Teljes gazdasági irányváltást hirdetett Kármán András: megnevezte legfontosabb emberét a Tisza pénzügyminisztere

Cikkünk frissül...

A szakember az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága előtt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak ma már nem elegendő egy egyszerű korrekció, gyökeres változásokra van szükség. Ennek szervezeti alapjaként szétválasztják a pénzügyi és a gazdaságfejlesztési feladatokat.

A gazdaság újraindítása érdekében a miniszterjelölt három pillérre építi stratégiáját. Ezek a termelékenység növelésén alapuló gazdasági modell, a stabil szabályozási környezet, valamint egy olyan kiszámítható makrogazdasági pálya, amely megnyitja az utat az európai közös valuta bevezetése előtt.

A meghallgatáson bemutatta az államháztartásért felelős leendő államtitkárát, Barabás Gyula közgazdászt is. A szakember az elmúlt két évtizedben az OTP-nél dolgozott, korábban pedig már együtt tevékenykedett Kármánnal a Magyar Nemzeti Bankban.

A miniszterjelölt utalt a kata rendszer bővítésének lehetőségére, azonban ennek részleteit nem ismertette. Ezután a költségvetésre tért rá, kiemelve, hogy a kormány tavaly 46 alkalommal módosította azt, amivel utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül több mint 2000 milliárd forint sorsát változtatták meg.

Az idei büdzsét 2025 nyarán fogadták el, de év végéig már nyolc alkalommal módosították. A GDP-arányos hiánycél az év elejére 4 százalék alá tervezett szintről 5 százalékra emelkedett, miközben a teljes évre szánt költségvetési tartalék is elfogyott.

A kormány középtávon egy négyéves, előre kiszámítható költségvetési pályában gondolkodik, amelynek célja a stabilitás és a hitelesség, úgy, hogy a prioritások ne változzanak hónapról hónapra. A költségvetési politika hitelességét nem egy-egy havi vagy éves hiányadat alapján kell megítélni.

A középtávú tervezés lehetőséget ad arra, hogy a hiány csökkentése, az államadósság kezelése és a gazdaságösztönző intézkedések egymással összhangban valósuljanak meg.

A költségvetést a piaci elemzők által is reálisnak tartott, konzervatív makrogazdasági pálya alapján készítik el. Emellett visszatérnek ahhoz a gyakorlathoz, hogy a költségvetési törvényt ősszel fogadják el, amikor már pontosabban látszanak a következő év kilátásai. Minden költségvetési módosítást ezentúl a parlamentnek kell jóváhagynia.

A tervek szerint rendszeresek lesznek az elemzői háttérbeszélgetések és sajtótájékoztatók a költségvetés alakulásáról, így a végrehajtás átláthatóbbá és követhetőbbé válik a jelenleginél.

A cél egy kiszámíthatóbb szabályozási környezet kialakítása, amely visszaállítja a piaci szereplők bizalmát. A kormány vállalkozás- és befektetésbarát üzleti környezetet kíván teremteni, amelynek alapja a jogbiztonság, a stabil és előre jelezhető szabályozás, valamint a visszamenőleges jogalkotás tilalma és a megfelelő felkészülési idő biztosítása a változásokra.

Kiemelt cél a tisztességes verseny helyreállítása is. A rendszerben jelen lévő korrupció és túlárazás részben hozzájárul az államháztartási hiányhoz, emellett torzítja a piaci viszonyokat is. Gyakran előfordul, hogy a kormányközeli nagyvállalkozók alacsony áron végeztetnek el közbeszerzéses munkákat - mondta.

A különadók rendszere torz, a célunk ezek súlyának fokozatos csökkentése és egy kiegyensúlyozottabb adórendszer kialakítása - húzta alá. Nem reális az a cél, hogy egyik napról a másikra megszüntessük őket, de egy fokozatos átlátható stabil rendszerre vezessük át az adóztatást - mondta.

Felülvizsgálja az új kormány a társasági adókedvezmények rendszerét, megszünteti a BVK-hoz kaocsolódó kedvezményeket. Megszüntetik a köz és magánvagyon átláthatatlan keveredését - húzta alá.

A jelenlegi szja-rendszer problémája, hogy az alacsony jövedelmű családokra kirívő terhet rak, az áfa magas, a vagyonadó elenyésző. A szegényebb családok ezért igazából magasabb adóterhet fizetnek - ismertette. Magasabb adókulccsal adóznak a szegényebbek, mint a társadalom felső 10%-a.

