A csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön a közös valuta átvételére.
Évi 200 milliárd forintos bevételt vár a kormány a 15–25 ezer legtehetősebb magyart érintő új vagyonadóból – derült ki a Pénzügyminisztérium csütörtöki háttérbeszélgetésén.
A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy az új kormány elköteleződése az európai integráció és az átláthatóbb kormányzás mellett kifejezetten jó piaci fogadtatásra talált.
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektort sújtó különadók mielőbbi csökkentését és kivezetését sürgette
Kedd délelőtt a forint teljesített a legjobban a közép-kelet-európai devizák közül, az euró jegyzése 366 alá süllyedt.
Magyarország 2032. január 1-jén vezetheti be az eurót, amennyiben a kormány 2030-ra teljesíti az ehhez szükséges maastrichti kritériumokat.
Mivel a nemzetközi környezet egyelőre feszült marad, a forint újbóli erősödése és a hozamok csökkenése az év utolsó negyedévében leginkább a küszöbön álló belföldi fejleményektől várható.
A beruházások összességében továbbra is visszafogják a növekedést, elsősorban a vártnál gyengébb állami beruházási aktivitás miatt.
A nyári aszály, a paksi atomerőmű leállása és az iráni háború ellenére a magyar gazdaság három és fél év után lendületet vehet az idén
Az euró átvétele egy olyan stratégiai lépés, ami alapjaiban határozza meg a magyar gazdaság jövőbeli kereteit.
Magyarország számára az euró bevezetése nem választási lehetőség, hanem jogi kötelezettség, ám a puszta csatlakozás önmagában nem oldja meg a gazdasági problémákat.
A Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, megszakítva a kamatcsökkentési sorozatot.
Bár a forint viszonylag kis devizának számít, a lakosság és a digitalizálódó hazai vállalkozások nemzetközi kitettsége rendkívül magas.
Ha 2030-ban sikerül csatlakozni az európai árfolyam-mechanizmushoz, Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót.
Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, egyúttal bejelentette, hogy 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2028. január 1-jétől 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját.
Bár az áprilisban hivatalba lépett új kormány első száz napja jelentős politikai és jogállami sikereket hozott, a gazdaságban egyelőre tovább él a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb öröksége.
A kormányváltás után ismét szóba került az euro hazai bevezetésének lehetősége. Jelenleg a költségvetési helyzet ezt nem teszi lehetővé, ám pár éven belül akár reálissá is válhat.
Surányi György: Jó lenne higgadtan, nem elhamarkodva dönteni az inflációs célról
Magyarország uniós csatlakozásával vállalta az euró későbbi bevezetését, több mint két évtized elteltével pedig ismét konkrét célként került napirendre a közös fizetőeszköz.
