Felfalja a magyarok nyugdíjmegtakarítását az infláció? Itt az igazság: ennyire van biztonságban a pénzromlástól a vagyon

Az idősek világnapja alkalmából korábban az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) és a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak nyilatkoztak többek közt arról, mi tehetné vonzóbbá a nyugdíjpénztári megtakarítási lehetőséget. A pénztárak véleménye szerint a munkáltatók és az állam is többet tehetne azért, hogy a megtakarítási hajlandóság növekedjen. Ez azért lenne fontos, mert az időskori elszegényedés elkerüléséhez, anyagi biztonság teremtéséhez már fiatalon gondolni kell rá, milyen igényeink lesznek 30-40 év múlva. Ez azonban éppen a fiatalok számára nem könnyű, akik nem szeretnek évtizedekkel előre félretenni a nyudíjas évekre, mikor talán még saját otthonuk sincsen, vagy gyermekvállalás előtt állnak. Sokan tartanak az inflációtól is: ma ugyan jól hangzik 40 millió, vagy éppen 70 millió forint megtakarítás, de vajon mit fog érni ez a pénz 30-40 év múlva. 

A nyugdíjpénztárakat ezért lapunk arról is megkérdezte, hogy mi a véleményük az nyugdíjcél mellett bevezetett más felhasználási lehetőségekről, mint amilyen a tavalyi évben az otthonteremtési- és felújítási cél volt. Kikértük a pénztárak álláspontját az infláció kérdésében is, hogy mi védi meg a hosszú távon megtakarítók pénzét a jövőbeli pénzromlástól.

A nyugdíjcélnak kell elsődlegesnek maradnia

A pénztárak lapunk kérdéseire adott válaszaiból az rajzolódott ki: egyetértenek abban, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások elsődleges célja továbbra is az időskori anyagi biztonság megteremtése kell legyen. A felhalmozott vagyon idő előtti felhasználását csak korlátozottan tartják indokoltnak. Ugyanakkor több pénztár úgy vélte, a lakáscélú felhasználáshoz hasonló lehetőségeket a tagság vonzerejének növelése és különösen a fiatalabb korosztályok megszólítása szempontjából is hasznos lehet. Viszont csak akkor, ha a nyugdíjcélon felüli felhasználási célok is kiszámítható, hosszú távon stabil szabályok mentén érhetők el. 

Az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár álláspontja, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások és vagyonfelhalmozás legfontosabb célja a segítségnyújtás az időskori évek anyagi biztonságának megteremtésében, fenntartásában. "Úgy gondoljuk, hogy ennek a terméknek a jövőben is ezt a célt kell szolgálnia elsődlegesen, tehát bizonyos szabályozott keretek között mozogjon, de a fő fókusz az megmaradjon. Ugyanakkor vonzóak lehetnek a jelenlegi tagság, illetve a jövőbeli ügyfélkör számára olyan jogszabályi megoldások, amik szintén egy-egy jelentős élethelyzetre kínálnak megoldást" - mondta el lapunknak Marusinecz Tamás az Allianz önkéntes pénztárainak ügyvezető igazgatója.

Jó példa erre a 2025-ben elérhetővé tett lakáscélú felhasználás, aminek egyes elemei jelentős segítséget nyújtottak a felhasználók számára. Az ilyen változások viszont akkor tudják igazán az ügyfélérdeket szolgálni, ha nemcsak rövidtávon, hanem permanensen elérhetőek. Tehát lehet velük hosszútávon is számolni, egy család vagy akár önfenntartó fiatal pénzügyi tervezésében figyelembe lehet venni

- mondta el a szakértő lapunknak.

Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár a téma kapcsán annyit közölt, hogy azt, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodás mennyire fontos a pénztártagok számára, az is jól mutatja, hogy csupán a tagok 5 százaléka élt a megtakarítás ingatlancélú felhasználásának lehetőségével. Utalva ezzel arra, hogy ilyen formában nem sokan használták ki a megtakarítás feltörésének lehetőségét.

