Elképesztő szárnyalás a magyar tőzsdén: elárulták a profik, melyik részvényekkel lehet még most is rengeteg pénzt keresni

A magyar tőzsde idén alaposan meglepte a befektetőket. A BUX szeptemberben történelmi csúcs fölé is került, szeptember 28-án pedig még 34,34 százalékos éves emelkedést mutatott a Budapesti Értéktőzsde adatai szerint. A hónap közepén az index 154 ezer pont fölé is benézett, miközben a négy nagy blue chip közül több is új csúcsokat ért el.

A rali azonban nem maradt következmények nélkül. Ahogy egyre magasabbra kerültek az árfolyamok, úgy lett nehezebb megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik magyar részvényben maradt még érdemi felértékelődési lehetőség. Szakértőkkel vizsgáltuk meg, melyik magyar papírok lehetnek érdekesek befektetési szempontból. 

A nagy rali ellenére a Concorde szerint még nem fogyott el teljesen a felértékelődési lehetőség a magyar részvénypiacon. Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője elmondta, hogy a hazai papírok továbbra is jelentős kockázati felárat hordoznak, különösen a lengyel piachoz képest. Az OTP és a lengyel nagybankok értékeltsége között például ismét 20–25 százalékos különbség alakult ki.

A szakértő által elmondottak alapján, mind a négy nagy hazai blue chipben van olyan történet, amely még mozgathatja az árfolyamot. Az OTP-nél a bank tőkeallokációja és a Luminor akvizíciója lehet fontos, miközben a részvény az első félévi erős menet után nyár közepe óta gyengébben teljesít az európai bankoknál. A befektetők közben azt is figyelhetik, hogyan alakulnak a bankokat érintő különadók.

A Mol esetében a magas finomítói marzsok jelenthetnek további lehetőséget. Bukta Gábor szerint a piac jelenleg nem feltétlenül árazza azt a forgatókönyvet, hogy a kedvező marzsok akár 2027 végéig vagy tovább is fennmaradhatnak. Ugyanakkor az esetleges újabb európai extra adók kockázatot jelenthetnek.

A Magyar Telekomnál elsősorban az állampapírhozamokat érdemes figyelni. Az emelkedő kötvényhozamok ugyanis csökkenthetik a részvény osztalékhozamának relatív vonzerejét.

A Richternél az egyik fontos rövid távú katalizátor az ABBV-932 neurológiai molekula második fázisú klinikai eredménye lehet. Hosszabb távon azonban a Vraylar amerikai értékesítéséből származó bevételek pótlása jelenthet komoly kihívást a vállalatnak.

A magyar piac egyik tartós problémája továbbra is a likviditás. Bukta Gábor hozzátette, hogy az OTP-n kívül még a Mol és a Richter is olyan alacsonyabb forgalmú részvénynek számít, amelybe az alapkezelők csak jelentős felértékelődési potenciál mellett lépnek be.

A forint alakulása szintén fontos tényező. A szakértő szerint a mérsékelt forintgyengülés alapvetően kedvező a magyar blue chipeknek, mivel jelentős devizabevételeik vannak. A közelmúltban az euró-forint árfolyam 367 körüli szintre emelkedése mellett az OTP gyengülése azt jelezhette, hogy a nemzetközi befektetők óvatosabbá váltak a magyar piaccal kapcsolatban.

A hazai részvényekre ugyanakkor a nemzetközi környezet is komoly hatással lehet. Az iráni és az orosz–ukrán konfliktus, a francia költségvetési helyzet, a német bizonytalanság, valamint az amerikai és európai állampapírhozamok emelkedése mind kockázatot jelenthet. Egy szélesebb nemzetközi kockázatkerülés a magyar részvényeket is magával ránthatná. Bukta Gábor úgy véli, ennek ellenére strukturálisan továbbra is van érv a részvények mellett, mivel a magas költségvetési hiány és az ebből fakadó nominális GDP-növekedés hosszabb távon támogathatja a vállalati eredményeket.

Még nem drágák a magyar részvények, de már más hajtja a piacot

Lemnyi Péter, a Gránit Alapkezelő junior portfóliómenedzsere szerint a BUX közel 40 százalékos idei emelkedése után ugyan a rali legintenzívebb szakasza lezárulhatott, de a magyar részvénypiacban továbbra is van felértékelődési potenciál. A következő időszakban szerinte már nem elsősorban az átárazódás, hanem a vállalati eredmények növekedése és a részvények kockázati prémiumának további csökkenése lehet a fő hajtóerő.

