Pokoli hetek várnak rengeteg magyar dolgozóra: meglepő, de ezt is megtilthatja a főnököd a kánikulában

Bár sok munkahelyen egyre lazábban kezelik az öltözködési szabályokat, még mindig vannak olyan cégek és olyan munkakörök, ahol van valamilyen elvárást a kinézettel, ruházattal kapcsolatban. Ez alapvetően nem gyakran szokott konfliktus forrásává válni, azonban a nyári hónapokban érzékenyebb kérdés lehet, hiszen miközben egyes cégek továbbra is elvárják a hosszú nadrágot, az inget és a zakót, sok munkavállaló a kánikulában inkább könyedebb ruhát viselne. De vajon meddig terjed a munkáltató joga ebben a kérdésben? Milyen mértékben írhatja elő, hogy hogyan jelenjen meg egy munkavállaló a munkahelyen? Vannak esetleg jogszabályok is, amelyek alapján meghatározható a munkahelyi öltözködés?

A Pénzcentrum a témában az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda egyik munkatársát kérdezte, aki elmondta, hogy a munkáltató az utasításadási joga alapján a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: „Mt.”) 52. § tág keretek között előírhatja a munkahelyi megjelenést, ha azt a cég jó hírneve vagy az ügyfelekkel való kapcsolattartás indokolja.

Tehát egy vállalat előírhatja, hogy ezek a dolgozók elegáns, üzleti öltözékben végezzék a munkájukat. Egy banki ügyintéző, recepciós, értékesítő vagy tanácsadó esetében valóban könnyen belátható, hogy a szigorúbb öltözködési szabály indokolt, hiszen ezeknek a munkavállalóknak a megjelenése a cég megítélésére is hatással lehet, ők képviselik a céget az ügyfél előtt, lényegében ők a cég arcai. Más munkakörök esetében viszont, ahol a munkavállaló nem találkozik ügyfelekkel (például egy back office pozícióban), némileg talán nehezebben igazolható, ha például a kötelező a zakó vagy a nyakkendő.

A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy kifejezett „dress code törvény” nincs, de az Mt. általános elvei (arányosság, jóhiszeműség) korlátozzák a munkahelyi öltözködéssel kapcsolatos előírást: az nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát, valamint nem veszélyeztetheti az egészséges és biztonságos munkavégzést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Inget, sminket, hajhosszt is előírhat a főnököd? Ezt jó, ha tudod, sokszor visszaélnek vele

Magyarországon a Munka Törvénykönyve és az Egyenlő Bánásmód Törvénye határozza meg, meddig mehet el egy munkáltató az öltözködés, testdíszítés vagy hajviselet előírásában.

Kötelező írásba foglalni a dress code-ot?

Sok munkahelyen nincs hivatalos dokumentum arról, hogy milyen ruházatot várnak el a dolgozóktól. Előfordul, hogy a vezető szóban jelzi az elvárásokat, vagy egyszerűen a vállalati kultúra részeként alakul ki, hogy mi számít elfogadható megjelenésnek.

Kérdésünkre, hogy a szakértő elmondta, hogy a szóbeli utasítás is érvényes, de ha a munkavállaló kéri, a munkáltató köteles azt írásba is foglalni.

A későbbi viták elkerülése miatt erősen ajánlott belső szabályzatban rögzíteni az öltözködési szabályokat. További kötelezettség, hogy az előírás nem róhat aránytalan anyagi terhet a munkavállalóra – ha egyedi, máshol nem hordható, illetve a fizetéshez képest lényegesen drágább ruhát követel meg, azt a cégnek kell fizetnie

– emelte ki.

Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy a munkáltatónak a szabályozásnál figyelembe kell venni a munkavégzés jellegét és körülményeit, valamint gondolnia kell arra is, hogy a szabályok minden munkavállaló számára teljesíthetőek legyenek. Fontos az új szabályok egyértelmű és konkrét kommunikálása, és az is, hogy a szabályzatban pontosan meg legyenek határozva az elvárások, kerülni kell például az olyan általános megfogalmazásokat, mint a „megfelelő ruházat”, helyette konkrét példákat érdemes hozni.

Emellett célszerű lehet a fokozatos bevezetés is, mivel az általában eredményesebb, mint az azonnali szabályozás. 

Kánikula vs. zakó

A nyári időszak egyik leggyakoribb kérdése lehet a munkahelyi öltözettel kapcsolatban, hogy megtilthatja-e egy cég a rövidnadrág vagy más könnyebb ruházat viselését. A válasz röviden: igen.

Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda szakértője ugyanakkor mindezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltató köteles figyelembe venni a hőséget az öltözködési szabályok kialakításakor az egészséges munkakörülmények biztosítása érdekében. Hozzátette viszont, hogy ennek ellenére főszabály szerint nyáron is előírhatja a hosszú nadrágot vagy inget, és megtilthatja a rövidnadrágot, de csak abban az esetben, ha a munkahelyi környezet ezt lehetővé teszi, vagyis akkor, ha a munkahelyen működik légkondicionáló.

