Zéró toleranciát hirdetett a Tisza igazságügyi minisztere: fontos bejelentést tett az Európai Ügyészségről Görög Márta

Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben Görög Márta igazságügyminiszter-jelölt kedden, a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága előtt tartott meghallgatásán. Beszédében kiemelte: erősítené a bíróságok és ügyészségek intézményi függetlenségét.

A meghallgatáson részt vett az Orbán-kormány két távozó minisztere, Tuzson Bence és Bóka János is. Tuzson már az ülés elején kifogásolta, hogy a képviselők mindössze négy-négy percet kapnak kérdéseik feltevésére.

Bemutatkozásában Görög Márta elmondta: szakmai pályafutását az oktatás, a tudományos kutatás és a tehetséggondozás határozza meg. 2016 óta a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, emellett több szakmai tisztséget is betöltött.

Úgy fogalmazott, jogászi szemléletét alapvetően meghatározza, hogy a szegedi jogi kar egykori hallgatójaként a Szegedi Tudományegyetem dékáni pozíciójából érkezik, és fontos iránytűként tekint az intézmény jogászprofesszorainak értékrendjére.

Beszédében hangsúlyozta: egy ország igazságügyének állapota sokat elárul az állam működéséről és természetéről. Szerinte a leendő minisztériumnak a jogállamiság keretein belül kell szolgálnia a kormányzati célokat és a társadalom érdekeit. A jogállamiság megerősítését, a jogbiztonság helyreállítását, az átláthatóbb jogalkotást és folyamatos szakmai egyeztetéseket ígért.

A tárca munkáját három fő pillérre építené:

• a jogállamiság és alkotmányosság helyreállítására,
• az igazságszolgáltatás függetlenségének és a közbizalomnak a megerősítésére,
• valamint a korrupció elleni fellépésre és a demokratikus intézmények hitelességének visszaállítására.

Görög Márta szerint az elmúlt években meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere, és csökkent a demokratikus intézményekbe vetett bizalom. Kritizálta a veszélyhelyzeti kormányzást is, hozzátéve: az alkotmányozási folyamat koordinálása az Igazságügyi Minisztérium feladata lenne.

Szükségesnek nevezte a sarkalatos törvények felülvizsgálatát és a választási rendszer átalakítását is. Véleménye szerint a jelenleginél arányosabb és demokratikusabb választási rendszerre van szükség. Azt ígérte, hogy a tárca politikai és ideológiai szempontoktól függetlenül, szakmai alapokon működne.

Kiemelte azt is, hogy a magyar jogalkotásnak összhangban kell állnia a nemzetközi és európai jogi normákkal. Az egyik legfontosabb feladatként az uniós források hazahozatalát említette, amelyet szerinte ideológiai viták helyett társadalmi érdekek mentén kell kezelni.

Tervei között szerepel a bíróságok és ügyészségek függetlenségének megerősítése, az igazságügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása, valamint a végrehajtási rendszer átalakítása és nonprofit alapokra helyezése. Emellett szakmai párbeszédet kezdeményezne a devizahiteles ügyek rendezéséről is.

A korrupció kapcsán úgy fogalmazott: az gyengíti az államot, torzítja a versenyt és elriasztja a tisztességes befektetőket, ezért zéró toleranciára van szükség. Elmondta, hogy a Miniszterelnökséggel és a Belügyminisztériummal közösen alakítanák ki a nemzeti vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal jogi kereteit. Az új szervezet vezetőjét az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná meg.

Bejelentette azt is, hogy Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, valamint jelentősen szűkítenék az igazságügyi miniszter által engedélyezhető megfigyelések körét. A minisztérium struktúrájáról szólva közölte: három államtitkárság működne majd – politikai, közigazgatási és alkotmányossági területen.

Címlapkép: Bodnár Boglárka, MTI/MTVA