Ezt a 12 embert helyezi a TISZA miniszter pozícióba: még 4 hely kiadó, így alakul át a minisztériumok rendszere

Az elmúlt időszakban Magyar Péter több, eddig még nem ismert nevet hozott nyilvánosságra az alakuló kormányból, így már 16-ból 12 miniszter ismert. "Jövő héten a fennmaradó négy minisztert is bejelentem" - ígérte a leendő miniszterelnök. Összeírtuk, mit tudunk eddig.

Itt a TISZA miniszter-listája, még 4 hely kiadó

A legnagyobb közérdeklődésre az tartott számot, ki lesz az oktatási miniszter 2026-tól. Az első minisztereket hétfőn hozták nyilvánosságra, az oktatási miniszter bejelentés pénteken történt meg. 

• Gyermek- és oktatásügyi minisztérium: Lannert Judit
• Közlekedési és beruházási minisztérium: Vitézy Dávid
• Miniszterelnökséget vezető minisztérium: Ruff Bálint
• Szociális- és családügyi minisztérium: Kátai-Németh Vilmos, az első vak miniszter Magyarországon
• Vidék- és településfejlesztési minisztérium: Lőrincz Viktória
• Agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztérium: Bóna Szabolcs
• Élő környezetért felelős minisztérium: Gajdos László
• Pénzügyminisztérium: Kármán András
• Külügyminisztérium: Orbán Anita
• Gazdasági- és energetikai minisztérium: Kapitány István
• Egészségügyi minisztérium: Hegedűs Zsolt
• Honvédelmi minisztérium: Ruszin-Szendi Romulusz

Még 4 miniszteri tárca esetében várható bejelentés a jövő hét folyamán, ezek:

• Belügyminisztérium
• Igazságügyi minisztérium
• Digitális és technológiai minisztérium
• Művelődési minisztérium

Természetesen vannak már találgatások, kik kaphatják a fennmaradó négy tárcát. Sajtóértesülések is megerősítik, hogy Bucsek Gábor, Melléthei-Barna Márton, Nagy Ervin miniszteri pozíciók várományosai. Természetesen ez még nem jelent semmit, hiszen Rubovszky Rita nevét is megszellőztették, mégsem ő lett végül az oktatási miniszter. 

Így alakul át a minisztériumok rendszere

A TISZA miniszter pozíció egészen más feladatokat fednek le, mint az eddigi miniszterek feladatkörei. Ez azért is van, mert például az elmúlt években nem volt például önálló Egészségügyi minisztérium, vagy Oktatási minisztérium sem. 2022 óta 14 minisztérium működött Magyarországon:

• Agrárminisztérium, vezetője: dr. Nagy István

Főbb feladatai az agrárpolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerlánc-felügyelet, erdők és földügyek és természetvédelem voltak. 

• Belügyminisztérium, vezetője: dr. Pintér Sándor

Főbb feladatai a közbiztonság és a belső rend fenntartása, a polgári titkosszolgálatok felügyelete, a tűzvédelem, polgári védelem és katasztrófavédelem, az idegenrendészet és menekültügy, valamint az egészségügy és a köznevelés voltak.

• Energiaügyi Minisztérium, vezetője: Lantos Csaba

Főbb feladatai az energiapolitika, a hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem és a nemzeti közműszolgáltatások voltak.

• Építési és Közlekedési Minisztérium, vezetője: Lázár János

Főbb feladatai az építésgazdaság, az állami beruházások felügyelete, a településfejlesztés és -rendezés, a településkép védelme, valamint a közlekedésügyek voltak.

• Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, vezetője: dr. Bóka János

Főbb feladatai az európai uniós ügyek koordinációja, valamint Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének irányítása voltak.

• Honvédelmi Minisztérium, vezetője: Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Főbb feladatai a honvédelem és védelempolitika, a katonadiplomácia, a Magyar Honvédség vezetése és megszervezése, valamint a sportpolitika és sportdiplomácia voltak.

• Igazságügyi Minisztérium, vezetője: dr. Tuzson Bence

Főbb feladatai az igazságügy, a választójogi és népszavazási szabályozások, az áldozatsegítés és a fogyasztóvédelem voltak.

• Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, vezetője: dr. Navracsics Tibor

Főbb feladatai a közigazgatás fejlesztése, a területfejlesztés, a közbeszerzések koordinálása, valamint az európai uniós források felhasználása voltak.

• Kulturális és Innovációs Minisztérium, vezetője: Hankó Balázs

Főbb feladatai a tudománypolitika, a kultúrpolitika, a szakképzés és felsőoktatás, a család-, gyermek- és ifjúságpolitika, valamint a kulturális diplomácia voltak.

• Külgazdasági és Külügyminisztérium, vezetője: Szijjártó Péter

Főbb feladatai a külpolitika, a külgazdasági ügyek, a diplomácia, a nemzetpolitika (különösen a csángó ügyek), valamint a paksi atomerőmű bővítése voltak.

• Miniszterelnöki Kabinetiroda, vezetője: Rogán Antal

Főbb feladatai az általános politikai koordináció, a kormányzati kommunikáció, a turizmus, vendéglátás és országmárka fejlesztése, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a hírszerzési tevékenység irányítása voltak.

