Az állami nyugdíj a huszadik században milliókat emelt ki az időskori szegénységből. Azóta viszont megváltozott a társadalom és a munkaerőpiac, amelyre a rendszert építették.
A világ államai egyre több pénzt kérnek a befektetőktől, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások is hatalmas összegeket emésztenek fel. Zsiday Viktor szerint a két igény együtt már olyan nyomást helyezhet a pénzpiacokra, amely előbb-utóbb valamelyik szektorban törést okoz. A gazdasági elemző a 444 podcastjában a fejlett országok adósságáról, az AI-láz kockázatairól és Magyarország kilátásairól is beszélt.
A magas államadósság sokáig távoli, elvont problémának tűnhet. Amikor azonban az állam egyre drágábban jut hitelhez, több pénzt kell kamatokra fordítania, és kevesebb marad más kiadásokra. Ez Magyarország számára sem mellékes kérdés: a hazai költségvetés mozgástere is függ attól, milyen áron tudja megújítani a lejáró tartozásait. A magyar államadósság helyzetével a Pénzcentrumon részletes interjúban is foglalkoztunk: akkor Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke fejtette ki, hogy hogyan áll most Magyarország államadóssága, mennyit fizetünk rá kamatban, és miben térünk el az uniós átlagtól.
Most a 444.hu podcastjában Zsiday Viktor arról beszélt, hogy a világban az államok egy különösen tőkeigényes technológiai hullámmal versenyeznek ugyanazért a pénzért.
Az elemző ennél is messzebbre ment, amikor a fejlett országok felhalmozott adósságáról kérdezték. „Nyugodtan ki merem tiszta szívvel jelenteni, hogy ezeket az államadósságokat nem lehet visszafizetni” – fogalmazott. Hozzátette: elsősorban a tartozások reálértéken, vagyis a pénz vásárlóerejét megőrizve történő visszafizetését tartja kizártnak.
Érvelése szerint a fejlett országok adóssága hosszú ideje nő, miközben az elöregedő társadalmakban egyre nehezebb lesz elegendő bevételt előteremteni a kiadásokhoz. Azt is hangsúlyozta, hogy nem a következő egy-két évre jósolja az adósságok inflációval való leépítését.
Két óriási pénzigény találkozott
Az elemző szerint a kamatok jelenlegi emelkedését nem elsősorban az magyarázza, hogy a piacok máris államcsődökre számítanának. Sokkal inkább az, hogy az államok finanszírozásához és az AI infrastruktúrájának kiépítéséhez egyszerre kellene óriási mennyiségű megtakarítás. Az adatközpontok mellett új erőművek, vezetékek és chipgyárak is pénzt igényelnek.
„A fő oka ennek leginkább az, hogy az x megtakarításnak két x helyre kéne mennie, és ez nem működik” – érzékeltette a helyzetet. Úgy látja, a magasabb kamatok előbb-utóbb valamelyik területen gondot okozhatnak: az ingatlanpiacon, az AI beruházásoknál vagy akár az államok finanszírozásában. Hogy hol és mikor következik be a törés, azt szerinte senki nem tudja megmondani.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az AI láz kapcsán a korábbi vasútépítési hullámot és a szélessávú hálózatok kiépítését idézte fel. Ezek a fejlesztések átalakították a gazdaságot, de a beruházók a végén túl sok kapacitást építettek ki. Zsiday szerint ma sem lehet pontosan tudni, mennyi adatközpontra lesz szükség, a vállalatok mégsem akarnak lemaradni egymás mögött.
Magyarországon is lehet mozgástér
A magyar kilátásokról jóval bizakodóbban beszélt. Megítélése szerint az európai uniós integráció iránti erősebb elköteleződés csökkentette az ország befektetői megítélésének kockázatát, és ezzel az új állampapírok hozamát is. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az olcsóbb finanszírozás hatása csak fokozatosan jelenik meg a költségvetésben, ahogy a korábban kibocsátott, drágább papírok lejárnak.
Az uniós forrásokat „gyújtósnak” nevezte: egy-két évre beindíthatják a növekedést, de a tartós lendülethez további hazai lépések kellenek. Külső sokk nélkül 2–4 százalék körüli növekedést is elképzelhetőnek tart. Ebben szerepet kaphat a lakossági megtakarítások egy részének elköltése, az új beruházások megjelenése és a verseny erősödése is. Hozzátette: egy nemzetközi adósságválság vagy az AI beruházási hullám megtorpanása a magyar terveket is könnyen felülírhatja.
Zsiday legfontosabb figyelmeztetése így nem egy konkrét összeomlás dátumáról szól. Azt állítja, hogy a világ egyszerre túl sok célra próbál pénzt találni; amíg ez nem változik, a dráguló finanszírozás egyre több szereplőnek jelenthet problémát.
Jönnek az uniós források, pénzeső hullhat a gazdaságra: hatalmas lehetőség előtt áll rengeteg magyar
Jelentős uniós forrásdömpingre számíthat Magyarország 2027-ben.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