A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár álláspontja szerint mivel a megtakarítás hosszú távú, és a célja kifejezetten a nyugdíjkiegészítés, nem szerencsés azt időközben feltörni, vagy pénzt kivonni belőle. Viszont – bár a pénzkivonások 2025-ben elmaradtak a kormányzati várakozásoktól – látszik, hogy volt, aki szívesen élt a lehetőséggel. "Olyan konstrukciót tudnánk elképzelni, hogy ezzel időnként (a futamidő alatt néhány alkalommal vagy néhány évente) lehessen élni, de fontos szem előtt tartani és kommunikálni, hogy a pénzkivonással a nyugdíjmegtakarításunkat éljük fel" - nyilatkozta lapunknak a Generali.

A Gondoskodás Nyugdíjpénztár minden olyan kezdeményezést pozitívan fogad, amely növeli az öngondoskodás vonzerejét és segíti a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését. "Az olyan lehetőségek, mint az otthonfelújítási vagy lakhatási célú felhasználás, közelebb hozhatják a pénztári megtakarításokat az emberek mindennapi életéhez" - közölték álláspontjukat. Ugyanakkor kiemelték: a pénztár fontosnak tartja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár elsődleges funkciója továbbra is a nyugdíjkori anyagi biztonság megteremtése maradjon.

A hosszú távú öngondoskodás előnye, hogy a tagok évtizedeken keresztül építhetik megtakarításaikat. A hozamok és az adójóváírások segítségével folyamatosan nőhet a félretett vagyon, amely később érdemben kiegészítheti az állami nyugdíjat. Ezért a Gondoskodás Nyugdíjpénztár olyan megoldásokat tart támogathatónak, amelyek fokozzák a rugalmasságot és vonzóbbá teszik a tagságot, de közben nem veszélyeztetik a nyugdíjcél megvalósulását.

A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár is úgy látja, a fiatalabb korosztályok megszólítása szempontjából az ilyen lehetőségek kedvező hatással járhatnak. "Egy, a munkaerőpiacra frissen belépő 18–25 éves fiatal számára a nyugdíjig hátralévő több évtized rendkívül hosszú időtávot jelent, ezért egy kizárólag nyugdíjkorhatár után hozzáférhető megtakarítás kevésbé lehet vonzó számára" - fejtették ki, viszont a kiszámíthatóság szempontját a PRÉMIUM is hangsúlyozta.

Megítélésünk szerint olyan, előre kiszámítható és hosszú távon stabil szabályozás mellett, amely bizonyos, jól meghatározott élethelyzetekben lehetővé teszi a megtakarítás részleges felhasználását, ezek a konstrukciók támogathatók lehetnek. Fontos azonban, hogy ne eseti, egy-egy évre meghirdetett lehetőségekről legyen szó, hanem előre tervezhető, tartós szabályokról. Másfelől figyelembe kell venni azt is, hogy a nyugdíjpénztár elsődleges rendeltetése a nyugdíjas évek anyagi biztonságának támogatása. A nyugdíjcélú megtakarítás idő előtti felhasználásának széles körű lehetővé tétele csökkentheti a nyugdíjba vonuláskor rendelkezésre álló vagyont, és ezáltal gyengítheti az eredeti nyugdíjcél megvalósulását

- részletezte válaszát a PRÉMIUM. Azt is hozzátették, hogy a kérdésben olyan egyensúly kialakítása indokolt, amely a fiatalabb korosztályok számára is vonzóbbá teszi a pénztári megtakarítást, ugyanakkor megőrzi annak hosszú távú, alapvetően nyugdíjcélú jellegét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokan már fiatalon búcsút mondhatnak a gondtalan nyugdíjas éveknek: rengeteg pénzt buknak el, itt hibáznak

Egy jól működő rendszerben a munkáltató vállalhatná a megtakarítás ösztönzését, az állam pedig ehhez kedvezményeket biztosíthatna. Nem is kizárólag adó-visszatérítés formájában.

Mire megöregszünk, az infláció felfalja a megtakarításainkat?

