Kiderült a nagyvárosok jövője: elképesztő gazdagság és felemelkedés vár erre a metropoliszra

A Visual Capitalist az Oxford Economics adatai alapján vetette össze a világ legnagyobb városi gazdaságait. A számítások nominális dollárban készültek, vagyis az összegek a jövőbeli nominális GDP-t mutatják, nem pedig vásárlóerő-paritáson számított gazdasági teljesítményt.

2025-ben még öt város gazdasága haladta meg az 1000 milliárd dollárt. New York 2,6 ezermilliárd dolláros GDP-vel vezette a mezőnyt, Tokió 1,5 ezermilliárddal következett, Los Angeles pedig 1,42 ezermilliárd dollárral állt a harmadik helyen.

London 1,16 ezermilliárd, Párizs pedig 1,03 ezermilliárd dolláros gazdasággal fért be a képzeletbeli klubba. A rangsorban ezután Szöul, Chicago, Dallas, San Francisco, Houston, Washington és Sanghaj következett.

2050-re azonban egészen más lépték jelenhet meg. New York gazdasága az előrejelzés szerint 6,39 ezermilliárd dollárra nőhet. Ez csaknem 2,8 ezermilliárd dollárral több lenne a második helyezett Los Angeles várható GDP-jénél.

Sanghaj óriásit ugorhat

A leglátványosabb változások között Sanghaj felemelkedése szerepel. A kínai metropolisz 2025-ben még csak a 12. helyen állt, mintegy 780 milliárd dolláros GDP-vel. 2050-re viszont 3,26 ezermilliárd dolláros gazdaságot várnak neki, amivel a harmadik helyre kerülhet.

A sanghaji gazdaság így több mint négyszeresére nőhet a vizsgált időszakban. A város már 2027 körül megelőzheti San Franciscót, miközben 2000-ben még csak annak nagyjából negyedét tette ki gazdasági teljesítményben. Kína másik két nagyvárosa, Peking és Sencsen szintén bekerülhet a legjobbak közé. Peking 2,63 ezermilliárd dolláros GDP-vel a hatodik, Sencsen pedig 2,43 ezermilliárddal a kilencedik helyen állhat 2050-ben.

Az előrejelzés alapján tehát az Egyesült Államok továbbra is meghatározó maradna. New York, Los Angeles, San Francisco, Dallas és Chicago egyaránt ott lehetne a világ 12 legnagyobb városi gazdasága között. Ugyanakkor Kína súlya látványosan nőne, hiszen Sanghaj, Peking és Sencsen is bekerülne a top 10-be.

Európa sem tűnik el, de hátrébb csúszik

London 2050-ben is az élmezőnyben maradhat. A brit főváros 3,17 ezermilliárd dolláros GDP-vel az ötödik helyre kerülhet, vagyis megőrizheti pozícióját a globális gazdasági központok között.

Párizs helyzete már kevésbé kedvező. A francia főváros 2025-ben még az ötödik helyen állt 1,03 ezermilliárd dollárral, 2050-re azonban a 12. helyre csúszhat vissza. Gazdasága közben természetesen növekedne, az előrejelzés szerint 2,34 ezermilliárd dollárra, ám más metropoliszok ennél gyorsabb bővülése miatt veszthet a rangsorban elfoglalt helyéből.

A változás egyik fontos üzenete éppen ez. Egy városnak nem feltétlenül kell gazdaságilag visszaesnie ahhoz, hogy lejjebb kerüljön a globális rangsorban. Elég, ha más nagyvárosok gyorsabban nőnek.

Már most is elképesztő méretű gazdaságok koncentrálódnak a nagyvárosokban

A jelenlegi számok jól érzékeltetik a méreteket. New York, Tokió és Los Angeles 2025-ben együtt mintegy 5,5 ezermilliárd dollárnyi gazdasági teljesítményt állított elő. Ez önmagában is a világ legnagyobb nemzetgazdaságaihoz mérhető nagyságrend.

2050-re a városi gazdaságok közötti különbségek és a növekedési ütemek alapján egy még koncentráltabb globális gazdasági tér rajzolódhat ki. Az Egyesült Államok megőrizheti vezető szerepét, miközben Kína és más ázsiai gazdasági központok egyre nagyobb szeletet hasíthatnak ki a világ városi GDP-jéből.

Az előrejelzések természetesen nem kész tényeket jelentenek. A következő csaknem negyedszázadban a demográfiai folyamatok, a termelékenység, a technológiai fejlődés, a kereskedelmi kapcsolatok és a gazdaságpolitikai döntések egyaránt átírhatják a most felvázolt sorrendet. A rangsor inkább azt mutatja meg, milyen irányba tolódhat el a világgazdaság súlypontja, ha az Oxford Economics jelenlegi növekedési pályái érvényesülnek.

Varsó óriásit ugrott

Az Oxford Economics friss Global Cities Indexe 1000 várost vizsgál a világ minden tájáról. A rangsor nem egyszerűen a GDP alapján készült, hanem a gazdasági teljesítmény mellett a humán tőkét, az életminőséget, a környezeti teljesítményt és a kormányzást is figyelembe veszi.

A világvárosok mezőnyében New York végzett az első helyen, London lett a második, Párizs pedig a harmadik. A top 10-ben öt amerikai város szerepel, New York mellett Seattle, San Francisco, Boston és San Jose. Európát London és Párizs mellett Dublin és Zürich képviseli. A tizedik helyen Zürich végzett, így a világ élmezőnyében továbbra is egyértelmű az észak-amerikai és európai városok fölénye. A két régió összesen 78 helyet foglal el a világ 100 legjobban teljesítő városa között.

