Kultúrbékét hirdetett Tarr Zoltán: kemény beszéddel mutatkozott be a Tisza kulturális minisztere

Erős kritikákkal illette az Orbán-rendszer kulturális politikáját Tarr Zoltán a parlament Művelődési Bizottsága előtti keddi meghallgatásán. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt arról beszélt: szerinte volt olyan eset, amikor műemlék épületeket bontottak le azért, hogy helyükre jakuzzi épülhessen. 

Tarr Zoltán tárcájához a kultúra mellett a nemzetiségi ügyek, az egyházak, a civil szervezetek és a határon túli magyar közösségek kérdései is tartoznának. Emiatt már hétfőn meghallgatta őt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a Magyarságpolitikai Bizottság is, kedden pedig a Művelődési Bizottság mellett a Társadalmi Részvétel Bizottsága előtt is megjelenik.

Beszéde elején arról beszélt, a változás nemcsak látványos, hanem átélhető is, még ha ezt nehéz is pontosan megfogalmazni. Úgy vélte, ezt az érzést leginkább a művészet képes kifejezni – dallamokban, írásokban és más kulturális alkotásokban.

A miniszterjelölt szerint a kultúra mindig is fontos eszköze volt annak, hogy a társadalom hangot adjon a benne felgyülemlett feszültségeknek és érzéseknek. Úgy fogalmazott: ez az a közeg, ahol egy ország önmagáról gondolkodik és vitázik, ezért a kulturális kormányzás jóval többet jelent egyszerű intézményfenntartásnál. Véleménye szerint ez a társadalmi kohézió és a közös gondolkodás egyik legfontosabb terepe.

Tarr Zoltán ugyanakkor élesen bírálta az előző kormányzat kulturális politikáját. Szerinte a kultúrát ideológiai reprezentációs eszközként és gazdasági érdekek kiszolgálójaként kezelték, miközben a sokszínűséget fokozatosan felváltotta a kultúrharcos szemlélet.

A politikus szerint a folyamat a 2010-es médiatörvénnyel kezdődött, amely állítása szerint ideológiai irányítás alá helyezte a közmédiát, majd később a „kvázi magánmédiát” is. Ezt követően a Magyar Művészeti Akadémia megerősödését említette, amely szerinte hozzájárult a kulturális életből való kiszorításokhoz.

Tarr hangsúlyozta: a kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak és a közönségnek. Hozzátette, hogy a Tisza Párt célja nem a kultúrharc folytatása, hanem egyfajta „kultúrbéke” megteremtése.

Korábbi nyilatkozataiban Tarr Zoltán többször hangsúlyozta: véget vetnének annak az időszaknak, amikor a kulturális támogatások odaítélését politikai lojalitás befolyásolja. Szerinte az állam feladata nem az ízlésformálás, hanem az alkotómunka feltételeinek biztosítása. Ennek részeként kiszámítható finanszírozást ígért a színházi, tánc- és zenei szférának, valamint szakmai autonómiát a kőszínházaknak és a független társulatoknak egyaránt.

Szerinte Magyarország egy olyan időszakból próbál kilépni, amelyet kulturális és intézményi torzulások jellemeztek, és ebben a folyamatban a kultúrának meghatározó szerepe van. A leendő kulturális kormányzást ezért „helyreállítási minisztériumként” is értelmezné, amely az alkotói szabadság és a kulturális hozzáférés bővítésén keresztül segítené a társadalmi önismeret erősödését. Hangsúlyozta: a kultúra nem a politikai hatalom kiszolgálója, hanem a társadalmi önreflexió egyik legfontosabb terepe.

Programja három fő pillérre épül: az intézményi autonómia helyreállítására, az átlátható – szakmai zsűrikre és nyilvános indoklásra épülő – finanszírozási rendszer kialakítására, valamint a kulturális hozzáférés kiszélesítésére. Utóbbi alatt a kultúra jelenlétének megerősítését érti a vidéki településeken, könyvtárakban, független műhelyekben és az online térben is.

Konkrét intézkedései között szerepel a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ megszüntetése és az intézményi autonómia visszaállítása, valamint az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának elindítása. Emellett egységes, átlátható szabályozást vezetnének be a közgyűjteményi műtárgykölcsönzésekre, és önálló országos műemlékvédelmi intézményt hoznának létre.

A Nemzeti Kulturális Alap működésének átfogó felülvizsgálatát is kilátásba helyezte, beleértve a forráselosztási mechanizmusokat és az elszámolási rendszert. A Nemzeti Filmintézet működését rendeznék, a színházi szektorban pedig újraindítanák a szakmai egyeztetéseket, átlátható vezetői pályázati rendszert és stabil finanszírozást biztosítva a független társulatoknak.

A művészeti oktatás autonómiájának helyreállítását, valamint egy átlátható ösztöndíjrendszer létrehozását is tervezi a középgenerációs alkotók számára. Emellett nemzeti olvasóprogramot indítanának az olvasás népszerűsítésére, és megerősítenék a könyvtári rendszert, valamint a magyar művészet nemzetközi jelenlétét.

A közmédia átalakításáról szólva Tarr Zoltán azonnali változtatásokat sürgetett, amelyek célja szerinte a propaganda, a félrevezető tartalmak és a „riogatás” megszüntetése. Beszéde végén kiemelte: a kultúrának ismét közös, sokszínű és mindenki számára hozzáférhető társadalmi térré kell válnia.

Elmondása szerint olyan kulturális ökoszisztémát szeretne kialakítani, amely egyszerre őrzi a nemzeti hagyományokat és támogatja a modern, illetve kortárs művészeti törekvéseket.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA