Eljuthatunk oda, hogy tömegével nem fogják elkezdeni a tanulmányaikat a hallgatók: ez lehet az oka

A megemelkedett budapesti albérletárak komoly kihívás elé állíthatják azokat a vidéki fiatalokat, akik a fővárosban szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. Az egyetemválasztásnál a képzés és az intézmény mellett fontos szempont lehet az is, hogy a hallgató hol és milyen költségek mellett tud lakni. Kérdés, hogy a budapesti lakhatási költségek drasztikus emelkedése hatással volt-e arra, melyik egyetemi várost választják a fiatalok.

A HÖOK elmondta, hogy nem látnak egyértelmű trendet, amely szerint a budapesti lakhatási költségek és az albérletárak emelkedése miatt több fiatal választana olyan felsőoktatási intézményt, mely a lakóhelyéhez közelebb esik, és nem is az a trend az elmúlt években, hogy a vidéki jelentkezés nőne, a budapesti viszont csökkenne.

Hozzátették, hogy egyedi esetek természetesen lehetnek: elképzelhető, hogy egyes hallgatók a magas lakhatási költségek miatt inkább az otthonukhoz közelebb eső intézményt választják, illetve többen maradnak a szülői házban, mint korábban. Ahogy vannak olyan diákok is, akik éppen a középiskola után szeretnének környezetet váltani, önállósodni, és tudatosan olyan egyetemi várost választanak, amely eltér attól a helytől, ahol addig éltek.

Megjegyezték azt is, hogy vannak olyan vidéki egyetemek, amelyek stabilan magas jelentkezőszámot tudnak felmutatni. Egyes vidéki egyetemek esetében egyértelműen megfigyelhető, hogy az adott intézményeknek erős a regionális vonzereje: három nagy tudományegyetem, Pécs, Debrecen és Szeged esetében különösen jól látható, hogy arányaiban magasabb azoknak a hallgatóknak a száma, akik az adott városban, illetve annak környékén éltek, vagy ott tanultak korábban. Hasonló tendencia figyelhető meg Győrben, a Pannon Egyetem esetében.

Ugyanakkor ez a jelenség nem kizárólag a vidéki egyetemek sajátossága. Budapesten is megfigyelhető, hogy a helyben élő hallgatók nagyobb arányban választják a fővárosi intézményeket. Vagyis általánosságban jellemző, hogy a hallgatók egy része a lakóhelyéhez vagy korábbi lakóhelyéhez közel eső felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait.

A HÖOK ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olyan adat, amely azt támasztaná alá, hogy a lakhatási költségek meghatározó szerepet játszanának az egyetemválasztásban. Ennek egyik oka az is lehet a HÖOK szerint, hogy a vidéki egyetemi városokban sem számít olcsónak a lakhatás, 2019 óta például Pécsen és Győrben is jelentősen emelkedtek az albérletárak.

Most már nem arról van szó, hogy Budapesten 200 ezer egy albérlet, Debrecenben és Veszprémben pedig csak 100 ezer. Szépen csendben felzárkóztak az egyetemi városok, és már nincs akkora különbség a budapesti és vidéki albérletárak között, mint korábban

– mondta Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vannak-e olyanok a felvettek között, akik azért nem tudják megkezdeni a tanulmányaikat, mert nem kaptak kollégiumi elhelyezést. A HÖOK válasza szerint ilyen nem fordul elő, annak ellenére, hogy nagyon problémásnak gondolják a jelenlegi felsőoktatási lakhatási helyzetet.

Mindezzel kapcsolatban rámutattak egy másik súlyos problémára: a megemelkedett lakhatási költségeket miatt a hallgatók több mint fele a szorgalmi időszak alatt is legalább félállásban dolgozik, sokan pedig teljes állás mellett végzik tanulmányaikat. Ezzel szemben azok aránya, akik egyáltalán nem végeznek diákmunkát a szorgalmi időszakban, mindössze mintegy 20 százalék.

A lakhatási költségek jelentős növekedésének ezért jelenleg nem az a legfőbb következménye, hogy a hallgatók tömegesen nem kezdik meg az egyetemet, hanem az, hogy a tanulmányaik mellett olyan mértékű munkát kell vállalniuk, amely mellett valójában nem is hallgatói életet folytatnak

– hangsúlyozta a HÖOK kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy ennek következményeképp nem tudnak jelen lenni a valódi hallgatói közösségekben. A különböző klubokba járás, a közösségi programok vagy akár az egyetemhez kapcsolódó társasági élet mind háttérbe szorulhat, ami hosszabb távon nemcsak a hallgatók mindennapjait, hanem az egyetemista identitás és a közösségi élet fennmaradását is érintheti.

A HÖOK szerint ezért is szükség van a Diákváros megvalósítására és a vidéki felsőoktatási lakhatási fejlesztésekre, ellenkező esetben hosszabb távon eljuthatunk oda, hogy tömegével nem fogják elkezdeni a tanulmányaikat a hallgatók. Jelenleg itt még nem tartunk, a probléma egyelőre inkább abban jelentkezik, hogy fokozatosan szűkül maga az egyetemi élet.