A fiatalok azért is köteleződhetnek el nehezebben a hosszú távú megtakarítás mellett, mert meghatározó élményük lehetett a 2022-es és 2023-as év rekordinflációja. Amikor a pénzt nem volt célszerű félretenni, maximum értékálló befektetésre cserélni. A fiatal generációkat joggal foglalkoztatja a gondolat, hogy mit ér majd az az összeg, amit a hosszú évek alatt befizet, nyugdíjas korára. Megkérdeztük a hazai pénztárakat arról is, hogy az inflációs aggodalmakról mi a véleményük.

A pénztárak válaszai alapján érthetőnek tartják az inflációval és az árfolyam-ingadozásokkal kapcsolatos aggodalmakat. Viszont az is kiderült, hogy a professzionális vagyonkezelés, a befektetések diverzifikációja és a tudatos portfólióválasztás révén a pénztárak arra törekednek, hogy a hozamok ne csupán nominálisan gyarapítsák a megtakarításokat, hanem az inflációt is ellensúlyozzák, megőrizve azok vásárlóerejét. Több pénztár kiemelte, hogy a korábbi évtizedek hozamai hosszú távon meghaladták az inflációt. Ugyanakkor mivel senki sem lát a jövőbe, a pénztárak szerint továbbra is a rendszeres befizetés és a minél korábban megkezdett öngondoskodás a leginkább meghatározó a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésében.

A PRÉMIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár szerint az inflációval kapcsolatos aggodalmak érthetők minden befektetési területen, különösen egy 15–25 éves megtakarítási időtáv esetében. Ugyanakkor ilyen hosszú időszakra sem az infláció, sem az árfolyamok, sem pedig az egyes devizák jövőbeli szerepe nem jelezhető előre kellő bizonyossággal. Ezért arra sem lehet megbízható választ adni, hogy mai vásárlóerőn mit fog jelenteni 15–25 év múlva 70 vagy 100 millió forint.

A nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét szigorú jogszabályi előírások szabályozzák, működésüket és befektetéseiket pedig a Magyar Nemzeti Bank felügyeli. A pénztár feladata ebben a környezetben az, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel és a jogszabályi keretek között a lehető legnagyobb gondossággal kezelje és gyarapítsa a pénztártagok vagyonát - fejtette ki válaszában a pénztár. Ennek három meghatározó eleme van a PRÉMIUM szerint:

• Megfelelő szakértelemmel rendelkező vagyonkezelők kiválasztása: olyan vagyonkezelő partnerekkel indokolt együttműködni, amelyek rendelkeznek a hosszú távú értékteremtéshez szükséges szakmai tudással, tapasztalattal és megfelelő befektetési infrastruktúrával.
• A vagyonkezelők megfelelő mozgásterének biztosítása: a jogszabályi és pénztári befektetési kereteken belül célszerű elkerülni a szükségtelen korlátozásokat, hogy a vagyonkezelő a piaci környezet változásaira megfelelő időben és kellő rugalmassággal tudjon reagálni.
• Folyamatos kontroll és beszámoltatás: a pénztárnak rendszeresen ellenőriznie és értékelnie kell a vagyonkezelő teljesítményét, a vállalt kockázatokat, valamint azt, hogy a befektetési tevékenység megfelel-e az előzetesen meghatározott céloknak és szabályoknak.

Amennyiben ez a három terület megfelelően működik, a pénztár a rendelkezésére álló eszközökkel mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagok megtakarításait hosszú távon, professzionális és kontrollált befektetési környezetben kezelje, és azok reálértékének megőrzésére, illetve gyarapítására törekedjen - fejtette ki a pénztár.

Az OTP Nyugdíjpénztár szerint jól megfigyelhető, hogy a pénztárak hozamai 10, 15 és 20 éves időtávlatban meghaladták az ugyanebben az időszakban mért inflációt. Ez azt jelenti, hogy ezeken az időtávokon a megtakarítások reálértéke – vagyis az infláció hatásával korrigált értéke – is növekedni tudott. A hosszú távú megtakarítás jelentőségét jól mutatja, hogy a befektetési hozamok idővel ellensúlyozhatják, illetve meghaladhatják az infláció okozta értékvesztést - nyilatkozták.

