Megvan a dátum, mikor válunk le az orosz gázról: mennyibe fog kerülni a magyaroknak az új rezsi-rendszer?

Az iráni konfliktus, illetve az annak következményeként lezárt Hormuzi-szoros érzékenyen érinti a világ energiapiacait és így, globális szinten is, az energiaárakat. A világ olajellátásnak 20%-a, valamint jelentős mértékű dízel-, és LNG-szállítmányok ugyanis itt haladnak át. Magyarország sebezhetőségét pedig emellett az orosz energiának való kitettség is fokozza. Pontosabban, közvetlenül inkább ez okozza. Ugyanis 2023-ban az olaj körülbelül 90%-a, és a gáz 70%-a származott Oroszországból. 2026-ban pedig mi voltunk az orosz vezetékes gáz legnagyobb vásárlói az unióban.

Mivel a magyar energia főleg Moszkva irányából érkezik, így a hazai probléma inkább az Oroszországnak való kitettség, a közel-keleti válságnak pedig csak áttételes hatása van. Közvetetten azonban hat az európai energiapiacra is, így hazánkra is. Hiszen az itt fellépő hiány felhajtja az energiaárakat a kontinens egészén.

Az energetika terén fontos fejlemény, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptember 18-án bejelentette: 2027 novemberéig Magyarország leválhat az orosz gázról. Ez egybeesik az uniós határidővel. A cél teljesítése érdekében tárgyalások zajlanak a horvát Adria-vezeték teljes kapacitásának kihasználásáról, amely egy lehetséges alternatívája lehet az orosz energiahordozóknak. Azonban Magyarország mentességet kért az Egyesült Államoktól az orosz gázra kivetett vámok alól is, mutatva, hogy azért hagynak „menekülőútvonalat” is.

Viszont az amerikaiak felé közölt kérés arra is rámutat, miért sürgős a kormánynak a leválás. Ugyanis, és ezt fontos megjegyezni, ma már nemcsak az EU várja el az orosz energiáról való leválást. Washington is büntetővámokat helyezett kilátásba azon országok ellen, akik továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak.

És, hogy mivel lehetne helyettesíteni az orosz gázt?

Az Európai Unió, amely a jövő évi céldátumot előirányozta, elsősorban amerikai LNG-vel, azaz cseppfolyós gázzal helyettesítené az orosz energiahordozókat. Emiatt lehet kulcsfontosságú az adriai útvonal, és a Krk szigetén levő finomító. A közel-keleti import eddig is kisebb részt foglalt el a magyar energiamixben. Ráadásul sajtóértesülések szerint a Shell „gőzerővel” építi azokat a szállító kapacitásokat, amelyek a térségben kiváltanák a orosz gázvezetékeket. Ennek része az is, hogy Orbán Anita, külügyminiszter, nemrég a balti államokkal tárgyalt energiatároló-kapacitások fejlesztését célzó együttműködésről.

Karagich Bálint, közgazdász, az Energiastratégiai Intézet volt ügyvezetője a Pénzcentrumnak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz gázról való leválásban hosszú távon szerepet játszhat még Románia, például a fekete-tengeri gázmező (Neptun Deep) jövőbeli termelése kapcsán. A 2027-től tervezett kitermelés évente 7-8 milliárd m³ termelési potenciállal bírhat, melyből Magyarország akár évi 1-2 milliárd m³-nyi gázt is importálni tudna.

A szlovén interkonnektor is opció lehet Karagich szerint, illetve van szó egy észak-déli lengyel korridorról is. A szlovén interkorrektorra vonatkozó megállapodás 2023-ban jött létre18 a felek között, a jelenleg még át nem adott vezetéksza- kaszon a tervek szerint kezdetben 440 millió, később akár 1,7 milliárd m³ földgáz is át fog tudni haladni évente. Magyarország ezzel közvetlen összeköttetést nyerne az olasz földgázpiachoz.

Gázoldalon a leválás műszakilag megvalósítható, mert szinte minden szomszédunkkal kétirányú interkonnektorunk van, így kisebb az egyirányú függésünk mint az olajnálÍgy abszolút reális, hogy, hogy Magyarország leváljon az orosz gázról

- szögezte le a közgazdász, hozzátéve, hogy Török Áramlaton keresztül azeri, vagy más, közép-ázsiai gáz is jöhet. Karagich azonban hozzátette:

Alapvetően gáz szempontjából jobb helyzetben vagyunk, mint olaj szempontjából mert szinte minden szomszédunkkal kétirányú interkonnektorunk van. Amiben még érdemes gondolkodni, az az, hogy az importfüggésünket ez önmagában nem csökkenti, csak diverzifikálja. A hazai termelés a gázigény kb. 18%-át fedi, ez a leválás után sem változik várhatóan.

