Hatalmas pénzügyi fordulat közeleg Magyarországon: a következő hetekben végleg eldőlhet a forint sorsa?

Történelmi politikai fordulat után próbál új pályára állni Magyarország. A külföldi elemzők és befektetési bankok szerint az új kabinet egyszerre kapott lehetőséget és komoly gazdasági terheket: miközben javulhat a kapcsolat Brüsszellel és megnyílhat az út az uniós pénzek felé, az ország költségvetési helyzete továbbra is feszült.

Nem titok, hogy az új kormány egyik legfontosabb célja a befagyasztott EU-s források megszerzése. A kabinet már új tárgyalási fordulót kezdett Brüsszellel, mivel augusztus végéig kellene teljesíteni az uniós feltételeket ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a 10,4 milliárd eurós helyreállítási forráshoz. A befagyasztott uniós pénzek összege a magyar GDP közel 8 százalékát teszi ki, és több bankház arra számít, hogy a források felszabadítása akár 1-1,5 százalékponttal is javíthatná a gazdasági növekedést.

A piacok egyelőre pozitívan reagáltak a politikai változásra. Több londoni elemzőház szerint a befektetők arra számítanak, hogy Magyarország kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát folytathat, javulhat a jogállamisági megítélés, és mérséklődhetnek az EU-val fennálló konfliktusok.

Az eddigi megnyilvánulások alapján az  új kabinet szakítani akar az elmúlt másfél évtized gazdasági modelljével. Az új gazdaságpolitika középpontjába a termelékenység, az innováció és a magasabb hozzáadott értékű beruházások kerülhetnek. A kormány emellett 2030 körüli euróbevezetést is vizsgál meg, amelyet az MNB is támogat. A gazdasági háttér ugyanakkor továbbra is törékeny. Az új pénzügyminiszter már a hivatalba lépéskor „drámai örökségről” beszélt. Véleménye szerint a költségvetési hiány idén akár a GDP 6,8 százalékát is elérheti, miközben az államadósság továbbra is magas.

Adódik a kérdés, hogy a hitelminősítők, miként fognak reagálni a politikai változásokra. A következő hetekben mindhárom hitelminősítő is döntést fog hozni hazánkkal kapcsolatban. 

• Moody’s: 2026. május 22.
• S&P Global Ratings: 2026. május 29.
• Fitch Ratings: 2026. június 5

A kivárás lehet a cél?

A piac egyelőre megkönnyebbülten figyeli a magyar gazdaságpolitikai fordulatot, de a hitelminősítők még kivárhatnak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jelenleg kevés az esély arra, hogy Magyarországot leminősítsék, ugyanakkor a pozitív fordulathoz még konkrét eredményekre lesz szükség.

A következő hetekben különösen fontosak lehetnek a nemzetközi hitelminősítők döntései, mivel ezek nagyban befolyásolhatják a forint árfolyamát, az államadósság finanszírozását és a befektetői bizalmat is. Az elemző szerint a piac jelenleg megelőlegezett bizalommal fordul Magyarország felé, amit jól mutat a forint erősödése és a kötvényhozamok csökkenése is.

Virovácz Péter szerint ugyanakkor ez a javuló megítélés egyelőre nagyrészt várakozásokra épül. Az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a hitelminősítők számára most a legvalószínűbb forgatókönyv a kivárás lehet.

A leminősítés esélye közel nulla, hiszen Magyarország nemzetközi megítélése a legutóbbi döntéshozatali ablak óta jelentősen javult

– fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy a legpozitívabb forgatókönyv a kilátások javítása lehetne, ugyanakkor jelenleg inkább a besorolás és a kilátások változatlanul hagyására számít. Az elemző szerint a hitelminősítők számára továbbra is az egyik legnagyobb kockázatot a költségvetés állapota jelenti. A választások előtti fiskális intézkedések jelentős terhet raktak az államháztartásra, amit jól mutat, hogy az államadósság-ráta az első negyedév végére 77,9 százalékra emelkedett, ami négyéves csúcsnak számít.

Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy több olyan program is beépült hosszú távra a költségvetésbe, amely tartósan szűkítheti a mozgásteret. Ilyennek nevezte például az Otthon Start programot és az édesanyák személyijövedelemadó-kedvezményeit.

Az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy nemzetközi környezet is komoly kockázatokat hordoz. Kiemelte a Hormuzi-szoros körüli feszültségeket és az energiahordozók globális piacának bizonytalanságait is.

Magyarország kis, nyitott gazdaságként és energiaimportőrként még inkább kitett ezeknek a sokkoknak

– hangsúlyozta.

A következő időszakban az EU-s források sorsa is kulcsszerepet játszhat a hitelminősítők döntéseiben. Virovácz Péter szerint az utóbbi hetek piaci mozgásai jól mutatják, hogy a befektetők érzékenyen reagálnak az Európai Unióval kapcsolatos hírekre. Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a hitelminősítők számára önmagában a politikai szándék még nem lesz elég.

A legnagyobb valószínűséggel a ‘bizonyíték kell, nem ígéret’ kategóriába sorolják ezt

– fogalmazott Virovácz Péter az EU-s kapcsolatok javulásával kapcsolatban. Szerinte érdemi pozitív hatása akkor lehet az uniós kapcsolatoknak a hitelminősítésekre, ha tényleges előrelépések történnek a források ügyében és az európai integrációban.

