Övön aluli csapás érte a Balatont és Budapestet: hátat fordítottak a külföldi turisták, egyre nagyobb a baj

Augusztus hagyományosan a magyar turizmus egyik legerősebb hónapja, ezért a mostani adat különösen kellemetlen jelzés az ágazatnak. A szálláshelyeken regisztrált vendégek száma 7,3 százalékkal, a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal csökkent éves alapon. Ráadásul a visszaesés nemcsak a volumenben látszik: a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevétele 151,9 milliárd forint volt, ami folyó áron is 5,8 százalékkal maradt el a tavaly augusztusitól. Ez azért fontos, mert ha az árbevétel nominálisan is csökken, akkor az már nem pusztán kevesebb vendégéjszakát, hanem üzletileg is gyengébb hónapot jelent.

A legnagyobb törés a külföldi vendégeknél látszik. Augusztusban közel 1,2 millió külföldi vendég érkezett a turisztikai szálláshelyekre, ők csaknem 3,1 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ez vendégszámban 12,6, vendégéjszakában 9,3 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Különösen beszédes, hogy a KSH szerint a külföldi vendégek száma valamennyi turisztikai térségben csökkent, Budapesten 15, a Balatonnál 14 százalékos volt a mínusz. Vagyis nem egy-egy gyengébb régió húzta le az adatot, hanem szélesebb körű keresleti probléma jelent meg.

A belföldi piac kevésbé romlott, de nem tudta ellensúlyozni a külföldiek visszaesését. Az 1,4 millió belföldi vendég közel 3,9 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban, ami vendégszámban 2,5, vendégéjszakában 2,8 százalékos csökkenés. Ez nem összeomlás, inkább óvatos visszahúzódás, de a nyári főszezonban ez is komoly jelzés. A Balatonnál például 3,6 százalékkal kevesebb belföldi vendéget regisztráltak, miközben Budapesten 8,1 százalékos növekedés volt. Ez arra utal, hogy a belföldi kereslet nem tűnt el, inkább átrendeződött: a klasszikus nyári desztinációk mellett a főváros is képes volt magyar vendégeket vonzani.

Szerkezeti változás: lódult a forint

Az egyik lehetséges magyarázat az ár- és árfolyamkörnyezet. Az erősebb forint mellett sok magyar háztartás számára a külföldi utazás relatíve vonzóbbá válhatott: nem feltétlenül lett olcsóbb külföldre menni, de kevésbé drágult, vagy legalábbis kevésbé tűnhetett kockázatosnak a korábbi évekhez képest. Ez különösen akkor fontos, ha a belföldi szállásárakat a vendégek magasnak érzékelik. A magyar turizmusnak tehát nemcsak egymással, hanem az Adriával, a mediterrán célpontokkal és a városlátogatásokkal is versenyeznie kellett a háztartások nyári költéséért.

Kiaknázatlan terület

A másik tanulság a külföldi kommunikációval kapcsolatos. Bódis Gábor turisztikai szakértő egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy Magyar Péter április 12-i, Parlament előtti zászlólobogtatós képe rendkívül erős nemzetközi vizuális pillanat volt, amelyet a turisztikai marketingnek ki lehetett volna használnia. A mostani adatok alapján azonban ennek a lehetőségnek kevés nyoma látszik a beutazó forgalomban. Budapest külföldi vendégszámának 15 százalékos visszaesése különösen fájó, mert a fővárosnak elvileg éppen a nemzetközi láthatóságból, a városi turizmusból és a rövid utazásokból kellene profitálnia.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyetlen influenszer-kampány sem ért annyit, mint Hegedűs Zsolt tánca: bűn lenne, ha Budapest kihagyná ezt a ziccert

A város ritka pillanatot él át: a politikai változások miatt most a világ figyelme rá irányul, és ezt a turizmusnak is ki kellene használnia gyorsan, bátran, innovatívan.

Az a mondás, hogy Budapest úgyis eladja magát, ez egyszerűen nem igaz. Attól, hogy jön a turista, még nem lesz rend a városban. Ha nincs tájékoztatás, nincsenek útvonalak, alternatívák, akkor csak „gurulnak a krumplik” ide‑oda: túlterhelődnek a pontok, a város pedig nem működik

 - fogalmazott a szalértő. 

A teljes kép

Fontos ugyanakkor, hogy az augusztusi adatot ne értelmezzük a teljes évre. Január és augusztus között összesen csaknem 13,4 millió vendéget regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken, ami mindössze 0,9 százalékos csökkenés éves alapon. A belföldi vendégek száma az év első nyolc hónapjában még 1 százalékkal nőtt is, miközben a külföldieké 2,9 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az augusztus kifejezetten gyenge hónap volt, de az egész éves kép eddig kevésbé drámai.

A szálláshelytípusok közötti különbség viszont komoly szerkezeti problémára utal. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma csak 2,8 százalékkal csökkent, miközben a magán- és egyéb szálláshelyeken 15 százalékos volt a visszaesés. A külföldi vendégeknél ez még látványosabb: a magán- és egyéb szálláshelyeken 29 százalékkal kevesebb külföldi vendéget regisztráltak, mint tavaly augusztusban. Ez arra utal, hogy a hotelpiac jobban tartotta magát, míg a lakáskiadásra, kisebb magánszállásokra és alternatív szállásformákra épülő szegmens sokkal nagyobbat esett. Ezzel a kérdéssel részletesen is foglalkoztunk: 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyi volt a legkedveltebb vidéki vendégházaknak is? Drámai a zuhanás: ez már sok szálláshely végét jelentheti

Miközben a szállodák tovább erősödnek, a magán- és vidéki szálláshelyek látványosan visszaesnek: mi lehet az oka?

Összességében a friss KSH-adat nem egyszerűen gyenge augusztust mutat, hanem több figyelmeztetést is küld az ágazatnak. A belföldi kereslet árérzékeny maradt, a külföldi vendégforgalom szélesen gyengült, a magánszálláshelyek pedig különösen sérülékenynek bizonyultak.

A turizmus szempontjából a következő hónapok kérdése az lesz, hogy ez csak egy gyenge nyári csúcshónap volt-e, vagy tartósabb versenyképességi probléma jele: Magyarország elég vonzó-e árban, élményben és nemzetközi kommunikációban ahhoz, hogy visszahozza azokat a vendégeket, akik augusztusban láthatóan máshol kerestek szállást.