Felfoghatatlan katasztrófa sújtja a magyar halastavakat: 185 tonna hal pusztult el, drámai videón a valóság

Megrázó képeket tett közzé az Aranyponty Halászati Zrt. a Facebook-oldalán: a felvételen elhullott nagy testű halak tetemei láthatók, miközben több halnevelő tó teljesen kiszáradt. A Pecaverzum beszámolója szerint a helyzet a rétimajori és rétszilasi halastavaknál alakult ki, ahol hetek óta komoly vízhiánnyal küzdenek. A gazdaság szerint a tartós aszály, a rendkívüli hőség és az elmaradó vízpótlás miatt a helyzet napról napra súlyosabb.

A halgazdaság korábbi közlései szerint a tavak hat-nyolc hete gyakorlatilag érdemi vízpótlás nélkül maradtak. A vízveszteséget közben a rendkívüli hőség miatt jelentkező párolgás is tovább növeli. A legfrissebb adatok alapján eddig 185 tonna hal pusztult el, a közvetlen állományveszteség értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. A pusztulás azonban a forrás szerint még nem fejeződött be. A tavakba ugyanis már annyi víz sem érkezik, amennyi a párolgás miatt elvesző mennyiséget pótolni tudná. A veszteség ráadásul nemcsak az értékesítésre szánt, piaci méretű halakat érinti. Jelentős pusztulás történt az egy- és kétnyaras növendékhalak, valamint a többéves tenyészhalak között is. Ez különösen komoly problémát jelenthet a gazdaság jövője szempontjából, hiszen a kieső állományt nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Az Aranyponty szerint a tenyész- és növendékállomány pótlása több évet is igénybe vehet. A mostani károk így nemcsak az idei termelést érinthetik, hanem hosszabb távon is hatással lehetnek a halgazdaság működésére.

Már 60 hektárnyi tó teljesen kiszáradt

A vízhiány nagyságát jól mutatja, hogy az Aranyponty gazdaságában már 60 hektárnyi vízfelület teljesen kiszáradt. A halgazdaság összesen mintegy 800 hektárnyi vízfelülettel rendelkezik. A tavak teljes feltöltéséhez a gazdaság számításai szerint 10,5 millió köbméter vízre lenne szükség, a vízszint folyamatos fenntartásához pedig további 5 millió köbméterre. Ehhez képest jelenleg mindössze mintegy 3 millió köbméternyi víz maradt a tavakban. A számokból látszik, hogy itt nem egyszerűen egy alacsonyabb vízszintről van szó: egyes tavak már teljesen kiszáradtak, miközben a megmaradt víz mennyisége sem elegendő a veszteség pótlására.

A kialakult helyzet miatt az Aranyponty kezdeményezte a körülmények hatósági felülvizsgálatát. Lévai Ferenc, a társaság vezérigazgatója korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Rétimajor hetek óta komoly vízhiánnyal küzd, ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán továbbra is folyik az öntözéses mezőgazdasági termelés. Ez a gazdaság szerint felveti a vízhasználat és a vízelosztás kérdését is.

A mostani helyzet okait és az egyes vízhasználatok közötti összefüggéseket azonban a hatósági vizsgálatnak kell tisztáznia. Ezért fontos különválasztani a halgazdaság által közölt tapasztalatokat és állításokat a már hivatalosan megállapított tényektől.

A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi területnek, Natura 2000-területnek és a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhelynek számítanak. A terület madárvilága különösen értékes: a beszámoló szerint eddig mintegy 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, és évente több ezer madár használja a tavakat táplálkozásra, pihenésre vagy élőhelyként. A tavak kiszáradása ezért nemcsak a tenyésztett halállományt érinti. A vízfelület és a hozzá kapcsolódó élőhelyek állapota a vadon élő állatok számára is meghatározó.