Kimondta Orbán Anita: az Európai Unió nem feltétel nélküli igazodást vagy az érdekek feladását várja el Magyarországtól

A miniszterjelölt értékelése szerint Magyarország az elmúlt időszakban túlzottan sokszor akadályozta a nemzetközi folyamatokat, "túl gyakran voltunk ott a küllők között, és túl ritkán küllők". Ennek ára az elveszített befolyás és a súlyos bizalomvesztés lett. Bár hazánk továbbra sem marad néma a nemzetközi vitákban, a vétót a jövőben nem politikai kampányeszközként, hanem kizárólag indokolt esetben fogják alkalmazni. Az egyhangú uniós döntéshozatalhoz ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak, mivel ez garantálja a magyar érdekek hatékony érvényesítését.

A jelölt szerint az uniós források lehívása nem bürokratikus vagy pártpolitikai kérdés, hanem a magyar családok és önkormányzatok alapvető érdeke. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem feltétel nélküli igazodást vagy az érdekek feladását várja el Magyarországtól. Ehelyett a független igazságszolgáltatás garantálását és a források átlátható felhasználását követelik meg. Ennek eléréséhez a parlamentre jelentős jogalkotási munka vár. Megerősítette továbbá, hogy az uniós pénzek felhasználásának felügyelete a jövőben közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik majd.

A bizottsági ülésen felszólalt Bóka János leköszönő európai uniós ügyekért felelős miniszter is. Az ő kérdéseire válaszolva Orbán Anita elmondta, hogy a modellváltó egyetemeket érintő Erasmus-program ügyét és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) problémáját feszes ütemtervvel és új jogszabályokkal rendeznék. Ukrajna európai uniós csatlakozását kizárólag érdemalapú folyamatként tartja elképzelhetőnek. Leszögezte azonban, hogy Magyarország továbbra sem küld fegyvereket és katonákat a konfliktusövezetbe. Emellett hazánk nem vesz részt a 90 milliárd eurós ukrán hitelprogramban sem. A migráció kapcsán a határozott határvédelem fenntartását szorgalmazta.

A kormányzat át fogja tekinteni a 16,2 milliárd eurós védelmi hitelre (SAFE) beadott terveket. Ez a feladat elsősorban Ruszin-Szendi Romulusz leendő honvédelmi miniszterre hárul majd.

A közgazdász végzettségű, korábban a hazai üzleti és médiaszférában is dolgozó Orbán Anita a miniszterjelölti meghallgatások csúcstartója. Az európai ügyek mellett ugyanis a külügyi, valamint a nemzetbiztonsági bizottság előtt is számot kell adnia terveiről. A Tisza Párt külügyi vezetőjeként határozott, atlantista külpolitikát ígér. Ennek alapja, hogy Magyarország tartósan lehorgonyoz a nyugati szövetségrendszerben.

A migrációs paktummal kapcsolatos kérdésre úgy reagált Orbán Anita, hogy részletezte az azzal kapcsolatos elvárásokat. Elsőként fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez elsősorban egy megerősített, erősebb digitális rendszerekkel és vizsgálatokkal is megtámogatott határvédelmet jelent.

A paktum lényege, hogy amely tagállamokban nagyobb a migrációból fakadó nyomás, azoknak a többi EU-s ország valamilyen formában támogatást nyújtson, akár bizonyos mennyiségű bevándorló befogadásával, anyagi vagy képességbeli felajánlásokkal.

z Európai Tanácsban egyhangúságot igénylő döntésekkel kapcsolatban, hogy mindenhol úgy fognak eljárni, hogy ne szűköljön Magyarország döntéstere és érdemben tudjon beleszólni a döntések alakulásában.

Az ukrán 90 milliárdos hitellel kapcsolatban azt mondta meg fogják vizsgálni, hogy a kimaradás ellenére van-e valami módja annak, hogy Magyarországra bármilyen anyagi kötelezettséget terheljen, és ha fenn áll ilyen lehetőség, akkor fognak lépéseket tenni ellene. Erre a jelenlegi hitelkonstrukció mellett nincs ismert kockázat.

A SAFE-hitellel kapcsolatban is kérdezték a leendő külügyminisztert, amelyből az előző kormány közel 17 milliárd eurót igényelt az EU-s közös kölcsönfelvételből. Az erről benyújtott tervet a Bizottság utolsóként bírálja, de a tervet egyelőre nem láthatta a Tisza vezetése. Az ügyben a leendő honvédelmi miniszternek, Ruszin-Szendi Romulusznak is nagy szerepe lesz.

Egy jelentős ferdítéssel arról is kapott Orbán Anita kérdést, hogy mi a véleményük arról, hogy európai uniós jelzéssel bíró katonák menjenek Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy

természetesen nem fognak magyar katonák ilyesmi elképzelésekben részt venni.

Azt mondta, a magyar külpolitika központjában három kifejezés áll majd: biztonság, tisztesség és befolyás.

Magyarország sem fegyvert, sem katonát nem küld Ukrajnába. Az ország csak szigorú feltételek teljesítése esetén lehet az EU tagja, a kárpátaljai magyarok jogait pedig meg kell védeni.

Orbán Anita azt hangsúlyozta a Magyar külpolitika jövőjével kapcsolatban, hogy az európai döntéshozásban nem botként fog a küllők között viselkedni, hanem sokkal inkább egy lesz a többi küllő között.

A Fidesz-kormány idején elmondása szerint politikai fegyverként és a színház részeként használták az ország vétójogát, ezzel a gyakorlattal pedig fel fognak hagyni. Nem arról van szó, hogy ne kéne élni ezzel az eszközzel indokolt esetben, de fontos, hogy amikor Magyarország ehhez nyúl, azt okkal tegye.

A bizottság nyílt szavazással döntött a miniszterjelölt kinevezéséről. 6 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.

Címlapkép: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA