A pénztárcánkon is érezni fogjuk a brutális aszályt: erre figyelmezetetnek most a gazdák

Az európai gazdák arra figyelmeztetnek, hogy az extrém hőség, az aszály és az erdőtüzek miatt jelentősen visszaesik az élelmiszer-termelés, ami elkerülhetetlen dráguláshoz vezet. 

A francia zöldségtermesztők szövetsége szerint a csapadékhiány miatt több tízezer tonna, több tízmillió euró értékű termés veszett oda. A saláta, a sárgarépa, a fokhagyma, a póréhagyma és a vöröshagyma terméshozama helyenként a felére csökkent. A perzselő hőség a francia borvidékeken, például Champagne-ban, Bordeaux-ban és Burgundiában is visszavetette a szőlő fejlődését, emiatt a megszokottnál egy hónappal korábban, már augusztus közepén elkezdődhet a szüret, ráadásul a tavalyinál nagyjából tíz százalékkal kevesebb termésre számítanak.

Spanyolországban az agrárminisztérium előrejelzése szerint a 2026–2027-es gabonatermés a tavalyi 24 millió tonnáról alig több mint 18,5 millió tonnára esik vissza, és ez a becslés még az erdőtüzek pusztítása előtt készült. Pedig a spanyol gazdák az átlagnál jobban felkészültek a szárazságra, hiszen ellenállóbb fajtákat termesztenek, a vízgazdálkodásuk pedig kifejezetten fejlett.

A spanyol mezőgazdasági érdekképviseletek szerint a tüzek és a rendkívüli hőség közvetlen károkat okoztak a gyümölcsösökben, a zöldségültetvényeken és az üvegházakban, ami elsősorban a termelési költségek drasztikus emelkedését vonja maga után.

Az Európai Unió szintén rontotta az idei termésbecsléseket, így az étolajgyártáshoz elengedhetetlen napraforgó esetében 7, a kukoricánál 6, míg a burgonya és a szója esetében 3 százalékos visszaesést várnak.

Az olívaolaj amúgy is magas ára tovább emelkedhet. A görög, olasz és portugál ligetekben pusztító nyári tüzek, a szálló hamu, a hőség miatt elszaporodó kártevők, valamint a tartós aszály következtében a fák sok helyen már most lehullajtják a termést. A szakértők szerint ha az időjárás nem fordul csapadékosabbra, őszre folytatódik a drágulás, mivel jóval kevesebb feldolgozható bogyó áll majd rendelkezésre.

A hőhullámok Európa nagy részén felgyorsították az őszi vetésű növények érését, ami lerövidítette a szemtelítődési időszakot, ez pedig ronthatja a gabona minőségét és csökkenti a hozamot. Bár az öntözött területek jobban bírják a nyári aszályt, a megnövekedett vízigény és az esetleges öntözési korlátozások komoly kockázatot jelentenek. A brit gazdák is hiánnyal küzdenek a helyi szárazság miatt, így a szigetország nagykereskedői egyre inkább a kontinensről kénytelenek beszerezni az olyan alapvető zöldségeket, mint a jégsaláta vagy a brokkoli.

Bár Európa nagy része szenved a klíma okozta nehézségektől, akadnak pozitív kivételek. Törökországban a hűvös, csapadékos tavasz rekordközeli termést hozott, és a nyári kilátások is kedvezőek. Olaszországban a süteményekhez és kekszekhez használt lágybúza terméshozama a javuló mutatóknak köszönhetően várhatóan 10 százalékkal nő. Emellett a több aszályos év után Románia is jó évet zár, a 2025-ös 7,75 millió tonna után idén már 8,2 millió tonna kukoricatermésre számítanak a piaci elemzők.