Erős kereslet mellett csökkentek a magyar állam hitelfelvételi költségei a csütörtöki állampapír-aukción.
A sikeres adósságkezelés kulcsa a költségvetés likviditásának biztosítása és a jelenleg kirívóan magas kamatterhek lefaragása.
Jelentősen megemelte 2026-os állampapír-kibocsátási tervét Magyarország.
A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy az új kormány elköteleződése az európai integráció és az átláthatóbb kormányzás mellett kifejezetten jó piaci fogadtatásra talált.
Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán arra figyelmeztetett, hogy egyetlen hónap most sem lehet végső mérce, a havi számokban mindig vannak egyszeri hatások.
A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés a jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált, és óriási terhet ró a magyar költségvetésre.
Ha 2030-ban sikerül csatlakozni az európai árfolyam-mechanizmushoz, Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót.
A magyar gazdaság idén 1,8 százalékkal növekedhet, miközben az éves átlagos infláció is 1,8 százalékra mérséklődhet az MBH Elemzési Centrum friss előrejelzése szerint.
Miniszterelnökként először adott interjút Magyar Péter a Kossuth Rádiónak hétfő reggel.
A pénzügyminiszter szerint a kormányváltás után még 1000 milliárd forint alatt volt az állam egyenlege.
Az elmúlt öt évben rendre magasabb lett a költségvetési hiány a korábban kitűzött célnál – hívta fel a figyelmet Kármán András pénzügyminiszter.
A fiskális folyamatok és a makrogazdasági környezet változása mellett az államadósságot alakító egyik legfontosabb tényező a forintárfolyam.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium tegnap, augusztus 31-én benyújtotta a Parlamentnek a módosított idei költségvetést.
Az adott területekre fordított állami kiadások tekintetében sok mutató esetén hazánk az uniós rangsorban vagy a sereghajtók között van.
A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze.
A jövő héten kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, a KSH pedig munkaerőpiaci, beruházási adatokat közöl, a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatót publikál az államháztartás központi alrendszerének helyzetéről.
A dráguló államfinanszírozás hátterében az áll, hogy a befektetők tartósan magas inflációra rendezkednek be.
Ezermilliárd forinttal magasabb a költségvetési többlet, mint egy évvel korábban, az államháztartási hiány 67 százalékos.
A népesség elöregedése és a klímaváltozás óriási terhet ró az államháztartásra, így a jelenlegi gazdaságpolitika fenntartása esetén a magyar államadósság 2050-re a GDP 180 százaléka fölé ugorhat.
Júniusban az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 424,1 milliárd forint többlettel zárt, szemben az egy évvel korábbi 27,4 milliárd forintos többlettel.