A teljes élmezőny így fest:

1. New York, Egyesült Államok
2. London. Egyesült Királyság
3. Párizs, Franciaország
4. Seattle, Egyesült Államok
5. San Francisco, Egyesült Államok
6. Dublin, Írország
7. Boston, Egyesült Államok
8. San Jose, Egyesült Államok
9. Tokió, Japán
10. Zürich. Svájc

Az Oxford Economics értékelése szerint az amerikai nagyvárosok elsősorban a gazdasági teljesítmény és a humán tőke miatt kerülnek ilyen magasra. New York például maximális pontszámot kapott a gazdasági kategóriában, miközben Seattle, San Francisco és San Jose szintén kiemelkedően teljesített.

Ez részben az amerikai technológiai, pénzügyi és üzleti szolgáltatási központok koncentrációjának köszönhető. A magasan képzett munkaerő és az innovatív vállalatok jelenléte egymást erősíti, így a legerősebb városok újabb cégeket és képzett munkavállalókat vonzanak.

Los Angeles ugyanakkor érdekes kivétel. Bár nem került be az összesített top 10-be, gazdasági ereje mellett az életminőségi mutatója is viszonylag erős, így több kategóriában egyszerre tud magas teljesítményt felmutatni.

Európa másban erős

Az európai városoknál más kép rajzolódik ki. Az Egyesült Államokhoz képest gyengébb gazdasági teljesítményt részben ellensúlyozza az életminőség, a környezet és a kormányzás. Párizs különösen erős az életminőségi mutatókban. Dublin a környezeti és kormányzási kategóriában teljesít jól, Zürich és Oslo pedig szintén a stabil kormányzás miatt kerül előkelő helyre. Oslo a vezető európai és amerikai városok közül ebben a kategóriában a legmagasabb értékelést kapta.

London különleges helyzetben van. A brit főváros az egész indexben a legmagasabb humántőke-pontszámot érte el. A világszínvonalú egyetemek, a pénzügyi és üzleti szolgáltatások, valamint a nemzetközi munkaerő vonzereje komoly előnyt jelent. Van azonban egy komoly probléma. London életminőségi kategóriája a saját eredményei közül a leggyengébb, részben a rendkívül magas lakhatási költségek miatt.

A világ legerősebb városai nem feltétlenül azok, ahol a legkönnyebb élni. A jelentés szerint London, Dublin és New York egyaránt komoly lakhatási megfizethetőségi problémával küzd. A magas jövedelmeket ugyanis részben elviszik az ingatlanárak és a lakhatási költségek.

Ez egyre fontosabb versenyképességi tényező lehet. Az Oxford Economics szerint azok a városok kerülhetnek előnyösebb helyzetbe, amelyek képesek egyszerre magasabb jövedelmeket és alacsonyabb lakhatási költségeket kínálni. Toulouse például részben éppen megfizethetőbb lakhatása miatt tudott munkavállalókat elszívni Párizsból.

Varsó óriásit ugrott, Budapest is előrelépett

A rangsor egyik legnagyobb meglepetése Varsó. A lengyel főváros egyetlen év alatt 109 helyet javított, így a 61. helyre került. A város a közép- és kelet-európai térség egyik legfontosabb pénzügyi, technológiai és üzleti szolgáltató központjává vált. Az Oxford Economics szerint Varsó gazdasága a következő öt évben évente körülbelül 3 százalékkal nőhet, ami közel kétszerese az európai városok átlagos növekedési ütemének.

Budapest szintén javított a helyezésén. A magyar főváros 14 helyet lépett előre, és a 111. helyen áll az idei rangsorban. Ez azt jelenti, hogy Budapest továbbra sincs a globális élmezőny közelében, a mostani javulás azonban azt mutatja, hogy a város pozíciója nem statikus. A régióban ráadásul több város is gyorsan kapaszkodik felfelé. Prága az 51. helyen áll, Varsó pedig már a 61. pozícióig jutott. Bratislava és Szófia szintén jelentős javulást mutatott.

Ezek lehetnek Európa következő nagy nyertesei

Az Oxford Economics öt európai várost külön is kiemelt, amelyekre érdemes figyelni a következő években. Varsó mellett Tallinn, Eindhoven, Manchester és Toulouse szerepel a listán. Tallinn lehet az egyik leggyorsabban növekvő uniós városi gazdaság a következő évtizedben. Az észt fővárosban a technológiai és üzleti szolgáltatások egyre nagyobb szerepet játszanak, miközben Észtországban a mesterséges intelligencia alkalmazása is viszonylag magas a közép- és kelet-európai országokhoz képest.

Eindhoven a félvezetőipar, a mesterséges intelligencia és a fejlett gyártás egyik európai központja. A Brainport régióban több mint 5000 technológiai és tudásalapú vállalat működik, ugyanakkor a gyors növekedés komoly lakhatási kihívásokat is teremt.

Manchester pedig az Egyesült Királyság egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Az Oxford Economics szerint a következő 25 évben az európai városok között az egyik legnagyobb munkahelyteremtés várható itt, különösen a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokban. Toulouse helyzetét elsősorban a repülőgépipar erősíti. Az Airbus, a Thales és a Liebherr jelenléte mellett a magasabb európai védelmi kiadások is támogathatják a város gazdasági növekedését.