Sorsdöntő lépésre készül a kormány: ezen a kritikus számon bukhat el a forint jövője
Jelentősen megemelte 2026-os állampapír-kibocsátási tervét Magyarország.
Jelentősen megemelte 2026-os állampapír-kibocsátási tervét Magyarország.
Évi 200 milliárd forintos bevételt vár a kormány a 15–25 ezer legtehetősebb magyart érintő új vagyonadóból – derült ki a Pénzügyminisztérium csütörtöki háttérbeszélgetésén.
A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy az új kormány elköteleződése az európai integráció és az átláthatóbb kormányzás mellett kifejezetten jó piaci fogadtatásra talált.
Miközben a világ nagy gazdaságaiban több évtizedes csúcsra emelkedtek az állampapír-hozamok, Magyarországon idén 7,17 százalékról 5,74 százalékra estek.
Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán arra figyelmeztetett, hogy egyetlen hónap most sem lehet végső mérce, a havi számokban mindig vannak egyszeri hatások.
A jelenlegi szintről negatív irányú leminősítéssel az ország már a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába kerülne.
A költségvetési tervezet jövőre összesen 54 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő adóemelések és kiadáscsökkentések kombinációjával.
Szeptember végére az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) teljesítette az idei, év közben megemelt nettó kibocsátási tervének 94,4 százalékát.
Aláírta az elnök az üzemanyagokat forgalmazó cégek többletnyereségét érintő különadóról szóló törvényt, egyúttal utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért a jogszabályról.
A pénzügyi mozgósítás mellett a katonai humánerőforrás pótlása is állandó kihívást jelent az oroszoknak.
A költségvetés jelenleg igen magas hiányt mutat, de segíthet a helyzeten, hogy a likviditási tartalékok erősödtek, és az év végén jelentős uniós bevételek érkezhetnek.
Miniszterelnökként először adott interjút Magyar Péter a Kossuth Rádiónak hétfő reggel.
A pénzügyminiszter szerint a kormányváltás után még 1000 milliárd forint alatt volt az állam egyenlege.
Az elmúlt öt évben rendre magasabb lett a költségvetési hiány a korábban kitűzött célnál – hívta fel a figyelmet Kármán András pénzügyminiszter.
A kormány első száz napja után egyre sürgetőbbé válik a választási ígéretek számonkérése és a súlyos gazdasági örökség kezelése.
A hiány megugrásához jelentősen hozzájárult a választások előtti fedezetlen költekezés, a túlárazott állami szerződések, valamint több eltitkolt tétel.
Az alacsonyabb inflációs cél kijelölése jellemzően tartósan magasabb kamatkörnyezetet tesz szükségessé.
A miniszterelnök az első száz nap eredményeiről tájékoztatja Baka András köztársasági elnököt, emellett cáfolta a paksi fenékküszöbbel kapcsolatos, szerinte pánikkeltő sajtóhíreket.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium tegnap, augusztus 31-én benyújtotta a Parlamentnek a módosított idei költségvetést.
A szakértő szerint a 7,5 százalékos hiány nagyon magas, és arról is beszélt, hogy Magyarországnak már az euró bevezetése lehet előnyösebb.