"Bár a jövőbeni hozamok nem garantálhatók, és egyes években az infláció a befektetések teljesítményénél magasabb lehet, a nyugdíjcélú megtakarítások értékelésénél a hosszú távú szemlélet a meghatározó. Egy 15-25 éves időtávon ugyanis nem az egyes évek kilengései, hanem a teljes időszak összesített eredménye ad reális képet a megtakarítás teljesítményéről" - fejtette ki válaszában az OTP.

Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztár álláspontja szerint az árfolyamkockázatokat a befektetések során a Pénztár és a vagyonkezelő partner kezeli, a pénztártagoknak ezzel nem kell foglalkozni. "Arra törekszünk, hogy az infláció feletti reálhozamot termeljünk a pénztártagok számára, és ez az elmúlt időszakokban, hosszú távon sikerült" - válaszolták. 

Az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár is elismerte, hogy az infláció és a forintárfolyam változása jelen lévő aggály lehet a hosszú távú megtakarítóknál. "A nyugdíjpénztárak professzionális vagyonkezeléssel és a befektetések diverzifikációjával törekednek gyarapítani a nyugdíjpénztári tagok megtakarítását. A nominális összegek vásárlóerejének megtartása érdekében a fókuszban a reálhozam elérése áll. Az elmúlt évek során elért nyugdíjpénztári hozamokról az MNB honlapján érdemes tájékozódni" - javasolta az Allianz önkéntes pénztárainak ügyvezető igazgatója.

A pénztártagok és leendő pénztártagok körében egyre inkább törekszünk az előtakarékosság, valamint a pénzügyi tudatosság fontosságának erősítésére, többek között az ingyenes, teljesen online is elvégezhető portfólióváltás lehetőségével. Pénztártagjaink pénzügyi tudatosságának erősödése a portfóliók közötti tudatos váltások számának emelkedéséből is jól látható

- mondta el lapunknak Marusinecz Tamás.

A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár is arra mutatott rá, hogy a pénztár eredményei és szektor átlag is 20 éves távlatban már vizsgálható, látszik, hogy a portfóliók hozamai értékállók és tartósan infláció felettiek. Az önkéntes pénztári tagság alacsony befizetésekkel is fenntartható, a kisebb összegű, de időben (fiatalon) elindított számlán elért megtakarítás fontos segítség a nyugdíjas években az anyagi biztonság kiegészítésére. Azonban aki még ettől is nagyobb megtakarítást szeretne, lehetősége van évente nagyobb összeget is befizetni (akár az adókedvezménnyel támogatott összeg felett is) hiszen a befizetésein elért hozamok végül mind az ő vagy a családja életszínvonalát fogják emelni - hangsúlyozták. Azt is kiemelték, hogy

minél előbb el kell kezdeni a takarékoskodást, mert a végső eredmény szempontjából a legfontosabb tényező az idő.

A Gondoskodás Nyugdíjpénztár szerint a legnagyobb kockázat nem az infláció, hanem a megtakarítás hiánya. "A nyugdíjas évek anyagi biztonságát ugyanis kizárólag olyan félretett pénzek alapozhatják meg, amelyekről tudatosan és rendszeresen gondoskodunk az aktív életszakasz során. A nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távú befektetési stratégiák mentén működnek, amelyek célja, hogy a vagyon hosszú távon értéket teremtsen és hozzájáruljon a vásárlóerő megőrzéséhez. A hosszú befektetési időtáv lehetőséget teremt arra, hogy a megtakarítások a rövid távú gazdasági ingadozások ellenére is gyarapodhassanak" - fejtették ki válaszukban.

Arra is kitértek, hogy a Gondoskodás Nyugdíjpénztár választható portfóliói lehetővé teszik, hogy a tagok az életkorukhoz és céljaikhoz leginkább illeszkedő befektetési stratégia mellett döntsenek. A rendszeres befizetések, az évente elérhető 20 százalékos SZJA-visszatérítés és a hosszú távú hozamtermelés együttesen nyújtanak a pénztár szerint jelentős segítséget ahhoz, hogy a nyugdíjas években is fenntartható legyen a korábban megszokott életszínvonal.