Bóna Szabolcs: a magyar termőföldnek hazai tulajdonban kell maradnia, ki kell zárni a külföldi cégeket

Kovács Petra Judit (Tisza) bizottsági elnök az ülés kezdetén hangsúlyozta, hogy az agráriumot és az élelmiszeripart a jövőben egységes rendszerként kell kezelni. A fő cél a hazai mezőgazdaság fellendítése és felkészítése a klímaváltozás kihívásaira. Ennek köszönhetően a jövőben minden asztalra magyar élelmiszer kerülhet.

Miniszterjelölti beszédében Bóna Szabolcs kiemelte, hogy a mezőgazdaság nem csupán az ágazatban dolgozók számára stratégiai kérdés. Az élelmiszer-ellátás biztonsága ugyanis minden állampolgárt érint. Kijelentette, hogy a munkát őszinteséggel kell kezdeni, mivel az elmúlt időszakban hiányzott a problémákkal való nyílt szembenézés.

Úgy látja, a magyar agrárium számára nincs más út, mint a magasabb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú termékek előállítása. Ehhez elengedhetetlen a szakmai szervezetek bevonása és a széles körű társadalmi vita. Ezek a tényezők az eddigi jogszabályalkotási folyamatokból sokszor hiányoztak. A klímaváltozás kapcsán elmondta, hogy a hazai termőterületeken már szinte minden éghajlati kihívás megjelent. A sikeres alkalmazkodás érdekében ezért a jól működő külföldi példákat is tanulmányozni kell.

A miniszterjelölt kiemelt prioritásként kezeli a tudásalapú mezőgazdaság megteremtését, valamint a gazdatársadalom elöregedésének megállítását. A generációváltás támogatása mellett elsősorban a fiatal, új belépők piacra jutását segítené. Számukra jelenleg komoly akadályt jelent a termőföldhöz és az infrastruktúrához való nehézkes hozzáférés ebben az erősen tőkeigényes ágazatban.

Bóna Szabolcs felhívta a figyelmet a hazai agrárképzés hiányosságaira is, példaként említve a megszűnt tejipari szakoktatást. A jövőben rövidítené az ellátási láncokat, hogy a termelőktől közvetlenül a fogyasztókhoz juthassanak az élelmiszerek. Ezzel párhuzamosan növelné a hazai termékek arányát a kiskereskedelemben. Az ágazat versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlennek tartja a termékpályák szereplőinek szorosabb integrációját. Ennek hiánya a jelenlegi tejágazati válságban is élesen megmutatkozik.

A kormánypárti és ellenzéki képviselők kérdései többek között a földforgalmi törvényre, az aszály elleni védekezésre és az ukrán mezőgazdasági importra vonatkoztak. Bóna Szabolcs válaszában megerősítette, hogy a földforgalmi szabályozást széles körű társadalmi vitára kell bocsátani. Hangsúlyozta: a magyar termőföldnek hazai tulajdonban kell maradnia, határozottan megakadályozva a külföldi vállalatok ingatlanszerzését. Ugyanakkor élesen bírálta azt az eddigi jogalkotói gyakorlatot, amelynek során a kétharmados sarkalatos törvényeket egyéni képviselői indítványokkal módosították.

Az ukrán mezőgazdasági importtal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezeket a termékeket nem szabad kivételként kezelni. A behozatal során elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a magyar termelők képesek-e felvenni velük a versenyt, illetve megfelelnek-e a szigorú minőségi követelményeknek. A hazai mezőgazdaság mérethatékonysági hátrányait a politikus kizárólag a gazdák szorosabb együttműködésével és integrációjával tartja leküzdhetőnek.

Végezetül határozottan cáfolta azokat a felvetéseket, amelyek szerint a Tisza Párt megszüntetné a hazai búza- és kukoricatermesztést. Kiemelte azonban, hogy a szántóföldi növénytermesztés volumenét és szerkezetét felül kell vizsgálni. Mivel a klímaváltozás miatt az ország egyre nagyobb területei válnak alkalmatlanná a biztonságos kukoricatermesztésre, a jövőben a jelenlegi vetésterület fele is elegendő lehet a belső piaci igények kielégítésére.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA