Időzített bomba a magyar nyugdíjrendszer: brutális adósságcsapda fenyeget, ha nem lépünk időben

A nyár folyamán lassú növekedésnek indult a magyar gazdaság. Ez azonban elfed bizonyos hosszabb távú, strukturális problémákat. Az OECD idei jelentésének magyar vonatkozású  részei legalábbis ezt állítják. A jelentés szerint ugyanis a klímaváltozás és a demográfiai problémák együttesen olyan nyomást gyakorolnak a magyar gazdaságra, ami miatt hosszabb távon bezuhanhat ez a növekedés.

Az első, amit kiemel a jelentés az a demográfia: az időskorúak és a munkaképes korúak aránya ugyanis romlik. Ugyanis a munkaképes korú népesség 18%-kal csökkent, miközben a nyugdíjasok száma 23%-kal nőtt. Így a nyugdíjkiadások önmagukban mára +4,4 százalékpontot tesznek ki – ez az egyik legnagyobb növekedés az EU-ban. Az időskori munkavégzésben sem állunk jól: ennek elterjedtsége változó, az OECD-országokban átlagosan 25% körüli foglalkoztatottság látszik a 65-69 éves korosztályban, míg Magyarország jóval alacsonyabb, kicsivel 10% fölötti értéket mutat.

A közkiadások pedig, ahogy egyre több lesz a nyugdíjaskorú, jelentősen nőni fognak. Ha semmi nem változik, ezzel együtt, az államadósság 2050-re a GDP 180%-a környékére emelkedhet. Az OECD szerint ráadásul 2026-ban a magyar fiskális politika ismét expanzívvá vált. A ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg romlásához hozzájárulnak a személyijövedelemadó-kedvezmények és a családi adókedvezmények, a közszféra béremelései és egyszeri juttatásai, a 14. havi nyugdíj bevezetése, valamint az üzemanyagár-korlátozás költségvetési terhei. Ezzel párhuzamosan a teljes költségvetési hiány 2026-ban ismét jelentősen emelkedhet.

A munkaerőpiac és demográfia kapcsán régóta kongatom a vészharangot. Ez nem a jövő problémája! Nem arról beszélünk, hogy mi lesz, ez itt és most van. 2022 közepe óta, amikor a munkaerőpiac a csúcson volt, azaz rekord alacsony volt a munkanélküliség, a munkaerőkínálat 175 ezer fővel csökkent. Egyszerűen a népességfogyás és a nyugdíjazás miatt

- vélekedett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Szerinte, ugyan 175 ezer fő nem tűnik soknak, de mégis Debrecen méretű embertömeg tűnt el. Ha nem nő a népesség, fogy a munkaerőkínálat, és ezzel csökken a növekedés, mert a munkaerő is kell a további növekedéshez. Ezt a tendenciát beruházásokkal lehet ellensúlyozni, amelyek száma és értéke azonban jelenleg szintén csökken. Tehát a termelékenységet kell növelni: kevesebb emberből többet.

Emellett Magyarország nagyon erősen kitett a klímaváltozásnak is, elsősorban az aszálykároknak és hőhullámoknak.

Klímakatasztrófából gazdasági katasztrófa?

„A klímaváltozás most is (negatívan) hat a mezőgazdaságon keresztül. Érdemes megnézni, hogy idén is negatív lesz a mezőgazdaság hozzájárulása” - mondja erről Virovácz, aki szerint már európai szinten is csökkentik a hőhullámok és aszályok a gazdasági növekedést. „Nem csak középtávú probléma, hanem már a jelenben is probléma tehát” - teszi hozzá. Virovácz azonban  kiemeli, hogy a klímakárok enyhítése nemcsak a gondokat orvosolhatja, de a gazdaságra is pozitívan hathatnak.

Nyilvánvalóan nemcsak veszély, hanem lehetőség is az adaptációra. Nemcsak fel lehet, de fel is kell erre készülni. Sok beruházással lehet tompítani a kilengéseket

- mondja, Virovácz, aki szerint fel kell készíteni az agráriumot erre, és hatékonyítani az energiaszektort, ezek pedig növelhetik a gazdaságot is. Azaz, ezzel nemcsak a problémát, de a növekedési gondokat is lehetne ellensúlyozni. Alapvetően azonban negatív a folyamat, lefelé fog faragni, teszi hozzá. A kockázatok között pedig megjelennek a külső tényezők is, például a német autóipar gyengélkedése, és a geopolitikai kockázatok.

Azonban az OECD pozitív tényezőkről is beszámol. A 2022 második fele óta visszafogott gazdasági növekedés fokozatosan élénkülhet: a GDP növekedési üteme a 2025-ös 0,5 százalékról 2026-ban 1,9 százalékra, majd 2027-ben 2,2 százalékra gyorsulhat. Ahogyan arról mi is írtunk korábban, ennek motorja a belső fogyasztás lehet.

Megoldási javaslatok

Hogyan lehetne a gyakorlatban orvosolni ezeket a problémákat? Az OECD szerint 2070-ig kb. 8 GDP százalékpontnyi extra fiskális térre van szükség az öregedési és klímakiadások finanszírozásához úgy, hogy az adósság fenntartható maradjon. A közkiadásokat várhatóan ésszerűsíteni kell, illetve szélesíteni kell az adóalapot. Valamint, az európai uniós pénzek bevonása is segíthet.

Alapvetően nyilván a szigetelés kérdése a legfontosabb. A legnagyobb spórolást nem azzal érjük el, ha a már meglévő energiát zöldre csináljuk, hanem, ha csökkentjük a fogyasztást. A legjobb klímavédelem, ha hatékonyabban használjuk a már meglevő energiát

- mondja a klímaváltozás kapcsán fellépő gazdasági problémák kapcsán Virovácz, aki szerint fontos, hogy ne pocsékoljuk el az energiát.

De hogyan nőhet a termelékenység?

„Nyilván beszélhetünk munkaerő-importról, ez része az egyenletnek” - szögezi le Virocávz. Ma 300 ezer embernyi „tartalék” van a magyar munkaerőpiacon, és még ezek nagy része sem túl alkalmas, képzettsége alapján. A nők bevonása érdekében pedig az anyaságról kell beszélni, például az óvodák minőségéről.

Virovácz emellett rámutaft egy sokszor tabuként kezelt témára is:

„El kell engednünk azt a tévhitet, hogy a kkv önmagában jó. Adhatja a gerincét a gazdaságnak, ám Magyarországon sok kisebb vállalkozás nem működik hatékonyan. A rendelkezésre álló forrásokat sem mindig fordítják hatékony dolgokra.”-mondja, így szerinte ez probléma.

Összességében tehát sok a tartalék a magyar gazdaságban, de azt használni kell tudni. Átgondolt munkaerőpiaci politikára van szükség, kezelni kell a demográfiai válságot és a klímaváltozás hatásait is. Emellett a költségvetés és adósság kérdését sem szabad megválaszolatlanul hagyni. Ha ezekre figyelmet fordítunk, sikerülhet elkerülni az OECD-jelentés által is kimutatott csapdákat.