A szakértő szerint a BUX előretekintő P/E mutatója továbbra is diszkontot jelez a régiós és a feltörekvő piaci részvényekhez képest. A dezinfláció és a makrogazdasági konvergencia javulása szintén támogathatja az értékeltség felzárkózását.

A nagyobb papírok közül az OTP-ben lát további lehetőséget. Szerinte a bank jelenlegi árfolyama még nem tükrözi teljesen a Luminor Bank és a kelet-európai akvizíciók hosszabb távú eredménytermelő hatását. A Luminor sikeres felvásárlása növelheti az OTP profitját, miközben javíthatja a bank földrajzi diverzifikációját is.

A közepes kapitalizációjú részvények között Lemnyi Péter a Duna House-t emelte ki. A vállalat az elmúlt években jelentős nemzetközi terjeszkedést hajtott végre, és ma már Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban is jelen van. A menedzsment akvizíciós stratégiája és a hálózati szinergiák szerinte további profit- és EPS-növekedést hozhatnak.

A négy nagy blue chip közül a Mol esetében továbbra is a finomítói marzsok és az adókörnyezet lehet meghatározó. A jelenlegi magas marzsok jelentős készpénztermelést biztosítanak a vállalatnak, ugyanakkor a befektetők már azt is figyelik, mikor indulhat meg a normalizálódás. A részvény szempontjából az extraprofitadók esetleges kivezetése különösen fontos lehet.

A Richter esetében a forint erősödése jelenthet ellenszelet, mivel a vállalat bevételeinek döntő része devizában keletkezik, miközben költségeinek jelentős része forintban merül fel. Hosszabb távon a Vraylar amerikai értékesítésének alakulása és a 2029-es amerikai szabadalomlejárat utáni időszakra való felkészülés lesz a legfontosabb kérdés.

A Magyar Telekomot a Gránit Alapkezelő elsősorban defenzív, részvényesi megtérülést biztosító papírként kezeli. A magas osztalék és a részvény-visszavásárlások kombinációja Lemnyi Péter szerint továbbra is vonzó lehet a csökkenő kötvényhozamok mellett.

A magyar tőzsde egyik tartós problémája ugyanakkor a likviditás. A BUX forgalmának jelentős részét a négy blue chip adja, ezért a nagyobb intézményi befektetők számára egy pozíció kiépítése vagy lezárása komoly árfolyamhatással járhat. Emiatt a külföldi befektetők egy része inkább a nagyobb és likvidebb lengyel piacot választja régiós kitettségre.

A forint erősödése közben kettős hatást gyakorol a magyar részvényekre. A külföldi befektetők számára önmagában devizanyereséget jelenthet, ugyanakkor az exportorientált cégek profitját csökkentheti. Ez különösen a Richtert érinti érzékenyen, amely árbevételének több mint 90 százalékát külföldi piacokon szerzi.

A legfontosabb kockázatok között Lemnyi Péter a magyar költségvetési pályát és az esetleges újabb különadókat emelte ki. Nemzetközi szinten pedig a közel-keleti konfliktus eszkalációja jelenthet komoly veszélyt. Egy tartós energiaársokk egyszerre ronthatná a folyó fizetési mérleget, növelhetné az inflációt és szűkíthetné a jegybank mozgásterét, miközben egy globális kockázatkerülési hullám különösen érzékenyen érintheti a feltörekvő piacokat.

Korrekció jöhet, de még nincs kifulladva a magyar tőzsde

Az OTP Alapkezelő szerint a BUX közel 40 százalékos idei emelkedése után sem fogyott el teljesen a magyar részvénypiac felértékelődési potenciálja. A rali jelentős részét ugyan az árazási szintek emelkedése hajtotta, de a magyar részvények továbbra sem számítanak drágának régiós összevetésben. Rövid távon korrekció sem lenne meglepő, ugyanakkor a fundamentumok és a hozamgörbe csökkenése további támaszt adhat a részvényeknek.

• Az OTP esetében az Alapkezelő szerint annak ellenére is maradt tér az átárazódásra, hogy a bank árfolyama jelentősen emelkedett. Az OTP könyv szerinti értékhez viszonyított értékeltsége még mindig 20–30 százalékkal alacsonyabb a legnagyobb lengyel bankokénál. A következő időszakban a kedvező makrogazdasági folyamatok, a vállalat jó befektetői megítélésének megőrzése maradhat a jó teljesítmény kulcsa. A bank ugyanakkor likviditása okán a legfontosabb proxyrészvény is a hazai folyamatok alakulására vonatkozóan egy külföldi befektető számára. 
• A Richternél a forint erősödése mellett továbbra is a cariprazine szabadalmának közelgő lejárata tartja óvatosan a befektetőket. A következő egy évben a bioszimiláris üzletág, a neuropszichiátriai kutatások és a devizapiaci mozgások lehetnek a legfontosabb tényezők.
• A Magyar Telekom esetében a vállalat stabil működése mellett a részvényesi kifizetések fenntarthatósága és a szabályozói környezet alakulása lehet meghatározó. Az OTP Alapkezelő szerint a Telekom továbbra is érdemi diszkonton forog nyugati versenytársaihoz képest.
• A Mol esetében a geopolitikai környezet, az energiaárak és a jelenleg magas finomítói marzsok alakulása lesz kulcsfontosságú. A petrolkémiai szegmensben már láthatók kedvező jelek, de továbbra is jelentős a bizonytalanság. A szerb NIS-akvizíció lezárása szintén fontos esemény lehet a vállalat szempontjából.

A magyar piac alacsonyabb likviditása korlátot jelenthet a nagy nemzetközi intézményi befektetők számára, elsősorban a lengyel piachoz képest. Az OTP Alapkezelő tapasztalatai szerint ugyanakkor kedvező fundamentumok vagy nagyobb piaci mozgások idején nyugat-európai befektetők is megjelennek a hazai blue chipekben. Ha a makrogazdasági környezet stabilizálódik és tovább csökken az országkockázati prémium, a külföldi befektetői jelenlét is erősödhet.

A forint stabilitása szintén fontos tényező lehet. Az Alapkezelő szerint az idei forinterősödés és a devizapiaci volatilitás mérséklődése növelheti a magyar eszközök vonzerejét a külföldi befektetők számára. A stabilabb árfolyam ugyanis az országkockázat csökkenésének jele is lehet, ami további nemzetközi tőkét hozhat a hazai piacra.

A kockázatok között a német ipar helyzete, az európai versenyképesség, a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai konfliktusok kerültek előtérbe. Az ukrajnai és közel-keleti helyzet esetleges romlása az energiaárakon keresztül az inflációt és a forint árfolyamát is befolyásolhatja. Emellett a költségvetési egyensúly helyreállítása és a szabályozói környezet is fontos lesz a vállalati profitabilitás szempontjából.

Költségvetés, likviditás és forint – ezeken múlhat a következő időszak

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója kiemelte, hogy a BUX idei emelkedésének nagyobb része már mögöttünk lehet, ez azonban hosszabb távon nem zárja ki a további felértékelődést. A következő időszakban különösen fontos lehet a jövő évi költségvetés és az, hogy mennyire válik kiszámíthatóvá a gazdaságpolitikai környezet. A nagy blue chipeknél rövid távon kiegyensúlyozottnak látja a felfelé és lefelé mutató kockázatokat.

A szakértő szerint a magyar tőzsde egyik komoly hátránya továbbra is a likviditás. A nagy intézményi befektetőknek ugyanis olyan méretű pozíciókat kell tudniuk felépíteni és később lezárni, amelyeknél egy alacsony forgalmú részvény komoly végrehajtási kockázatot jelenthet. Emiatt a globális alapkezelők számára a hazai és régiós befektetési lehetőségek köre is szűkebb.

A tőzsdei tranzakciós illeték eltörlése ugyanakkor javíthatja a forgalmat, és idővel szélesítheti a befektethető vállalatok körét. A közepes kapitalizációjú cégeknél azonban nemcsak a likviditás, hanem az elemzői lefedettség hiánya is nehezíti a befektetői érdeklődést. A forint erősödésének hatása vállalatonként eltérő. Az exportorientált cégek számára a magasabb forint inkább kedvezőtlen, míg a főként belföldön működő vállalatok számára kedvezőbb lehet. Kiss Péter szerint ugyanakkor egy külföldi befektető számára hosszabb távon fontosabb a forint stabilitása és kiszámíthatósága, mint az aktuális árfolyamszint

- jegyezte meg Kiss Péter.