Amennyiben viszont nincs megfelelő légkondicionálás, a dress code-ot kötelező enyhíteni: ha a kánikula miatt a belső hőmérséklet jelentősen megemelkedik, a munkáltató nem ragaszkodhat mereven a meleg, zárt ruházathoz (pl. zakóhoz, nyakkendőhöz), és mivel az Mt. alapján a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető környezetet, ilyenkor könnyítéseket kell bevezetnie, például engedélyeznie kell a zakó levételét.

Nem csak a dress code jelent kihívást a kánikulában

Korábbi cikkünkben már részletesen írtunk arról, hogy az ideális munkahelyi hőmérséklettel kapcsolatban mindenkinek eltérő a véleménye és a komfortérzete, ugyanakkor ennek meghatározására hivatalos munkaegészségügyi előírások léteznek. A meleg hónapokban ezek az alábbiak:

• Szellemi munkát végzők esetében 21–24 °C
• Könnyű fizikai munkát végzők esetében 19–21 °C
• Közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében 17–19 °C
• Nehéz fizikai munkát végzők esetében 15–17 °C

Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda szakértője megjegyezte, hogy melegnek minősül a munkahely, ha zárt helyen a hőmérséklet meghaladja a 24 °C-ot. És a meleg nemcsak a dress code miatt jelent kihívást, a munkáltatóknak munkavédelmi kötelezettségeik is vannak. A szakértő szerint a melegnek minősülő munkahelyen a folyadékvesztést 14–16 fokos ivóvízzel kell pótolni legalább félóránként, de e célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. Azt is megemlítette, hogy a védőitalról legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakkal kell gondoskodni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kevés magyar dolgozó tudja: a közelgő kemény kánikullában ezeket mindenképp meg kell kapnod a munkahelyeden

A várható hőhullám miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya fontos tájékoztatót tett közzé a minisztérium honlapján.

Kinek kell kifizetni az Armani öltönyt?

A munkahelyi öltözettel kapcsolatban vitát okozhatnak munkaadó és munkavállaló között az is, hogy kinek kell állnia a ruházat beszerzésének költségeit. A szakértő szerint a munkáltatónak akkor kötelező biztosítania és kifizetnie a ruházatot, ha az:

• egyenruha, és a cég az arculat miatt kötelezővé teszi
• munkaruha, ebben az esetben pedig a a munka jellege miatt a dolgozó saját ruhája nagymértékben szennyeződne vagy gyorsan elhasználódna
• védőruha, vagyis a a munkavédelmi szabályok előírják a testi épség megóvása érdekében (pl. acélbetétes bakancs) – ezt kötelező ingyen biztosítani, pénzzel nem váltható meg

Tehát ha a munkavállalónak speciális ruházatot kell viselnie, amit a hétköznapi életben nem használ, annak költségeit a munkáltatónak kell állnia.

Ugyanakkor az irodai környezetben elvárt ruházat esetében más a helyzet, és az alapvető üzleti öltözék beszerzése általában a munkavállaló feladata. De ez alól is kivételt képezhet, ha a munkáltató speciális márkájú vagy különleges minőségű ruházatot ír elő.

A dress code megszegésének következményei

Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet a munkáltató, ha egy dolgozó nem tartja be az öltözködési szabályokat, és milyen következményekkel kell szembenéznie a munkavállalónak ilyen esetben, a szakértő azt válaszolta, hogy a dress code be nem tartása kötelezettségszegés – amennyiben van ilyen előírt kötelezettség. Ilyen esetben munkáltató figyelmeztetheti a dolgozót, vagy hazaküldheti átöltözni. Mivel a hazaküldés a dolgozó hibájából történik, a kiesett időre nem jár munkabér. A dress code rendszeres megszegése pedig akár azzal is járhat, hogy megszüntetik a munkavállaló munkaviszonyát – súlyos esetben akár azonnali hatállyal is.

Egyre lazábbak a munkahelyi szabályok

Az elmúlt években sok munkahelyen jelentősen lazultak az öltözködési szabályok, főleg a startupok és technológiai cégek esetében. Megjelentek az olyan kategóriák is, mint a „business casual” vagy a „smart casual”, amelyek valahol a teljesen formális és a hétköznapi viselet között helyezkednek el.

A változás ellenére azonban sok területen továbbra is fontos szerepe van a megjelenésnek, viszont a szabályozások során a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett fontos az egyéni stílus és a vállalati elvárások között megtalálni az egyensúlyt. Az öltözködése ugyanis a személyes kifejezési forma is lehet. Mindezekből pedig következik, hogy érdemes olyan kereteket teremteni, amelyek egyszerre szolgálják a vállalat érdekeit és a munkavállalók komfortját is.