Az szja-rendszerben bevezetik az adójóváírást, a mediánbérig csökkenni fog mindenkinek az adója - fogalmazott. A jelenlegi 15%-ról 9%-ra csökken például a minimálbéren dolgozók szja-terhe, ez 240 ezer forinttal több pénzt ad minden minimálbéren foglalkoztatottnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Marad az Otthon Start, Babaváró, CSOK a Tisza-kormány alatt? Nagy változás jöhet a támogatott hiteleknél

A Bankmonitor szerint a választást követő két hétben látványosan nőtt az érdeklődés az államilag támogatott hitelek iránt.

A gazdaságpolitika harmadik pilléreként a hiteles és fenntartható költségvetési pályát nevezte meg. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években nőtt a GDP-arányos államadósság, és szerinte a költségvetési politika nem volt sikeres, aminek következtében a befektetői bizalom is meggyengült. Úgy véli, a fenntartható adósságcsökkentés feltétele a gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetési politika együttes alkalmazása.

A gazdaság rövid távú élénkítésében szerepet kaphatnak a korábban befagyasztott uniós források, beleértve az RRF-hitel felhasználását is, valamint egyes kohéziós források átcsoportosítását. Példaként említette az MFB tőkeemelését és speciális projektcégek létrehozását, amelyek célja az EU-források hatékonyabb lehívása.

A költségvetési egyensúly helyreállításában kiemelt szerepet kap a közkiadások felülvizsgálata. A közbeszerzések és állami vásárlások a GDP mintegy 12 százalékát teszik ki, és becslése szerint akár jelentős, több ezer milliárd forintos megtakarítás is elérhető a túlárazások csökkentésével. Ehhez zéró toleranciát sürgetett a korrupcióval szemben, valamint a tisztességes verseny feltételeinek és az indokolatlan piaci korlátozások megszüntetését.

Október végéig jön a 2027-es költségvetés és akkor ismerhetjük meg a középtávú hiteles fiskális pályát. Ez szükséges a maastrichti kritériumok teljesítéséhez is - mondta.

Legkésőbb 2030-ig a kormány célja, hogy teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtését. A folyamat részeként szakmai és társadalmi egyeztetést kívánnak folytatni a következő időszakban. A tervek szerint ezek az elemek együtt alapozzák meg a hiteles költségvetési politikát. Ennek eredményeként magasabb gazdasági növekedés és több adóbevétel is elérhetővé válhat.

A kérdésekre válaszolva arról beszélt: a cél egy hatékonyabban működő gazdaság kialakítása, amelyben a legnagyobb tartalékot a kis- és középvállalkozások jelentik. A fejlődés kulcsának a technológiai megújulást, a digitalizációt, az exportpiacokra lépést és a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói láncaiba való bekapcsolódást nevezte. Hangsúlyozta, hogy önmagában nem a Magyarországra érkező nagyvállalatokkal van probléma, hanem azzal, ha nem tartják be a szabályokat, illetve ha jelenlétük nem gyakorol érdemi hatást a hazai gazdaságra. A jövőben az ilyen beruházások támogatását úgy alakítanák át, hogy minél több magyar beszállító kapcsolódhasson hozzájuk.

Az adózás kapcsán arról beszélt, hogy a vállalkozások számára sokszor nem maga az adóteher, hanem az adminisztráció jelenti a legnagyobb problémát. Ezért tartja fontosnak a kata ismételt, szélesebb körű elérhetőségét, mert az jelentősen csökkentheti a legkisebb vállalkozások adminisztratív terheit.

Kitért arra is, hogy léteznek olyan kis összegű adók, amelyek beszedése többe kerül az államnak, mint amennyi bevételt termelnek, ezért ezek felülvizsgálata az egyszerűsítés irányába mutathat. Szerinte az egyik legnagyobb probléma a folyamatosan változó adórendszer, amelyhez a vállalkozások gyakran nem kapnak elegendő felkészülési időt.

Kármán a vagyonadó kapcsán azt mondta, hogy „a lakosság döntő többségének ezzel nem lesz feladata”, hangsúlyozva, hogy az intézkedésnek egyszerre lenne szimbolikus és gyakorlati jelentősége. Indoklása szerint Magyarországon az egyik legnagyobb a vagyonok koncentrációja az Európai Unión belül, miközben a jelenlegi adórendszer erősen a fogyasztásra épül. A vagyonosabb rétegek azonban jövedelmük és vagyonuk jelentős részét nem fogyasztásra fordítják, ezért szerinte indokolt lehet egy ilyen típusú adó bevezetése.

Elmondása alapján a vagyonadót legkorábban 2028-tól vezethetik be, addigra készülhetnek el azok az adatbázisok és adminisztratív rendszerek, amelyek szükségesek az adó kivetéséhez.

