Vadiúj diszkont érkezik Magyarországra: közel 1000 bolt nyitását tervezik, itt nyílik majd az első üzlet

Október 1-jén, az idősek világnapja alkalmából tette közzé Kármán András pénzügyminiszter a nyugdíjemelési ígéret részleteit. A bejegyzés szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, sávosan növelnék az alacsony nyugdíjakat, emellett az árvaellátási minimum, a megváltozott munkaképességűek ellátása és az időskorúak járadéka is emelkedne. A tervezett intézkedéscsomag a poszt szerint több mint 700 ezer magyar embert érintene, és 123 milliárd forintos költségvetési kiadással járna.

Lapunk a bejelentett intézkedés kapcsán utána járt, mely ellátások kötődnek a nyugdíjminimum összegéhez, és emelkednek azzal együtt, illetve melyek nem. Januártól a 120 ezres nyugdíjminimum az özvegyi, árva- és szülői nyugdíjak szabályait és az időskorúak járadékát is átírja, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás viszont külön alaphoz kötött, így ezek nem nőnek automatikusan.

Érkezik a MR.DIY diszkontlánc

A hét egyik legfelkapottabb híre volt, hogy a malajziai MR.DIY a budapesti KÖKI Terminál bevásárlóközpontban alakítja ki első magyarországi üzletét, ahol már a toborzás is zajlik. A diszkontlánc öt év alatt négy európai országban nyitott boltot, és most Közép-Európára koncentrál. Iparági források szerint országonként akár 500-1000 bolt nyitása sem elképzelhetetlen közép távon.

Családi pénzügyek

Steigervald Krisztián generációkutató szerint a készpénzhasználat visszaszorulásával megszűnik az a természetes kontroll, amit a közgazdaságtan és a pszichológia az ún. „pain of paying", azaz a fizetés fájdalmaként azonosít. Ez részben igaz, legalábbis az idősebb – részben vagy egészben analóg – generációk esetében. Ugyanakkor a friss kutatások szerint a fizetés fájdalma nem tűnt el, csak egy olyan digitális csatornára költözött, amit az idősebb generációk nem értenek, nem tudnak azonosítani. A fiatalabbaknak viszont már ez a kézzelfogható valóság.

Hónapok óta napirenden van a KATA visszahozása, mostanra pedig egyre több részlet körvonalazódik az új rendszerről. Tavasszal még csak arról lehetett tudni, hogy a 2022-ben jelentősen átalakított adózási forma szélesebb körben visszatérhet, júniusban már a 2027-es bevezetést is megerősítette a kormány, most pedig Magyar Péter újabb konkrétumokat jelentett be. A tervek szerint ismét lehetne cégeknek számlázni, bekerülhetnének a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták is, az éves bevételi határ pedig 19 millió forintra emelkedne. Van azonban egy fontos változás: a havi tételes adó is magasabb lenne.

Kijött az OECD 2026-os gazdasági jelentése, amely Magyarország viszonylatában kiemeli a fiskális tér növelésének szükségességét, az államadósság, a növekedési problémák és a külső tényezők szerepét. Emellett rámutat két különösen aggasztó jelenségre is, nevezetesen az elöregedésre, és a klímaváltozás negatív hatásaira. Ha nem lépünk, ezek nagyon komoly gátat jelenthetnek a magyar gazdaság növekedési potenciálja tekintetében.

Az idősek világnapja alkalmából minden évben október elején az időseket érintő témákkal foglalkozik a világ. Az idei év fókusza a longevity, a hosszú és egészséges élet tudománya témán van; és ezen belül is azon, hogyan gondolhatjuk újra a szociális rendszereket a hosszabb várható élettartam tükrében. Magyarországon is nagy kihívást jelent, hogy a lakosság jelentős része nem készül olyan hosszú élettartamra, mint amit megér: egészségük leromlik, tartalékaik hamarabb kimerülnek, így az életük végén ezekkel a rossz körülményekkel szembesülnek. Ezért is olyan fontos az öngondoskodás, vagyis már fiatal korban készülni a nyugdíjas évekre. A Pénzcentrum az idősek világnapja alkalmából a hazai önkéntes nyugdíjpénztárakat és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségét kérdezte az öngondoskodás lehetőségeiről jelenleg, illetve arról, hogyan lehetne újragondolni a jelenlegi rendszert.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak gyakran hangsúlyozzák, hogy az öngondoskodást minél előbb, már fiatalon érdemes elkezdeni. Ennek ellenére a megtakarítási hajlandóság 30 éves kor felett nő érdemben, de jellemzően inkább 40-50 éves kor között válik hangsúlyossá. Sokan megtehetnék, hogy már fiatalabb korban is félretegyenek a gondtalanabb nyugdíjas évekre, viszont a fiatalokat vonzzák legkevésbé az ilyen hosszú távú befektetések. A Pénzcemtrum megkérdezte a hazai nyugdíjpénztárakat két fő tényezőről, ami a fiatalok kedvét meghozhatja, vagy épp elveheti a hosszú távú befektetéstől.

Nagyot menetelt idén a magyar tőzsde, a BUX szeptemberben történelmi csúcsra is került, és az év eleje óta több mint 34 százalékkal emelkedett. A szakértők szerint azonban még nem feltétlenül ért véget a rali, bár a következő időszakban már egyre fontosabb lehet a vállalati profitok növekedése, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság és a kockázati prémium alakulása. Megnéztük, melyik blue chipben, illetve kisebb magyar részvényekben látnak még lehetőséget az alapkezelők, és milyen kockázatok törhetik meg a lendületet.

Lakhatás, otthon, rezsi

Magyarországon is napirendre kerülhet az üresen álló lakások megadóztatása, de Dr. Barta Ákos ingatlanpiaci elemző szerint ez önmagában nem oldaná meg a budapesti lakhatási problémákat. Úgy látja, előbb a bérleti piac jogi és adózási kereteit kellene rendezni, mert ma sok tulajdonos éppen a jogbizonytalanság miatt nem adja ki az ingatlanát. Az interjúban arról is beszél, miért nehéz megállapítani, mely lakások állnak valóban üresen, átháríthatnák-e a tulajdonosok az adót a bérlőkre, és hozhat-e érdemi fordulatot az Airbnb-korlátozás vagy egy új bérlakásprogram.

Bár napközben még sokszor 20 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérséklet, az éjszakák már egyre hidegebbek, így lassan országszerte kezdetét veszi a fűtési szezon. A gázzal fűtő háztartásoknak azonban nem mindegy, hogyan használják a kazánt és a termosztátot: néhány egyszerű trükkel jelentősen mérsékelhető a fogyasztás, ráadásul nem kell ahhoz egész télen fagyoskodni. Mutatjuk, mire érdemes figyelni, ha minél kevesebbet szeretnénk költeni a fűtésre.

Magyarország még mindig erősen függ az orosz energiaimporttól. Az ellenzéki narratíva szerint a kormány ezt nyugatira cserélné, akkor is, ha ezzel valójában sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot. De mi az igazság? Hogyan állnak a gáztározók? Milyen lépéseket tett, vagy tehet a kormány az energiamix diverzifikálása érdekében, és mennyire reálisak ezek? Ebben a cikkben írtunk erről.

Egészség és betegség

Az őszi-téli járványszezon közeledtével érdemes átnézni az otthoni gyógyszerkészletet: ellenőrizni a lejárati időket, pótolni a valóban szükséges készítményeket, és azt is megnézni, mennyibe kerül mindez. A patikai kínálatban azonban jelentős árkülönbségek lehetnek, és nem feltétlenül a doboz ára mutatja meg, melyik választás kedvezőbb. Számíthat a kiszerelés, a hatóanyag mennyisége, illetve az is, hogy egy készítmény vényre vagy recept nélkül vásárolható meg. Megnéztük, mire érdemes figyelni a házi patika feltöltésekor, és hogyan lehet elkerülni a felesleges kiadásokat.