• Miniszterelnökség, vezetője: dr. Gulyás Gergely

Főbb feladatai a kormányzati stratégiák kidolgozása, a kormánybiztosok tevékenységének összehangolása, a társadalompolitika, valamint az anyakönyvi és állampolgársági ügyek voltak.

• Nemzetgazdasági Minisztérium, vezetője: Nagy Márton

Főbb feladatai a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozása, a gazdaságfejlesztés, a lakáspolitika, az állami vagyon felügyelete, valamint a postaügyek voltak.

• Pénzügyminisztérium, vezetője: Varga Mihály

Főbb feladatai az adópolitika, a nemzetközi pénzügyi kapcsolattartás az OECD, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tekintetében, az állami vagyon felügyelete, valamint a nyugdíjpolitika voltak.

Ezek közül megmarad a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnökséget vezető minisztérium, az Igazságügyi minisztérium, a Honvédelmi minisztérium és Belügyminisztérium, de a feladatköreik minden bizonnyal átalakulnak. Az Energiaügyi minisztéium már nem lesz önálló, a Gazdasági minisztérium alá vonódik be, melyet Kapitány István vezet majd. Az Agrárminisztérium alá szervezik az élelmiszergazdaságot is, ennek irányítója Bóna Szabolcs lesz. A Közlekedési minisztériumhoz fognak tarozni a beruházások, ezt Vitézy Dávid vezeti majd. 

Megszűnik az önálló Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, lesz viszont helyette önálló Gyermek- és oktatásügyi minisztérium, Egészségügyi minisztérium, Szociális és családügyi minisztérium, Vidék- és településfejlesztési minisztérium, valamint Élő környezetért felelős minisztérium is. 

Gyakran változott a minisztériumok felosztása

A korábbi választások után, vagy akár időközben is gyakran változtak a minisztériumok az elmúlt 20 évben. 2006-ban még az alábbi minisztériumok működtek:

1. Egészségügyi Minisztérium
2. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
3. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
4. Honvédelmi Minisztérium
5. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
7. Külügyminisztérium
8. Oktatási és Kulturális Minisztérium
9. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
10. Pénzügyminisztérium
11. Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Ezek alapján nem sok folytonosságot lehet felfedezni - ezekben az években volt még önálló egészségügyi, környezetvédelni, oktatási és szociális tárca is. Aztán a 2008. évi XX. törvény alapján szűnt meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium valamint a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, illetve létrejött a

• Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a
• Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az
• Önkormányzati Minisztérium. 

2010-ben, az új kormány megalakulásával a minisztériumok száma jelentősen csökkent, 12-ről 8-ra. Az alábbi minisztériumok jöttek létre:

1. Belügyminisztérium
2. Honvédelmi Minisztérium
3. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
4. Külügyminisztérium
5. Nemzetgazdasági Minisztérium
6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2012-től Emberi Erőforrások Minisztériuma
7. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
8. Vidékfejlesztési Minisztérium

Az Egészségügyi minisztériumot, az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium alá szervezték, a környezetvédelmet a Vidékfejlesztéshez sorolták. A Pénzügyminisztérium feladatkörei jórészt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerültek. Ezek voltak a legnagyobb változtatások.

2014-től ismét átalakult a minisztériumi rendszer, az alábbi minisztériumok jöttek létre:

1. Belügyminisztérium,
2. Emberi Erőforrások Minisztériuma,
3. Földművelésügyi Minisztérium,
4. Honvédelmi Minisztérium,
5. Igazságügyi Minisztérium,
6. Külgazdasági és Külügyminisztérium,
7. Nemzetgazdasági Minisztérium,
8. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

2015. októberében módosult a minisztériumokat meghatározó törvény és létrejött a nem szakminisztériumi jellegű

• Miniszterelnöki Kabinetiroda, és a
• Miniszterelnökség.

2018-ban ismét változott a minisztériumok felosztása, lett külön agrárminisztérium, ismét kiválik a pénzügyminisztérium, létrejött az ITM:

1. Agrárminisztérium,
2. Belügyminisztérium,
3. Emberi Erőforrások Minisztériuma,
4. Honvédelmi Minisztérium,
5. Igazságügyi Minisztérium,
6. Innovációs és Technológiai Minisztérium,
7. Külgazdasági és Külügyminisztérium,
8. Miniszterelnöki Kabinetiroda,
9. Miniszterelnökség,
10. Pénzügyminisztérium.

2022 májusában 12 önálló minisztériumról indultunk, majd decemberben már meg is szűnt a Technológiai és Ipari Minisztérium, "cserébe" létrejött az Energiaügyi Minisztérium. 2023 augusztusára tizenháromra nőtt a minisztériumok száma az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával, majd 2024. januárban született meg a 14. minisztérium: a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. Fent már részletesen ismertettük, mi volt a 14. minisztérium felosztása. 

2026-ban a Tisza Párt alakította kormányban 16 minisztérium jön létre, melyeket korábban felsoroltunk. Önmagában az, hány minisztérium van, még nem írja le, mennyire lesz hatékony a kormányzás, inkább azt árulja el, mely területekre szeretne az új kormány hangsúlyt helyezni. Ez látható például az önálló egészségügyi és oktatási minisztérium visszaállításából, illetve abból is, hogy milyen minisztériumokat tartottak meg a régebbiek közül, mit szüntetnek meg. Eltűnt például a felsorolásból a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Rogán Antal minisztériuma.