Olyan krízis közeleg, amire senki sincs felkészülve: ekkora összeget bukhat az Európai Unió a hőhullámok miatt

A holland bank elemzése négy fő csatornán keresztül méri fel a károk mértékét. Az alacsonyabb mezőgazdasági és tejipari hozamok, valamint az ezekből fakadó élelmiszerár-emelkedés önmagában a GDP mintegy 0,15 százalékát emészti fel. Az energiatermelés – beleértve az atom-, a víz- és a hőerőműveket – visszaesése, a napelemek hatásfokának romlása és a nagykereskedelmi áramárak emelkedése további 0,12–0,15 százalékpontos veszteséget jelent. A vasúti, közúti és vízi szállítás akadozása hasonló mértékű kiesést okoz.

A legnagyobb hatást ugyanakkor a munkatermelékenység csökkenése gyakorolja, amelyet a legnehezebb pontosan számszerűsíteni. A kutatásban hivatkozott Allianz-elemzés szerint 30 °C felett minden egyes fokos hőmérséklet-emelkedés 3 százalékkal veti vissza az egy munkaórára jutó teljesítményt, amennyiben a hőség több napon át fennáll. Az irodai munkát sem kíméli a jelenség, mivel a hőség rontja az alvásminőséget és a kognitív teljesítményt is.

Az eredmények nem egyszerűen a legforróbb országok rangsorát tükrözik. A Triodos az egyes gazdaságokat a kitett ágazatok GDP-részesedése, az ingázási idők, a légkondicionálók elterjedtsége és az éghajlathoz való alkalmazkodási képesség alapján pontozta, majd ezt az idei rendkívüli hőségnapok számával szorozta fel. Franciaország áll a lista élén, a becslés szerint ugyanis 1,4 százalékpontnyi növekedést veszít, ami az egyébként is gyenge kiindulóhelyzetéből mintegy 0,6 százalékos recesszióba taszíthatja az országot. Hollandia nagyjából 0,8 százalékpontot bukhat, ami gyakorlatilag nullszaldós évet jelent. Spanyolország és Olaszország ugyan kitettebb, de évtizedes alkalmazkodásuk mérsékli az egyes hőhullámok hatását. Lengyelország az alacsony klímaberendezés-ellátottság ellenére a hűvösebb nyárnak köszönhetően várhatóan megőrzi 2,9 százalék körüli növekedését.

A GDP-számokban nem tükröződő emberi veszteségek szintén súlyosak. Csak a júniusi hőhullám alatt mintegy 20 400, a hőséggel összefüggő halálesetet regisztráltak Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban. A nyár során összesen közel 25 ezer halálesetet tulajdonítanak a hőségnek, ami az elveszített életévekben mérve 1,5–7 milliárd euró közötti költséget jelent. Az erdőtüzek a múlt hétig több mint 490 ezer hektárt pusztítottak el az EU-ban – ez két és félszerese a húszéves, 197 ezer hektáros átlagnak –, a legsúlyosabb pusztítást pedig Franciaország szenvedte el.

A kutatás szerint az alkalmazkodási intézkedések akár 40 százalékkal is csökkenthetnék a termelékenységi veszteségeket, ám teljes mértékben nem küszöbölhetik ki azokat. A Triodos Bank hangsúlyozza, hogy az alkalmazkodás önmagában nem elegendő, és határozottabb kibocsátáscsökkentésre van szükség – éppen ezért kritizálja az Európai Bizottság július 17-i döntését, amellyel enyhítette a fő szén-dioxid-árazási rendszer pályáját.