A D-vitamin pótlása az őszi-téli hónapokban a legtöbb Magyarországon élő ember számára indokolt lehet, mivel ilyenkor a napsugárzásból és a táplálkozásból nehéz biztosítani a szervezet számára szükséges mennyiséget. Takács Istvánnal, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatójával utána jártunk a nagy D-vitamin titoknak: a szakértő a Pénzcentrumnak elmondta, mennyi D-vitaminra van valójában szükségünk, és milyen esetekben lehet indokolt a pótlása. Azt is megnéztük, milyen árakra számíthatnak a vásárlók a patikákban 2026-ban.

Gyerekek és oktatás

Magyarországot csak Szlovákia és Finnország előzi meg a gyermek születéséhez kapcsolódó fizetett szabadságok hosszát illetően. Az anyáknak és apáknak fenntartott, valamint a közöttük megosztható idő nálunk összesen közel 171 hét, miközben több gazdag országban egy évnél is rövidebb a keret.

Egyre összetettebb és súlyosabb problémákkal találkoznak az iskolapszichológusok a magyar iskolákban, miközben a szakemberhiány és a túlterheltség továbbra is komoly kihívást jelent. A gyerekek körében egyre gyakrabban jelennek meg a szorongásos problémák, az önsértés, a digitális világ okozta nehézségek és a kortársbántalmazás is. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az iskolapszichológusok sokszor olyan esetekkel is találkoznak, amelyek már meghaladják a kompetenciájukat, az egészségügyi és gyermekvédelmi ellátórendszerben azonban hosszú várólistákkal és kapacitáshiánnyal szembesülnek a szülők. A Pénzcentrum Eppel-Pásztor Adrienn iskolapszichológussal készített interjút arról, milyen állapotban van ma a szakma, milyen problémákkal fordulnak jellemzően hozzájuk a gyerekek segítségért, és mi jelentheti ma a legnagyobb veszélyt a gyerekek mentális egészségére.

Az elmúlt években jelentősen megdrágult a budapesti lakhatás, így egy vidéki diák számára komoly anyagi terhet jelenthet, ha a fővárosban kezdi meg a felsőfokú tanulmányait. Mindezek után adódik a kérdés: a megemelkedett albérletárak miatt többen döntenek úgy, hogy a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemre jelentkeznek inkább egy fővárosi intézmény helyett? A jelenségről és az elmúlt években tapasztalható esetleges változásokról a HÖOK-ot kérdeztük.

Munka és karrier

A gyógypedagógiai asszisztensek munkája iránt egyre nagyobb lehet az igény, ahogy folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma. A szakemberek a mindennapi nevelésben, oktatásban és gondozásban segítik a gyógypedagógusok és pedagógusok munkáját, ezért a szakmai tudás mellett a türelem és az empátia is alapvető fontosságú. A szükséges szakképesítést akár néhány hónap alatt is el lehet végezni, a végzettséggel pedig többféle intézményben is el lehet helyezkedni. Mutatjuk, hogyan lehet valakiből gyógypedagógiai asszisztens, mennyibe kerül a képzés, és milyen fizetésre lehet számítani.

Egyre kevesebben választják az ácsmesterséget, miközben az építőiparban továbbra is nagy szükség van a képzett szakemberekre. A szakma komoly fizikai állóképességet, műszaki érzéket és precizitást igényel, cserébe a mesterséges intelligencia térnyerése egyelőre kevésbé fenyegeti, mint számos más munkakört. A szakmát ráadásul néhány hónap alatt és akár munka mellett is el lehet sajátítani, így azok számára is opció lehet, akik pályát váltanának. Mutatjuk, hogyan lehet valakiből ács, mennyit lehet keresni vele, és mit kell tudnia annak, aki most vágna bele a képzésbe.

Külföld

Az Egyesült Királyság bő egy évtizede még a magyar kivándorlás egyik fő célpontja volt, 2025-re azonban szinte lekerült a térképről. A KSH szerint 2014-ben 7260 magyar állampolgár költözött a szigetországba, tavaly már csak 711, miközben 2018 óta minden évben több visszatérőt regisztráltak az Egyesült Királyságból, mint ahányan Magyarországról oda távoztak. A fordulat időben egybeesik a Brexittel és a brit megélhetési válsággal, de az adatok nem igazolják, hogy a korábbi britanniai magyarok tömegesen Magyarországot választották volna: a kivándorlás súlypontja egyértelműen Ausztria felé tolódott.

Európa évek óta keresi, hogyan őrizhetné meg befolyását egy olyan világban, ahol gazdasági súlya egyre kevésbé jelent biztosítékot az érdekei érvényesítésére. A Donald Trumppal megromlott viszony új lendületet adott a Kanadával való közeledésnek, és már az észak-amerikai ország társult uniós tagságának lehetősége is felmerült. A különleges kapcsolatnak azonban még a keretei sem tisztázottak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszék vezetőjének, Koller Boglárkának a segítségével jártuk körül, mire lehet elég a két fél együttműködése, és milyen lehetőségeket nyithatna a magyarok előtt.

New York maradhat a világ gazdasági fővárosa 2050-ben, de a következő évtizedekben alaposan átrendeződhet a nagyvárosok erősorrendje. Az Oxford Economics Global Cities Index 2026-os előrejelzése szerint Kína három várossal is bekerülhet a világ tíz legnagyobb városi gazdasága közé a GDP-t tekintve, miközben több jelenlegi nagyágyú visszacsúszhat.

Újabb kellemetlen meglepetés érheti az autóval utazó magyarokat Szlovéniában: szeptembertől több autópálya-szakaszon is bevezették az átlagsebesség mérését. A rendszer nem egyetlen ponton figyeli a járműveket, hanem az ellenőrzött útszakasz elején és végén is rögzíti az autókat, majd kiszámolja, milyen tempóval tették meg az utat. Aki pedig túl gyorsan hajt, akár 1200 eurós, vagyis több mint 430 ezer forintos bírságot is kockáztathat. Magyarországon is vizsgálják a rendszer bevezetését és a szankciók felülvizsgálatát.

Utazás és turizmus

Augusztusban látványosan fékezett a magyar turizmus: a turisztikai szálláshelyeken közel 2,6 millió vendég 6,9 millió vendégéjszakát töltött el, ami vendégszámban 7,3, vendégéjszakában 5,8 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A KSH friss adatai alapján nem egyszerűen arról van szó, hogy gyengébb lett a nyár vége: a számok mögött a külföldi vendégforgalom erős visszaesése, a magán- és egyéb szálláshelyek nagyobb sérülékenysége, valamint a belföldi kereslet óvatossága is kirajzolódik.

Most még szinte nyárias az idő, de a jövő héten már megérkezhet az igazi ősz, így aki idén télen síelni szeretne, annak érdemes időben elkezdenie a szervezést. A szállások gyorsan drágulhatnak, a kedvezményes síbérletek pedig sok helyen csak elővételben érhetők el. Közben egyre nagyobb kérdés, hogy hol és meddig lesz egyáltalán hó: a klímaváltozás miatt az alacsonyabban fekvő sípályák szezonja rövidül, a síelés pedig egyre inkább a magasabb, drágábban fenntartható terepek felé tolódik. Ez különösen azoknak fájhat, akiknek eleve külföldre kell utazniuk néhány nap csúszásért. Megnéztük, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban hol lehet még viszonylag olcsón síelni.

A vidék hírei

• Megszületett a 2026-os év top kilátója
• Ritka mérges kígyó bukkant fel Magyarországon
• A brutális szárazság után durva patkányinvázió jöhet

A hét kvízei