Vitézy Dávid: indul a vasútépítés új korszaka, rengeteg pénz érkezhet erre Brüsszelből

A minisztériumra jelentős országépítési munka vár, amelyet Vitézy Dávid szerint a múlttal való szembenézéssel és igazságtétellel kell kezdeni. Bár a fókuszban a jövő áll, elkerülhetetlen a korábbi, vitatott projektek felülvizsgálata. Ilyen például a Budapest–Belgrád vasútvonal, a mohácsi híd szélesítése, a szolnoki járműjavító vagy az elektronikus útdíjrendszer ügye.

A miniszterjelölt külön kiemelte az autópálya-koncessziókat, amelyeket rejtett, 35 évre szóló forráskivonásnak nevezett. A múltbéli ügyek tisztázása és a vagyonvédelem érdekében a tárca szorosan együttműködik majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal.

Az új vezetés előtt álló legsürgetőbb kihívás az európai uniós források lehívása. A közút- és vasútfejlesztések terén elengedhetetlen a magyar állam beruházói képességének helyreállítása. Ezt tiszta versenyt biztosító, nyílt közbeszerzésekkel kívánják elérni.

A program egyik leghangsúlyosabb eleme a vasútépítés új korszakának elindítása, amely végleg lezárja az ágazat korábbi leépítését. A feladat végrehajtásához már számos elismert szakembert sikerült visszacsábítani az állami szférába. Vitézy nemzetközi példákkal is érzékeltette a hazai lemaradást.

Kiemelte, hogy míg Ausztria évente 3 milliárd eurót, Csehország pedig mintegy ezermilliárd forintnak megfelelő összeget fordít vasútfejlesztésre, addig Magyarország tavaly mindössze 24 milliárd forintot költött erre a célra. Az állam lényegében teljesen kivonult a vasútfejlesztésből, ezen a tendencián azonban az uniós források bevonásával drasztikusan változtatni kívánnak.

Kiemelte a közlekedésbiztonság jelentőségét is, mivel továbbra is túl sok a halálos közúti baleset. Szerinte ebben a közlekedéspolitikának is felelőssége van. Határozottabb fellépést ígért az illegális utcai autóversenyek ellen, amihez a jogszabályi környezet módosítására is szükség lesz. Emellett teljesen új KRESZ kidolgozását tervezik, amelyet valódi társadalmi egyeztetés előzne meg — nem olyan formában, mint korábban, Lázár János idején.

A repülőterek fejlesztése szintén napirenden van. Miközben a budapesti reptér fejlettnek számít, a vidéki repülőterek lemaradásban vannak. A reptéri vasút megépítésének előkészítését is megkezdik.

Az építésügyben felülvizsgálnák a presztízsberuházásokat, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek rendszerét, valamint az építési területen bevezetett titkosítási gyakorlatot. Mint fogalmazott: „vannak problémák, de a helyzetet átláthatóvá kell tenni”.

A „gyűlöletpropaganda” és a „reklámszemét” visszaszorítását is célul tűzték ki. Véleménye szerint az óriásplakátoknak nincs helyük a belvárosokban, ezért már készülnek az ehhez kapcsolódó jogszabály-módosítási javaslatok.

Budapestről szólva azt mondta, mindent megtesz majd a fővárosi programjában szereplő célok megvalósításáért. Hangsúlyozta: az előző kormány konfliktusos politikájával szemben partnerségi viszonyra törekednek a fővárossal.

Vitézy Dávid a kérdésekre válaszolva arról beszélt, hogy a vasútfejlesztések legfontosabb területe a budapesti és az elővárosi vasúti hálózat korszerűsítése, mert ezek nélkül nem lehet valódi előrelépést elérni. Hozzátette: fontos eredménynek tartja, hogy sikerült megakadályozni, hogy Lázár János még a választások előtt magánkézbe adja a pályaudvarokat.

A működő intézkedéseket megtartanák, így az országbérlet rendszere és a MÁV–GYSEV együttműködés is fennmaradna. Kiemelte: az elmúlt 36 év egyik fontos eredménye az ország kiterjedt helyközi buszhálózata, amelyet szintén megőriznének. Ugyanakkor a Volán menetrendjében nagyobb szerepet kapnának az igényalapú, rugalmasabb megoldások.

A balatoni körvasút ügyében szerinte reális megközelítésre van szükség. Úgy véli, elsősorban azokon a szakaszokon indokolt a villamosítás, ahol jelentős teherforgalom is zajlik. Példaként a Zalaszentiván és Nagykanizsa közötti vonalat említette, amelyet fontosabb fejlesztési iránynak tart a Balaton északi partjánál, ahol nincs számottevő áruszállítási forgalom.

A reptéri vasút fejlesztését úgy tartja célszerűnek megvalósítani, hogy az közvetlenül kapcsolódjon az országos vasúti hálózathoz. Így nem lenne szükség külön reptéri expresszjáratra, mivel a Debrecen vagy Szeged felől érkező vonatok is megállhatnának a repülőtéren. Emellett a Dunántúl irányából, a Déli Körvasúton közlekedő járatok számára is elérhetővé válna a kapcsolat. Mint mondta, a szükséges tervek és engedélyek már rendelkezésre állnak, ezért ezt a projektet kellene megvalósítani.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal esetében jelenleg még biztonsági vizsgálatok zajlanak. A személyforgalom csak az összes munka lezárása után indulhat el, konkrét időpontot azonban a titkosítás miatt nem tudott mondani. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a titkosítást meg kívánják szüntetni.

A fizetős parkolási rendszer eltörlését nem támogatják, ugyanakkor fontosnak tartják a parkolás digitalizációját. A P+R parkolók fejlesztését pedig csak ott látja indokoltnak, ahol megfelelő kötöttpályás közlekedési kapcsolat is rendelkezésre áll — ez azonban jelenleg sok helyen hiányzik.

A harmadik szegedi Tisza-híd kapcsán azt mondta: szeretné, ha az vasúti pályával együtt épülne meg, mert így újranyithatóvá válhatna az Újszeged és Makó közötti vasútvonal. Emellett a Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonalat szakaszosan kétvágányúsítanák annak érdekében, hogy a szegedi InterCity-járatok gyorsabban érjék el Budapestet.

Címlapkép: Bruzák Noémi, MTI/MTVA