Hatalmas pénz hullik a magyar családok ölébe: kiderült, mely édesanyák tehetik zsebre a milliókat

A KSH legfrissebb adatai szerint a 25-49 éves gyermektelen nők foglalkoztatási rátája 87,6%, az egy gyermeket nevelőké 86,2%, a kétgyermekeseké pedig 85,0%. A legnagyobb lemaradás a három vagy több gyermeket nevelőknél látszik, ahol ez a mutató 69,1%, miközben a 0-2 éves legfiatalabb gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátája 80,4%. „Az adatokból jól látszik, hogy az egy- és kétgyermekes anyák foglalkoztatottsága ma már csak kismértékben marad el a gyermektelen nőkétől, ami kedvező fejlemény. A többgyermekes anyák esetében ugyanakkor továbbra is szembetűnő a lemaradás, ami arra utal, hogy a családbarát működés és a rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatás még nem épült be kellő mértékben a hazai munkaadói gyakorlatba” – hívja fel a figyelmet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum ügyvezetője.

A HR-szakértő szerint bár a jogszabály bizonyos esetekben biztosítja a részmunkaidő lehetőségét a kisgyermekes szülők számára, ez a gyakorlatban sokszor még mindig csak átmeneti megoldás. Magyarországon továbbra is alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás aránya: a KSH legutóbbi összefoglalója szerint ez 4,8%, miközben az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban 2024-ben 17,1% volt. Ha a részmunkaidős állások és a home office lehetősége szélesebb körben lenne elérhető, az érdemben segíthetné az anyák visszatérését és visszaintegrálását a munkaerőpiacra.

Duplázódó családi kedvezmények, könnyebb adminisztráció

Miközben a rugalmas foglalkoztatás továbbra is kulcskérdés, anyagi oldalról jelentős támogatást jelent a családi kedvezmény, amely 2026. január 1-től az egy évvel korábbi összeg duplájára emelkedett. Ennek megfelelően egy gyermek után havi nettó 20 ezer forint, két gyermek esetén összesen nettó 80 ezer forint, három gyermek esetén pedig összesen nettó 198 ezer forint erősítheti a családi kasszát. Jó hír, hogy a családi kedvezményt a szülők a 18,5 százalékos tb-járulékból is érvényesíthetik, ha nincs elegendő szja-köteles jövedelmük.

Fontos kiemelni, hogy a családi kedvezmény megosztható a szülők között, ugyanakkor az SZJA-bevallások összehangolása több adminisztrációval – és ezáltal több hibalehetőséggel – jár, ezért ha az egyik szülő önállóan is ki tudja használni a kedvezményt, egyszerűbb lehet, ha csak ő él vele. Idéntől adminisztratív könnyítés is segíti az adómentességre jogosult anyákat: a családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató vagy kifizető folytatólagosnak tekinti, így új nyilatkozatra csak akkor van szükség, ha változás történik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Családi adókedvezmény 2026: így történik az igénylése - Ez a nyilatkozat, nyomtatvány szükséges hozzá

Családi adókedvezmény 2026: a családi adókedvezmény kalkulátor megmutatja, mennyi a családi adókedvezmény összege. Milyen családi adókedvezmény nyilatkozat kell az igényléshez?

A kétgyermekesek és a 30 év alatti anyák a 2026-os változások nyertesei

2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák jövedelme válik élethosszig tartó szja-mentessé, vagyis azoké, akik 1986. január 1-jén vagy azt követően születtek. A jogosultak köre ezt követően fokozatosan bővül és a jelenlegi szabályozás szerint 2029-től minden legalább két gyermeket nevelő édesanya számára elérhetővé válik az szja-mentesség.

Fontos megjegyezni, hogy a kedvezmény szempontjából nemcsak azok a gyermekek vehetők figyelembe, akik után az anya jelenleg is jogosult családi pótlékra, hanem azok is, akik után már nem jár családi pótlék, de a jogosultság korábban legalább 12 éven át fennállt

 – hangsúlyozza a HR-szakember.

Szintén idei újdonság, hogy a 30 év alatti anyák kedvezménye idéntől már felső korlát nélkül vehető igénybe, vagyis a teljes bérjövedelemre érvényesíthető a 15 százalékos adómentesség. Fontos változás az is, hogy a kedvezmény nemcsak a 2023 után született gyermekekre tekintettel alkalmazható, hanem a már korábban született gyermekek esetében is, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.

A szakmai kiválóság nemtől független, amit a fizetéseknek is tükrözniük kell

Dénes Rajmund szerint az anyáknak járó szja-mentesség önmagában nem oldja meg a nemek közötti bérkülönbség problémáját: „valódi előrelépést csak a bruttó bérek igazságosabb kialakítása, az átlátható bérrendszerek és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítése hozhat”.

Hozzáteszi: ebben meghatározó szerepe lesz az uniós bértranszparencia-irányelvnek, amelyet a tagállamoknak idén június 7-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe. Az új szabályok értelmében a nagyobb cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket, és ha az eltérés meghaladja az 5 százalékot, azt objektív szempontokkal kell tudniuk alátámasztaniuk, ellenkező esetben pedig intézkedniük kell.