„A kukoricatermés a nullával lesz egyenlő”: az élelmiszerek ára is súlyosan megérezheti az aszályt

„A kukoricatermés a nullával lesz egyenlő” – erről beszéltek hajdúsági gazdák az RTL Híradónak, amikor a tv-stáb a térségben tapasztalható rendkívüli szárazság következményeiről készített riportot. A kukoricatáblákon sok helyen már most látszik, hogy a növények nem tudtak megfelelően fejlődni: a csövek kicsik, a növények elszáradtak, a termés pedig a megszokott mennyiség töredéke lehet.

A gazdák egy része ezért már nem is a hagyományos betakarításra készül. Van, aki kényszerből vágja le a kukoricát, és megpróbálja takarmányként értékesíteni azt, ami a szárazság után még hasznosítható.

Nem lesz mit betakarítani?

A kukorica különösen érzékeny a virágzás és a szemképződés idején jelentkező vízhiányra. Ha ebben az időszakban nincs elegendő csapadék, a növény nem tud megfelelő termést hozni, a csövek hiányosak maradhatnak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkremehet.

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium július közepén maga is arról számolt be, hogy az ország több térségében a tartós csapadékhiány miatt a kukorica várható hozama jelentősen elmaradhat a szokásostól. A károk mérséklése érdekében a termelők kivételesen zölden is levághatják és silózhatják a súlyosan károsodott kukoricát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a termés megmenekül: sok esetben a gazdák csupán azt próbálják hasznosítani, ami a növényből a rendkívüli időjárás után megmaradt.

Az állattartók lehetnek a következő vesztesek

A gyenge kukoricatermés nemcsak a növénytermesztők problémája. A kukorica a magyar állattenyésztés egyik legfontosabb takarmánynövénye, ezért ha kevesebb terem, az állattartóknak drágábban kell beszerezniük a szükséges takarmányt, vagy más alapanyagokkal kell pótolniuk a kiesést. A gazdák ezért takarmányhiánytól tartanak. Ha a hazai készletek nem elegendők, a kieső mennyiséget importból kell pótolni, ami a költségeket is növelheti.

Ennek hatása végül az élelmiszerpiacon is megjelenhet. A magasabb takarmányköltség ugyanis növelheti az állattartás költségeit, ami idővel a hús-, tej- és tojástermékek árában is megjelenhet. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy minden élelmiszer drágulni fog, hiszen az árakat a nemzetközi piac, az importlehetőségek, az energiaárak és a kereslet is befolyásolja.

A minisztérium már változtatott a szabályokon

A rendkívüli aszályhelyzet miatt a minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat is. A súlyosan károsodott kukoricát a gazdák zölden levághatják és silózhatják, az aszálykárt pedig a növény levágása után is bejelenthetik, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig. A tárca szerint erre azért van szükség, mert több térségben a lábon álló növény további fenntartása már nem gazdaságos, és a korai betakarítással a veszteségek, illetve a takarmányhiány is mérsékelhető.

A helyzetet jól mutatja, hogy a minisztérium szerint a klímaváltozás miatt az aszály egyre komolyabb agrárkockázatot jelent Magyarországon. A tartós vízhiány nemcsak egy-egy rossz termést okozhat, hanem az egész élelmiszerláncra hatással lehet a termőföldtől az állattartó telepeken át egészen a boltokig. A hajdúsági gazdák beszámolói alapján idén már nem az a kérdés, hogy rekordtermés lesz-e kukoricából, hanem az, hogy marad-e