Karagich szerint ahhoz, hogy csökkentsük a külső függést, hazai energiatermelés növelésére is szükség van. Ebben játszhat szerepet a biogáz, valamint a gázfogyasztás elektrifikációja esetén más, megújuló energiaforrások.

A szélenergia régóta fennálló hiányossága Magyarországnak, így erre mindenképpen érdemes építeni. Ám önmagában a szél és napenergia nem oldja meg a flexibilitási problémákat, mert időjárásfüggő energiatermelők

- szögezi le ennek kapcsán Karagich, aki szerint éppen ezért fontos a többi forrás, mint például az atomenergia, vagy a zsinórtermelésre is képes megújulók, mint a geotermia, vagy a vízenergia.

És, hogy jelentene-e ez pluszköltséget?

Ennek a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) járt utána. A REKK elemzése szerint, bár a Hormuz-blokád jelentős, 48%-os drágulást okozott az energiapiacon, az orosz forrásról való leválás ehhez csekély, alig egy százalékos pluszt tenne rá.

Ez euróban kifejezve 0,1-0,2 euró per megawattóra (a rövid távú oroszgáz-szerződések nélkül), illetve 0,4-0,8 euró Nyugat-Európában és 1,1-1,4 euró a tengerektől jelentős mértékben elzárt Közép-Kelet-Európában (a hosszú távú oroszgáz-szerződések nélkül). Magyarországra így a 0,1, illetve az 1,4 eurós drágulás jött ki.

Azaz, jelenlegi tudásunk szerint nem okozna jelentős drágulást a leválás az orosz gázról, főleg, ha sikerül jelentős mértékben és több forrásból is diverzifikálni. Jelenleg ugyanis, hiába az előző kormány hangzatos tervei, az ország egyoldalú függésben van.

Egy sosemvolt regionális energiahub

Az Átlátszó elemzése szerint, bár Magyarország aspirált arra a szerepre, hogy az orosz gáz regionális elosztója legyen, a helyzet ma inkább „függő importőrként” írható le. Ugyanis ma nagyrészt a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik orosz olaj Magyarországra, illetve az adriai vezetéken át. Előbbi a háború során megsérült, utóbbin a horvátok nem engednek át orosz energiát.

A földgázellátás ugyancsak egy beszállítási útvonalra épül: Oroszország felől az Ukrajna megkerülését célzó, Szerbiából érkező Balkáni Áramlaton keresztül történik. Tehát a magyar energiamix túlnyomó többsége orosz forrású, és az is csak két irányból jön. Ráadásul, mivel az EU többi tagállama leállt, vagy most tervez leválni az orosz gázról, így a hub-szerep sem tűnik túl reálisnak.  

A regionális hub koncepciója rövid távú volt, és arra épült, hogy orosz gáz regionális elosztó központja lehessünk, amelyen keresztül a szomszédos országok orosz gázt kapnak. Ám miután az európai kereskedelem az LNG irányába mozdul el, felértékelődött a tengeri kereskedelem, így a vezetékes kereskedelem valamelyest vesztett az értékéből. Az orosz gáz tranzitja az uniós kivezetéssel amúgy is megszűnik, a megújulók elterjedése pedig hosszabb távon szintén csökkenti a gáz szerepét

- mondta el ennek kapcsán Karagich.

Karagich szerint már az elejétől látszott, hogy nem volt fenntartható a terv az EU-s szabályozások miatt, és a térség több államában voltak hasonló elképzelések, ám egyik sem tudott létrejönni egyelőre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a hub-elképzelés teljesen lekerülne a napirendről: a szinte minden szomszédunkkal meglévő kétirányú interkonnektorokra nem orosz gázt is lehet szállítani, ehhez azonban LNG-hozzáférés és tárolókapacitás szükséges.

El kell mondani, hogy a gáztárolók jelenlegi töltöttsége megfelelő, a 2026/27-es télre nincs fizikai ellátási probléma. Ezeket pedig a jövőben lehet bővíteni is. Ráadásul ehhez jön még hozzá a kormány által az utóbbi időben fejleszteni kívánt megújuló energiaszektor, elsősorban a szél-, és napenergia.

Azaz, a kormány kihasználná a meglevő struktúrákat, újakat építene, illetve újabb szerződéseket kötne, és alternatív forrásokat keresne. Ezzel pedig reálissá válhat a leválás az orosz gázról, akár rövidtávon, anélkül, hogy komoly pluszköltségeket jelentene.