Hiába nő négyszeresére a nyugdíjminimum 2027-től, egy rakat ellátás marad továbbra is 28 500 forint - a GYES, a GYET és az anyasági támogatás sem emelkedik

Mint arról itt a Pénzcentrumon beszámoltunk, Kármán András pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos nyugdíjminimum 2027 januárjától 120 ezer forintra nő. A csomag a Portfolio összefoglalója szerint 123 milliárd forintba kerül, és 455 ezer nyugellátást kapót, 238 ezer megváltozott munkaképességű embert, valamint 8 500 időskorúak járadékában részesülőt érint.

A nyugdíjminimum azonban régóta nem csak a nyugdíjak alsó határa. Hosszú ideig ehhez az összeghez igazodott a magyar szociális rendszer jelentős része, a GYES-től a közgyógyellátásig, ahogy azt a NyugdíjGuru korábbi összeállítása is bemutatta. Ebből sokan arra következtethetnek, hogy januártól ezek az ellátások is a négyszeresükre nőnek, de ez a legtöbbjükre nem igaz.

Miért nem nő minden ellátás a nyugdíjminimummal?

A 2022. évi L. törvény 2023. január 1-jétől új fogalmat vezetett be: a szociális vetítési alapot. Az összege ugyanúgy 28 500 forint, de jogilag már független a nyugdíjminimumtól. Azóta ez szolgál a szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási ellátások számítási alapjául.

A 2023-as leválasztás miatt a nyugdíjminimum mostani emelése önmagában nem húzza magával a szociális ellátásokat. A szociális törvény (Szt.) felhatalmazása alapján a vetítési alap összegét a kormány rendeletben állapítja meg, így az emeléséhez külön döntés kellene. Kármán András bejelentésében erről nem esett szó.

Ahol a 120 ezer forint közvetlenül számít

A nyugdíjtörvény (Tny.) és végrehajtási rendelete több ponton továbbra is az „öregségi nyugdíj legkisebb összegére" hivatkozik. Ezeknél a szabályoknál a határ január 1-jétől 120 ezer forint lesz.

A számítás alapja a jelenlegi és a bejelentett nyugdíjminimum, valamint a jogszabályokban rögzített szorzók. Forrás: Nemzeti Jogszabálytár / Jogtár

A szülői nyugdíjnál gyakorlati jelentősége lehet a változásnak. Ez az ellátás akkor jár, ha az elhunyt gyermek az utolsó évben túlnyomó részben eltartotta a szülőt. Ezt eddig csak az a szülő teljesíthette, akinek a saját nyugdíja legfeljebb 28 500 forint volt, januártól a határ 120 ezer forint lesz. Hogy ez hány új jogosultat jelent, arról nincs nyilvános becslés.

Az özvegyi nyugdíjnál és az árvaellátásnál a minimum alsó határként működik. Ha az elhunyt nyugdíja ennél kevesebb lett volna, a számításnál legalább ezzel az összeggel kell számolni, de csak akkor, ha az elhunyt átlagkeresete elérte ezt a szintet. A 60 százalékos özvegyi nyugdíjnál ez legalább 72 ezer forintot jelenthet a mostani 17 100 helyett. Az árvaellátás minimumát a kormány külön, 50-ről 60 ezer forintra emeli, a teljes árvák számított összege így 72 ezer forint is lehet. Hogy a már folyósított hozzátartozói ellátásokat is újraszámolják-e, az a végrehajtási szabályokból derül majd ki.

Időskorúak járadéka: kétszeres emelés, nem négyszeres

Az időskorúak járadékát a szociális törvény papíron ma is a nyugdíjminimum százalékában határozza meg (32/B–32/C. §). 2018 óta azonban a nyugdíjemeléssel együtt indexálják, a forintösszegeket pedig a kormány évente rendeletben rögzíti. A kormány ezért itt nem négyszerezést, hanem duplázást jelentett be:

A járadék a határ és a saját jövedelem különbözete. Akinek például 40 ezer forint jövedelme van, és 75 év feletti egyedülálló, az januártól havi 78 ezer forintot kaphat a mostani 18 990 helyett.

Ezek a juttatások maradnak 28 500 forinton 2027-től is

A szociális vetítési alaphoz kötött ellátások közül ezeket érinti a legtöbb háztartás. Az utolsó oszlop csak illusztráció: ennyi lenne az összeg, ha 2023-ban nem választották volna le őket a nyugdíjminimumról.

Forrás: Cst., Szt., Gyvt. és Ebtv. hatályos szövege (Jogtár); számítás: Pénzcentrum

A szakadék tehát jelentős. Egy kisgyermekes szülő a GYES-en havonta 91 500 forinttal kap kevesebbet annál, amennyit a régi összekötés mellett kapna. Az anyasági támogatásnál a különbség egy gyermek után 205 875 forint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára (ehhez kötődik például a kedvezményes gyermekétkeztetés) is 2008-as szinten marad.

Végezetül fontos azt is kiemelni, hogy a kivételes nyugellátás sem kötődik már a minimumhoz. A végrehajtási rendelet ma fix összegekkel dolgozik: 15–50 ezer forint a kivételes nyugellátásnál, 3–8 ezer forint a kivételes emelésnél.

Mire számíthatnak az érintettek?

Akinek a családjában özvegyi, árva- vagy szülői nyugdíj, illetve időskorúak járadéka a téma, annál januártól kedvezőbb szabályok jöhetnek. A szülői nyugdíj és az időskorúak járadéka esetében akár olyanok is jogosulttá válhatnak, akik eddig kiestek. A részletekről a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósítója és a járási hivatalok adhatnak tájékoztatást.

A kisgyermekes családoknál a GYES, a GYET és az anyasági támogatás sorsa a 2027-es költségvetésen múlik. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 14-én „nagy arányú" családipótlék-emelést ígért 2027-re, a Tisza programjában pedig a GYES duplázása is szerepelt. Konkrét döntés a szociális vetítési alapról eddig nem született. A költségvetés benyújtásakor derül ki, hogy 2008 óta először hozzányúlnak-e ehhez a 28 500 forinthoz is.