlovák és a magyar Lidl-árak közötti különbségek értelmezéséhez érdemes az áfarendszert is mellétenni, mert mindkét országban erősen befolyásolja a végső fogyasztói árakat.

Magyarországon az áfa rendszere viszonylag egyszerűbb: az általános kulcs 27%, ami az EU-ban a legmagasabb. Emellett vannak kedvezményes kulcsok, például 5% (bizonyos alapélelmiszerek, mint tej, tojás, friss hús) és 18% (korlátozott termékkör).

Szlovákiában ezzel szemben több sávos, differenciált rendszer működik, amely jobban elkülöníti az alapvető és nem alapvető élelmiszereket:

• 5%-os áfakulcs: az alapvető élelmiszerekre vonatkozik, vagyis azokra a termékekre, amelyek a mindennapi fogyasztásban kiemelten fontosak és alapvető szükségletet fednek le.
• 19%-os áfakulcs: minden olyan élelmiszerre, amely nem tartozik az alapvető kategóriába, beleértve számos feldolgozott vagy import terméket.
• 23%-os áfakulcs: a „nem alapvető” vagy luxusjellegű élelmiszerekre érvényes, például alkoholos italokra, kaviárra és más prémium kategóriás termékekre.

Ez a különbség elvileg azt eredményezi, hogy Szlovákiában bizonyos alapélelmiszerek adóterhelése alacsonyabb lehet, mint Magyarországon, ahol sok termék még mindig a 27%-os általános kulcs alá esik. Ugyanakkor a konkrét Lidl-árak összevetéséből látszik, hogy a végső bolti árakat nem kizárólag az áfa határozza meg.

Ott van még Magyarországon a kiskereskedelmi különadó is, amely sávosan emelkedik, és a nagy forgalmú láncok esetében kifejezetten jelentős tehernek számít. A rendszer szerint 500 millió Ft nettó árbevételig 0% az adókulcs, 500 millió és 30 milliárd Ft között 0,15%, 30 és 100 milliárd Ft között 1%, míg 100 milliárd Ft felett már 4,5% a fizetendő kulcs.

A nagy multinacionális élelmiszerláncok - így a Lidl is - jellemzően ebbe a legfelső sávba esnek, mivel éves árbevételük messze meghaladja a 100 milliárd forintos határt. Ez azt jelenti, hogy

a teljes magyarországi forgalmuk után a legmagasabb, 4,5%-os adóteher vonatkozik rájuk, ami érdemi többletköltséget jelenthet a működésben, és közvetetten a fogyasztói árakban is megjelenhet.

Mi más lehet az ok?

A korábbi összehasonlításban jól látszik, hogy az élelmiszerek többsége Szlovákiában jellemzően 10–30%-kal olcsóbb volt (például alma, hagyma, csirke, sajt), ami lényegesen nagyobb eltérés, mint amit pusztán az áfakulcsok különbsége (Magyarországon 27%, Szlovákiában 20% és sávosan alacsonyabb értékek) önmagában meg tudna magyarázni. Az áfa ugyanis csak a végső ár egyik eleme, ráadásul a két ország közötti különbség ebből a szempontból tipikusan néhány százalékpontnyi bruttó árelőnyt jelentene, nem pedig két számjegyű eltérést.

Ez arra utal, hogy a végső fogyasztói árak mögött erősen strukturális tényezők állnak. Az egyik legfontosabb a beszerzési ár szintje: a kiskereskedelmi láncok nem azonos feltételekkel jutnak hozzá a termékekhez a két országban. A mezőgazdasági termelési költségek, a feldolgozóipari árak, valamint a regionális nagykereskedelmi láncok mind befolyásolják, hogy egy adott termék már a bolthálózatba való belépéskor milyen árszinten van.

Ehhez szorosan kapcsolódik a kiskereskedelmi verseny intenzitása. Ha egy piacon erősebb a verseny a nagy láncok között, az árazási nyomás lefelé tolja az árakat, különösen az alapélelmiszerek esetében, ahol a fogyasztók árérzékenysége magas. Ez a „price competition” hatás gyakran tartósan alacsonyabb árszintet eredményez, mint amit az adó- vagy költségstruktúra önmagában indokolna.

A harmadik tényező a logisztikai és ellátási lánc költsége. Ide tartozik a szállítás, raktározás, energiaárak és munkaerőköltség különbsége. Még ha a két ország földrajzilag közel is van egymáshoz, a bérszintek, infrastruktúra-hatékonyság és üzemeltetési költségek eltérése érdemben befolyásolja a végső árat.

Végül kulcsszerepe van a kiskereskedelmi árazási stratégiának is. A nemzetközi láncok – így a Lidl is – országonként eltérő profitmarzsot, promóciós intenzitást és „loss leader” (veszteségesen árazott húzótermék) stratégiát alkalmazhatnak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos piacokon tudatosan alacsonyabb árréssel dolgoznak, hogy piaci részesedést növeljenek vagy versenytársakat nyomás alá helyezzenek.