A középtávú felminősítéshez az ING Bank vezető elemzője azt mondta, hogy elsősorban a költségvetés konszolidációjára és az államadósság fenntartható csökkentésére lenne szükség. Hozzátette, hogy ezek az euró bevezetésének is alapfeltételei lehetnek.

Virovácz Péter kiemelte: a gazdasági növekedés újraindítása is javíthatná Magyarország megítélését, ugyanakkor ez erősen függ a nemzetközi gazdasági környezettől, az exportpiacok alakulásától és az iráni helyzettől is. A hitelminősítők figyelme emiatt várhatóan elsősorban a fiskális fegyelemre összpontosul majd. Magyarország jelenleg Romániával egy szinten áll a hitelminősítések alapján, miközben Lengyelország és Szlovákia kedvezőbb megítélésű. Ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar belpolitikai helyzet stabilizálódása idővel javíthatja az ország pozícióját a régióban.

Erős kockázatok

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője kiemelte, hogy a következő hitelminősítői felülvizsgálatok során egyelőre nem várható érdemi változás Magyarország adósbesorolásában, annak ellenére sem, hogy a választások után a nemzetközi pénzpiacok és a hitelminősítők kommunikációja is kedvezőbbé vált. Az elemző úgy látja, hogy a nagy hitelminősítők optimistább hangnemet ütöttek meg Magyarországgal kapcsolatban, ugyanakkor konkrét gazdaságpolitikai lépések és fiskális intézkedések hiányában még korai lenne a besorolás módosítása.

Jelenleg érdemi esélye nincs annak, hogy Magyarországot leminősítsék. Ezt részben az magyarázza, hogy az elmúlt hetekben jelentősen javult az ország befektetői megítélése, amit jól mutat a forint erősödése és az állampapírpiaci hozamok csökkenése is.

Bukovszki András szerint a hitelminősítők várhatóan türelmesebb megközelítést alkalmazhatnak az új kormánnyal szemben, és időt hagynak arra, hogy világossá váljon a gazdaságpolitikai irány és a tervezett intézkedések tartalma.

Az elemző szerint jelenleg továbbra is a költségvetési hiánypálya jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar adósbesorolás szempontjából. Rámutatott, hogy az elmúlt hat évben az államháztartási hiány jellemzően 5-7 százalék között alakult, miközben a gazdasági növekedés gyenge vagy stagnáló volt. Ez együtt az államadósság-ráta emelkedéséhez vezetett, ráadásul magas kamatkörnyezet mellett, ami jelentősen növelte az állam finanszírozási költségeit.

Bukovszki András azt mondta, hogy az elmúlt években a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is rontotta Magyarország megítélését. A gyakran változó szabályozási és adózási környezet gyengítette a befektetői bizalmat, miközben az uniós források részleges befagyasztása visszafogta a beruházásokat és növelte az ország külső finanszírozási sérülékenységét.

A CIB Bank elemzője úgy látja, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatos fejlemények kulcsszerepet játszhatnak a következő hitelminősítői értékelések során. Véleménye szerint az uniós pénzek érdemi felszabadítása egyszerre támogathatná a gazdasági növekedés újraindulását és enyhíthetné a költségvetés finanszírozási problémáit. Emellett javíthatná Magyarország külső megítélését, erősíthetné a piaci bizalmat és mérsékelhetné az ország sérülékenységével kapcsolatos aggályokat is.

Bukovszki András szerint középtávon egy hiteles és fenntartható költségvetési konszolidáció javíthatná leginkább Magyarország hitelminősítői megítélését. Fontosnak nevezte az államadósság egyértelműen csökkenő pályára állítását, valamint egy kiszámíthatóbb szabályozási és adózási környezet kialakítását.

Bukovszky elmondta, hogy pozitív üzenet lenne a hitelminősítők számára, ha a gazdaságpolitika erősebben támogatná a versenyképességet és a beruházásokat, valamint javulna az intézményi stabilitás is. Hozzátette: amennyiben a kormány hiteles euróbevezetési menetrendet is felvázolna, az fontos gazdaságpolitikai horgonyt jelenthetne a piacok és a hitelminősítők szemében is.

A régiós országokkal összevetve Bukovszki András szerint Magyarország megítélése jelenleg vegyes képet mutat. Úgy látja, hogy Románia inkább negatív példának számít a magas költségvetési hiány és a bizonytalan politikai környezet miatt, miközben Csehország és Lengyelország kedvezőbb hitelminősítése középtávon akár elérhető referencia lehet Magyarország számára is.

A CIB Bank elemzője szerint jelenleg Csehország hitelminősítése 5-6 fokozattal, Lengyelországé pedig 2-3 fokozattal kedvezőbb a magyarnál. Szerinte ezt nemcsak a makrogazdasági mutatók indokolják, hanem az intézményi és gazdaságpolitikai környezet megítélése is. Bukovszki András úgy véli, hogy egy stabilabb és kiszámíthatóbb politikai környezet középtávon akár a régiós országokhoz való hitelminősítői felzárkózást is lehetővé tehetné Magyarország számára.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA