Decemberben csaknem 1700 milliárdos hiányt produkált a költségvetés, az egész éves deficit pedig messze felülmúlta a tervezett értéket.
A kormányzati szektor III. negyedévi hiánya 909 milliárd forint volt, a GDP 4,2%-a. Az egyenleg 95 milliárd forinttal, 0,2 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál.
A forint árfolyama sem segít jelentősen: szeptember vége óta mindössze 1%-os erősödést mutat az euróval szemben.
November végéig több kamatot fizetett ki az állam, mint 2024-ben összesen, és a tendencia tovább romlik.
A három éve tartó stagnálás után 2025-ben lassú kilábalás kezdődhet a német gazdaságban, az érdemi fellendülés azonban csak később jöhet.
A minisztérium azt írta, hogy egyetlen hónap alatt 400 milliárdos mínuszt "szedett össze" a költségvetés, ami csaknem a duplája annak, mint egy éve volt.
A jövő héten több kulcsfontosságú makrogazdasági adat is érkezik: friss számok jönnek az államháztartás helyzetéről, az inflációról, valamint az ipar és az építőipar teljesítményéről is.
Virág Barnabás tudására és tapasztalatára továbbra is számít a jegybank, a jövőben elnöki tanácsadóként segíti a Magyar Nemzeti Bank munkáját.
Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága a korábban vártnál gyorsabban fog növekedni 2025-ben.
A nyugdíjkassza továbbra is az államháztartás egyik legjelentősebb kiadási tétele.
A központi költségvetés szeptemberben 303 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami minden idők második legmagasabb deficitje a kérdéses hónapban.
Október 10-én ismét terítékre kerül Magyarország államadósságának besorolása a világ egyik legnagyobb hitelminősítőjénél, az S&P Global Ratingsnél.
Bod Péter Ákos: Magyarország gazdasági helyzetét továbbra is súlyosbítja a fiskális alkoholizmus jelensége.
A magyar államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárta az augusztus végi időszakot, ami az éves tervezett deficit 63,4 százalékának felel meg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint júliusban 12,8 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartásban.
Az elemzői konszenzus szerint a magyar kormány nemcsak az idei, hanem a jövő évi költségvetési hiánycélt is el fogja véteni.
Az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása.
A kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés fejezeti köteteit, amelyekből kiderül, hogy 2027-től nem számol az extraprofitadókból származó bevételekkel.
A globális államháztartási hiány is emelkedő tendenciát mutat: a tavalyi 5 százalékról idén várhatóan 5,1 százalékra nő a GDP arányában.
A jelentős hiány kialakulásának fő okaként a tárca a prémium állampapírok egyes sorozatainál és dollárkötvényeknél esedékessé vált kamatfizetéseket jelölte meg.
