Így nézhet ki a KATA emelés 2026-ban: rengetegen térhetnek vissza a kedvelt adóformába?

A KATA visszatérésének gondolata már tavasszal megjelent a Tisza adópolitikai elképzelései között. A Pénzcentrumnak korábban a Forvis Mazars szakértője arról beszélt, hogy a kedvezményes adózási forma visszahozása önmagában nem jelentene teljesen új konstrukciót, ugyanakkor a részletszabályok kialakítása komoly kihívást jelenthet. Különösen az lehet kérdés, hogyan lehet úgy visszaengedni a cégeknek történő számlázást, hogy közben ne térjen vissza tömegesen a bújtatott foglalkoztatás problémája.

A fordulópont június elején jött. Kármán András pénzügyminiszter megerősítette, hogy 2027-től szélesebb körben visszatérhet a KATA. A kormány akkori kommunikációja szerint azonban nem egyszerűen a 2022 előtti szabályokat másolnák vissza, hanem egy olyan rendszert alakítanának ki, amely a valódi mikrovállalkozókat segíti, miközben megpróbálják kiszűrni a korábbi visszaéléseket.

A céges számlázás visszahozása már ekkor az egyik legfontosabb elem volt. A 2022 őszén bevezetett új KATA ugyanis lényegében azokra az egyéni vállalkozókra korlátozta a lehetőséget, akik főállású vállalkozóként jellemzően magánszemélyeknek számláznak. A változtatás egyik legfontosabb következménye éppen az lett, hogy azok a vállalkozók, akiknek jellemzően céges megrendelőik vannak, kiestek a rendszerből.

A júniusi bejelentések után a GKI Gazdaságkutató azt becsülte, hogy az új KATA akár 300–350 ezer vállalkozót is érinthet. Közülük 250–270 ezren lehetnek olyan korábbi katások, akik kedvezőbb feltételek mellett visszatérnének a rendszerbe. A Pénzcentrum által ismertetett elemzés szerint különösen az informatika, a fordítás, a tanácsadás és a kreatív ágazatok lehetnek érintettek, ahol sok vállalkozó vállalati ügyfeleknek dolgozik.

Ez azt is jelenti, hogy az új rendszer nagyságrendje jóval meghaladhatja a mostani KATA-ét. A potenciális belépők száma ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyien ténylegesen katás vállalkozóvá válnának. Ehhez a végleges adómérték, a bevételi határ, a számlázási korlátozások és a társadalombiztosítási szabályok is döntőek lesznek.

A mostani KATA ugyanis egészen más konstrukció, mint a 2022 előtti változat. Jelenleg havi 50 ezer forint a tételes adó, az éves bevételi keret 18 millió forint, az ezt meghaladó bevételre pedig 40 százalékos különadó vonatkozik. A NAV szabályai szerint a katás egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, ugyanakkor az ellátások számításának alapja jelenleg havi 108 ezer forint. Ez a későbbi nyugdíj szempontjából különösen fontos kérdés. Éppen ezen változtatna az új rendszer.

Magyar Péter szeptember 27-én, szolnoki országjárásán arról beszélt, hogy a KATA-t ismét széles körben elérhetővé tennék. A tervek szerint a katás vállalkozók újra számlázhatnának cégeknek és szervezeteknek. Emellett a konstrukciót megnyitnák a mellékállásban dolgozó vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták előtt is. A bejelentés szerint ez százezernél több új belépőt jelenthetne.

Az éves bevételi értékhatárt 19 millió forintra emelnék. Ez ugyan csak egymillió forintos növekedést jelentene a jelenlegi 18 milliós kerethez képest, a nagyobb változást azonban nem ez, hanem a jogosulti kör és a számlázási lehetőségek kiszélesítése jelentheti.

Magyar Péter szerint a KATA havi díját is meg kell emelni, mivel a kiterjesztéssel párhuzamosan rendezni szeretnék a kisadózók társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságát. A politikus konkrét havi összeget egyelőre nem mondott. A bejelentés szerint az emelés akár egy nagyobb lépésben, akár két kisebb lépcsőben történhetne.

Mi lehet a legnagyobb kata változás?

Ez a változás azért lehet különösen fontos a vállalkozóknak, mert a jelenlegi 50 ezer forintos havi KATA nemcsak az adóterhet határozza meg, hanem a későbbi társadalombiztosítási ellátások szempontjából is jelentőséggel bír. A kérdés tehát nem pusztán az, hogy mennyibe kerül majd havonta a KATA, hanem az is, hogy a magasabb befizetés milyen ellátási alapot eredményez.

• A mostani állapothoz képest ezért három nagy változás rajzolódik ki.
• Az első a céges számlázás visszaengedése.
• A második a jogosulti kör jelentős kibővítése.

A harmadik pedig a havi tételes adó emelése, amelyet a bejelentés szerint a magasabb társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultság fedezetéhez kapcsolnának.

A rendszer kialakításának egyik legnehezebb pontja továbbra is a bújtatott foglalkoztatás kiszűrése lehet. A GKI júniusi elemzése szerint a céges számlázás visszaengedése munkaerőpiaci szempontból rugalmasabbá teheti a rendszert, ugyanakkor megfelelő korlátok nélkül ismét megjelenhetne az a gyakorlat, amikor egy tényleges munkaviszonyt vállalkozói szerződéssel váltanak ki.

Ez azért lényeges, mert a KATA korábbi rendszerének egyik legvitatottabb pontja éppen ez volt. A kedvező, egyszerű és alacsony adminisztrációval járó adózás bizonyos esetekben azt is lehetővé tette, hogy munkaviszony helyett vállalkozói jogviszonyban dolgozzanak emberek. Az új rendszer egyik kulcskérdése ezért az lesz, milyen feltételekkel lehet majd céges ügyfélnek számlázni.

A másik nagy kérdés az adómérték. Erről jelenleg nincs konkrét szám. Ez pedig alapvetően meghatározza majd, hogy a több százezer potenciális érintett közül ténylegesen hányan választják az új KATA-t.

A jelenlegi havi 50 ezer forintos összeghez képest már egy 60, 75 vagy 100 ezer forintos havi tételes adó is jelentős különbséget jelentene éves szinten. 60 ezer forintnál 720 ezer, 75 ezernél 900 ezer, 100 ezernél pedig 1,2 millió forint lenne az éves tételes adó, szemben a jelenlegi 600 ezer forinttal.

Vagyis a KATA visszatérése nem feltétlenül egyszerű adócsökkentést jelentene minden érintett számára. Az új konstrukció lényege éppen az lehet, hogy szélesebb kör számára nyitják meg az egyszerű adózást, miközben magasabb befizetést kérnek a vállalkozóktól a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságok rendezéséért.