A tervek szerint az adóhivatal automatikusan állapítaná meg a fizetendő összeget, amelynek módosítását az érintettek kérhetnék. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a rendszer a lakosság túlnyomó részét nem érintené közvetlen ügyintézéssel.

A vagyonadó beszedhetőségével kapcsolatos kritikákra reagálva azt mondta: az alacsony, 1 százalékos adókulcs miatt várhatóan nem lesz erős ösztönzés az adó elkerülésére.

A Tisza-kormány továbbra is fontosnak tartja a lakhatás támogatását, ezért a jelenlegi eszközrendszer több elemét is megőrizné és továbbvinné. Ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt évek kormányzati politikája túlzottan a saját lakás megszerzésének és a kereslet ösztönzésének támogatására épült, ami jelentősen hozzájárult az ingatlanárak emelkedéséhez. Értékelése szerint ez a folyamat tovább mélyítette a lakhatási válságot.

A jövőben kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznának, amelyben nemcsak a kereslet élénkítése, hanem a kínálati oldal bővítése és a bérlakáspiac erősítése is hangsúlyos szerepet kapna. Nem lehet egy megoldással minden problémát megoldani, számos élethelyzet van, sokkal többféle támogatási programra van szükség - fogalmazott.

Kármán a nyugdíjrendszerről azt mondta, hogy Magyarország jövedelmi szintjéhez képest keveset fordít nyugdíjakra, miközben jelentős különbségek alakultak ki az ellátások között. Felidézte, hogy míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset mintegy 75 százalékát érte el, addig ma ez az arány nagyjából 50 százalékra csökkent.

Szerinte ennél is nagyobb probléma, hogy a nyugdíjak jelentősen elszakadtak egymástól: több százezer ember havi 140 ezer forintnál is kevesebb ellátásból él. A tervek szerint ezért megemelnék a legalacsonyabb nyugdíjakat úgy, hogy senki ne kapjon havi 120 ezer forintnál kevesebbet, emellett a 120–140 ezer forintos sávban is további emeléseket hajtanának végre.

Bejelentette azt is, hogy nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnének be azok számára, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 ezer forintot.

Kármán a családtámogatási rendszerről azt mondta, hogy a jelenlegi kedvezményeket megtartanák, ugyanakkor szerinte a rendszer több szempontból hibásan működik. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország demográfiai helyzete súlyos, és az elmúlt években tovább romlott, ezért a gyermekvállalás ösztönzése továbbra is kiemelt cél marad.

Értékelése szerint a jelenlegi támogatási rendszer túlságosan egyoldalú, mert nem azok kapják a legnagyobb segítséget, akik a leginkább rászorulnak. Emiatt fontosnak nevezte a családi pótlék megduplázását, valamint több anyasági támogatás emelését is.

Az IMF-fel kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy jelenleg nincs szükség ilyen jellegű együttműködésre. Hozzátette, hogy Magyarországon nem is merült fel ennek igénye, és az elmúlt hetek piaci reakciói is kedvezőek voltak a Tisza választási győzelme után: erősödött a forint, csökkentek a hozamok, és az elemzői értékelések is pozitívan fogadták a gazdaságpolitikai terveket.

A forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kockázati prémiumok mérséklődése már látható az árfolyamban. Szerinte a költségvetés szempontjából nem a forint erősödésének mértéke a legfontosabb, hanem a hozamok csökkenése, ugyanakkor az árfolyam alakulását a jegybank döntései is befolyásolják.

A költségvetési tervezés időzítéséről azt mondta, hogy körülbelül másfél hónapra van szükségük ahhoz, hogy pontosan felmérjék az örökölt költségvetési helyzetet, és ennek alapján megkezdjék a 2027-es költségvetés, valamint a következő évek gazdaságpolitikai pályájának megtervezését.

Kármán András szerint a magyar nyugdíjrendszer az Európai Unión belül a fenntarthatóbb rendszerek közé tartozik, miközben a várható élettartam is alacsonyabb az uniós átlagnál. Úgy véli, ezért sem gazdasági, sem társadalmi, sem méltányossági alapon nincs indok a nyugdíjkorhatár emelésére.

Ugyanakkor felvetette egy rugalmasabb rendszer bevezetésének lehetőségét, amely nagyobb mozgásteret adna az egyéneknek. Ebben a modellben elérhető lenne a valamivel korábbi nyugdíjba vonulás, illetve az is, hogy aki szeretne, tovább dolgozhasson a jelenlegi kereteknél.

9 igen szavazat, 2 tartózkodás mellett a bizottság támogatta Kármán András kinevezését.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA