Kőkemény vita robbant ki Magyarországon: tényleg rosszat tesz a családoknak a legnépszerűbb adókedvezmény?

Németh György közgazdász, szociológus a napokban a Portfolio-n megjelent véleménycikkében amellett érvelt, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert szerinte az a deklarált céljával ellentétben valójában nem ösztönzi a gyermekvállalást.

Véleménye szerint a Tisza-kormány komoly költségvetési és politikai dilemmával szembesült az Orbán-kormánytól megörökölt családpolitikai intézkedések, különösen az anyák személyi jövedelemadó-mentessége miatt. Bár a meglévő kedvezmények átalakítása jelentős politikai kockázattal jár, szakmai érvek szerint a kétgyermekes anyák adómentessége nem ösztönzi a további gyermekvállalást, sőt kifejezetten hátráltatja a demográfiai célok elérését, így a kormánynak érdemes lenne felülvizsgálnia a rendszert.

A kérdés a közelmúltban az Országgyűlésben is éles vitát váltott ki, amikor Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról interpellálta Kármán András pénzügyminisztert, hogy a kormány fenntartja-e a többgyermekes, majd fokozatosan a kétgyermekes anyákra is kiterjedő adómentességet. A miniszter válaszában rámutatott, hogy az előző kabinet családpolitikája nem tudta érdemben ösztönözni a gyermekvállalást, amit a csökkenő születésszám is jól mutat. Kármán András szerint a korábbi rendszer aránytalanul a tehetősebbeket támogatta, miközben az alacsony jövedelmű, perifériára szorult rétegeket elhanyagolta. Simicskó István ezt vitatva hangsúlyozta, hogy a támogatások nélkül még kevesebb gyermek született volna. A kormányzat számára a helyzet valóságos politikai darázsfészek, hiszen az adómentesség tervezett kiterjesztése óriási költségvetési terhet jelent, a visszavonása viszont belső feszültségekhez és az ellenzék megerősödéséhez vezethet.

Az Orbán-kormány családpolitikája alapvetően három pillérre, a lakhatási támogatásokra, a családi adókedvezményre és az anyák szja-mentességére épült. A lakhatási támogatások rendszere ugyanakkor nagyrészt kudarcot vallott. Ahogy arra korábban még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is rámutatott, az országban súlyos lakhatási válság alakult ki, az állami programok ugyanis csupán a keresletet pörgették fel, ami a kínálat érdemi bővülése nélkül drasztikus áremelkedést idézett elő. Hasonlóan felemás képet mutat a családi adókedvezmény rendszere is. Bár nagymértékben növelte a dolgozó szülők nettó jövedelmét, a legalacsonyabb keresetű, több gyermeket nevelő családok nem tudják teljes egészében érvényesíteni az adókedvezményt, így éppen a legkiszolgáltatottabbak esnek el a maximális segítségtől.

A legvitatottabb elem azonban kétségtelenül az anyák adómentessége, amely világviszonylatban is egyedülállónak számít, demográfiai szempontból viszont nem kellően megalapozott. Mind az előző, mind a jelenlegi kabinet célja a népességfogyás megállítása, a Tisza-kormány ráadásul 2050-re tízmillió fölé emelné az ország lakosságát. Ezt a célt lehetetlen megvalósítani a nagycsaládosok számának jelentős növelése nélkül, a véleménycikk szerzője szerint a kétgyermekes anyák szja-mentessége azonban éppen ez ellen hat. A rendszer pénzügyileg azt ösztönzi, hogy a családok megálljanak két gyermeknél, hiszen ha egy anya harmadik vagy negyedik gyermeket is vállal, az adómentesség és a maximalizált ellátások miatt aránytalanul nagy jövedelemkieséssel kell számolnia a korábbi munkabéréhez képest. Ez az intézkedés Németh György szerint tehát így nem támogatja, hanem egyenesen hátrányos helyzetbe hozza a nagycsaládos modellt.

Ahogy a szociológus írta, a Tisza-kormány megkerülhetetlen döntés előtt áll, így nem maradhat sokáig a kivárás álláspontján. Ha a kabinet komolyan gondolja a programjában meghirdetett népesedési célokat, fel kell számolnia az anyák szja-mentességét, még ha ezzel vállalnia is kell az érintettek neheztelését és a politikai támadásokat. Ezt a lépést nem pusztán a költségvetési hiány csökkentése indokolja, hanem az a tény is, hogy a jelenlegi eszköz kifejezetten kontraproduktív. Az így felszabaduló forrásokat egy olyan új, hatékonyabb családpolitikai rendszer felépítésére lehetne fordítani, amely ténylegesen és fenntartható módon ösztönzi a gyermekvállalást.

Van aki szerint hatalmas hiba lenne megszüntetni az anyák szja-mentességét

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti Intézetének oktatója azonban friss, szintén a Portfolio-n megjelent véleménycikkében kifejti, miért érdemes ezzel a megközelítéssel vitába szállni. Véleménye szerint a hazai demográfiai válság fő oka ma már nem a nagycsaládok hiánya, hanem az első és a második gyermek megszületésének elmaradása. A kétgyermekes anyák adómentessége éppen ezt a széles réteget célozza meg, így a rendszer azonnali kivezetése helyett inkább időt kellene hagyni az intézkedés érdemi értékelésére.

Magyarországon a teljes termékenységi arányszám a 2021-es 1,61-es értékről 2025-re 1,31-re zuhant. A probléma gyökere a társadalomfilozófus szerint már nem a sokgyermekes családok számának visszaesésében keresendő – ez az arány a gyermekvállalási koron túl lévő nemzedékeknél tartósan 19 és 23 százalék között stabilizálódott –, sokkal inkább a másik végletnél, vagyis a gyermektelen vagy csupán egy gyermeket nevelő nők számának drasztikus növekedésében. Míg az 1965-ben született nőknek mindössze 9 százaléka maradt gyermektelen, a legfiatalabb korosztályoknál ez a mutató a becslések szerint már a 30 százalékot közelíti. Ebből is látszik, hogy egészen más eszközökkel lehet ösztönözni az első, mint a sokadik gyermek megszületését.

Bár az Orbán-kormány a politikai napirend fókuszába emelte a demográfia ügyét, a termékenységi mutatók tartós csökkenése azt jelzi, hogy az eddigi eszköztár felülvizsgálatra szorul. A cikk szerzője szerint Németh György joggal kritizálja a lakhatási támogatásokat, amelyek sokáig jórészt a már meglévő gyermekek után pörgették a keresletet, egészen a CSOK Plusz nemrégiben történt bevezetéséig és szigorításáig. A családi adókedvezmény esetében véleménye szerint azonban nem maga a koncepció volt elhibázott, hiszen az alapvetően a gyermeknevelés költségeit ismeri el, hanem az, hogy a kormány a 2011-es bevezetés után hagyta elértéktelenedni az összeget, és csak a 2026-os választások közeledtével döntött az emelés mellett.

A 2020-ban bevezetett, négygyermekes anyáknak járó adómentesség Tóth I. János szerint valóban nem hozott érdemi demográfiai fordulatot, ám ebből hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni a kétgyermekesekre vonatkozó szabályozás hatékonyságára nézve. A négy vagy több gyermeket nevelők kedvezménye ugyanis egy rendkívül szűk csoportra, a háromgyermekes, dolgozó anyákra fókuszál. Ezzel szemben a kétgyermekesek adómentessége egy jóval szélesebb réteget, a még gyermektelen vagy egygyermekes nőket ösztönzi. Az ő esetükben az szja elengedése már jelentős nettó jövedelemnövekedést eredményez, ami erős motivációt jelenthet a második gyermek vállalásához.

Gyakori ellenérv, hogy ez az intézkedés elsősorban a magasabb jövedelműeknek kedvez. Mivel azonban egy kifejezetten gyermekvállalást ösztönző és nem klasszikus szociálpolitikai eszközről van szó, ez a különbségtétel természetes, hiszen a magasabb keresetűeknél a gyermekvállalással járó jövedelemkiesés is nagyobb mértékű. Jelenleg éppen a középosztályban születik a legkevesebb gyermek, így az adómentesség lehetőséget ad az itt tapasztalható mutatók javítására - írja Tóth. Ráadásul a költségvetés vesztesége is csak látszólagos, mivel a megszülető gyermekek révén növekvő fogyasztás többlet áfabevételt generál, hosszú távon pedig a jövő adófizetőiről beszélünk, így a támogatás jelentős része idővel megtérül.

Németh a demográfiai célok eléréséhez a "főállású anyaság" intézményét javasolja a nagycsaládok támogatására. Bár Tóth I. János szerint az elképzelés elviekben támogatható, rengeteg gyakorlati, társadalmi és költségvetési kérdést vet fel. Egy már működő intézkedést elhamarkodott dolog lenne feladni egyelőre csak elméletben létező koncepciókért, amelyek iránt ráadásul az új kormányzat sem mutat különösebb érdeklődést. 

Ahogy írja, a fejlett világban Franciaországtól a skandináv államokon át Dél-Koreáig szinte mindenhol csökken a termékenység, függetlenül a dollármilliárdos támogatásoktól és a jól felépített intézményrendszerektől. Ha a korábbi receptek globálisan csődöt mondtak, akkor újszerű megoldásokra van szükség, az anyák szja-mentessége pedig éppen egy ilyen egyedülálló kísérletnek tekinthető. Egy meglévő támogatás hirtelen visszavonása ráadásul a családpolitika egészébe vetett társadalmi bizalmat is aláásná - írja, hozzátéve, hogy az eltörlés legfeljebb akkor lehet indokolt, ha évek múltán sem mutatkozik semmilyen statisztikailag mérhető pozitív hatás, addig azonban mindenképpen esélyt kell adni az intézkedésnek a bizonyításra.