A magyar részvényekre leselkedő kockázatok között a szakértő a hazai költségvetés alakulását, a különadók jövőjét és az esetleges vagyonadó bevezetését emelte ki. Nemzetközi szinten ugyanakkor továbbra is a geopolitikai feszültségek jelentik az egyik legfontosabb kockázatot.

Emellett a globális hozamelvárások emelkedése és az AI-beruházások körüli tőkepiaci folyamatok is jelentős hatással lehetnek a magyar részvényekre. Egy nagyobb nemzetközi piaci átrendeződés ugyanis a hazai piacot sem hagyná érintetlenül.

Van még bőven lehetőség a BÉT-en

Összességében a négy szakértő abban meglehetősen hasonlóan látja a magyar tőzsde helyzetét, hogy a BUX idei, több mint 30 százalékos emelkedése után sem tűnt el teljesen a további felértékelődés lehetősége, ugyanakkor a következő szakasz már jóval kevésbé lehet egyszerű, mint az idei rali. A korábbi átárazódás után egyre nagyobb szerepet kaphat a vállalati eredmények növekedése, a makrogazdasági környezet javulása és a kockázati prémium alakulása.

Szintén közös pont a magyar piac relatív olcsósága. A Concorde és az OTP Alapkezelő is jelentős értékeltségi különbséget lát a magyar és a lengyel részvények között, különösen az OTP esetében, míg a Gránit Alapkezelő szerint a BUX előretekintő P/E mutatója továbbra is diszkontot jelez a régiós és a feltörekvő piaci részvényekhez képest.

Abban is egyetértés mutatkozik, hogy az OTP-ben továbbra is van olyan vállalati történet, amely újabb árfolyam-emelkedést támogathat. A Luminor akvizíciója, az OTP tőkeallokációja és a bank régiós terjeszkedése több szakértőnél is visszatérő elem. A Molnál a magas finomítói marzsok, a Richternél a devizapiaci mozgások és a Vraylar jövője, a Magyar Telekomnál pedig az osztalék, a részvényesi kifizetések és a kötvényhozamok kerültek a középpontba.

A likviditás problémáját gyakorlatilag mindegyik megszólaló kiemelte. A magyar piac kisebb forgalma a nagy intézményi befektetők számára korlátozó tényező, különösen a lengyel piachoz képest. Ez nemcsak a blue chipek mellett szóló vagy azokkal szembeni döntéseket befolyásolhatja, hanem a kisebb cégek esetében még erősebb akadályt jelent, ahol az elemzői lefedettség hiánya is visszafoghatja az érdeklődést.

A különbségek elsősorban abban jelennek meg, hogy melyik szakértő melyik részvényben vagy katalizátorban lát nagyobb lehetőséget. A Gránit Alapkezelő a nagyobb papírok mellett a Duna House-t is kiemelte a közepes kapitalizációjú részvények közül, míg a többiek elsősorban a négy nagy blue chipre koncentráltak.

A forint megítélésében is árnyaltabb a kép. A Concorde szerint a mérsékelt forintgyengülés kedvezhet a nagy exportőröknek, miközben a Gránit Alapkezelő és az Amundi inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy az erősebb forint az exportorientált vállalatok profitjára kedvezőtlenül hathat. Az OTP Alapkezelő ezzel szemben a stabilabb és kevésbé volatilis forintot a külföldi befektetők szempontjából pozitív tényezőként emelte ki.

A kockázatok között viszont már ismét erős az átfedés. A hazai költségvetés, a különadók és a szabályozói környezet, valamint a geopolitikai konfliktusok, az energiaárak és a nemzetközi hozamkörnyezet egyaránt többször visszatértek. Vagyis a magyar részvények további teljesítményét nem kizárólag az egyes vállalatok eredményei, hanem az is meghatározhatja, hogy mennyire javul a befektetői bizalom a magyar gazdaság és a nemzetközi környezet iránt.

A négy megszólalásból így az rajzolódik ki, hogy a magyar tőzsde idei ralija után már nem feltétlenül egy újabb általános átárazódás lehet a legfontosabb kérdés. Sokkal inkább az, hogy a vállalatok képesek-e profitban is igazolni a magasabb árfolyamokat, miközben a magyar piac meg tudja őrizni a külföldi befektetők érdeklődését.