Az egész nyugati világban növekvő probléma a demográfiai válság. Hazánkban viszont különösen nagy a baj, hiszen nagy kérdés, meddig bírja el ezt a gazdaság.
Elemzők szerint a gazdasági és demográfiai problémák már most olyan mélységűek, hogy a háború lezárulta után sem lesz könnyű visszatérni a stabil növekedéshez.
Magyarországon az elmúlt években sorra dőlnek meg a negatív demográfiai rekordok: idén jó eséllyel 75 ezer alatt marad a születésszám.
A népszerű állami szülészetek forgalma folyamatosan csökken 2020 óta.
Míg a kivándorlást tervezők 85 százaléka pénzügyi okokat említ a legfontosabb motivációk között, a már Ausztriában élő magyaroknak csak 57 százaléka tartja ezt fontos tényezőnek.
A házasságkötések száma is visszaesett, és úgy tűnik, hogy a korábbi családtámogatási programok – mint a Babaváró vagy a CSOK – sem hozták meg a várt fordulatot.
A fővárosban 1,6 millió fő lakott az állandó lakosok száma alapján 2025. január 1-jén, durván 59 ezer fővel kevesebb, mint 2020-ban.
A legfrekventáltabb települések egytől egyig községek, kiemelkedik közülük Vácrátót, ahová az elmúlt egy évben is rengetegen költöztek.
Közkeletű tévedés, hogy a falusi csok minden faluban elérhető és hogy városokra nem vonatkozik a kedvezmény.
A Velencei-tó térségének települései már-már vonzóbbak, mint a Balaton, a Tisza-tónál viszont felemás a helyzet.
Még most is számtalan települést találunk, ahol az elmúlt egy év alatt ugrásszerűen nőtt a lakosok száma.
A megyeszékhelyek közül számszerűen Miskolcról hiányzik a legtöbb lakos, és a csökkenés arányaiban is jelentősebb, mint a többi, nagyobb lakosságszámú városban.
Magyarország népessége folyamatosan fogy és öregszik, ami komoly kihívások elé állítja a gazdaságot és a társadalmi ellátórendszereket.
Külön vizsgáltuk a vármegyén belüli vándorlásokat is, ebben a tekintetben kiemelkedik Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye.
Ha a gyerekek más településre járnak iskolába, a szülők dolgozni, ahol van olcsó diszkontüzlet, akkor a helyi – és a sokszor igen drága – kisbolt nem fog labdába rúgni.
A Pénzcentrum már több éve vizsgálja az állandó lakosság változását, a ranglisták minden évben mutatnak némi változatosságot, vannak azonban állandó "népszerűségi" faktorok.
Európai léptékű programra van szükség ahhoz, hogy megálljon az EU keleti régiójának kiürülése.
Ha Magyarországon sokáig halogatjuk a reformot, az egyébként is fejnehéz állami nyugdíjrendszer finanszírozása egyre súlyosabb terhet fog jelenteni.
A jövőre tekintve, Magyarország továbbra is népszerű célpont lehet az idősek számára, különösen Nyugat-Európából.
Az évszázad végére a becslések szerint kb. 7,5 millióan lehetünk majd. 2040-re kb. a népesség negyede lesz 65 év feletti, 2100-ra minden harmadik magyar 65 évnél öregebb lesz.
