Így változtatta meg Trump a világot egyetlen év alatt: ennek még nagyon durva utórezgései lesznek

Donald Trump tavaly áprilisban legalább 10 százalékos vámot vetett ki számos külföldi termékre, Kínát pedig ennél jóval magasabb tételekkel sújtotta. A kínai válaszlépések nyomán a vámszintek átmenetileg háromjegyűre emelkedtek, és hetekre gyakorlatilag leállt a két nagyhatalom közötti kereskedelem. Bár a feszültség később enyhült, az Egyesült Államok Kínából származó importja értékben mintegy 30 százalékkal zuhant tavaly. A kínai áruk így az összesített amerikai import kevesebb mint 10 százalékát tették ki, ami a 2000-es évek eleji szintnek felel meg. Davin Chor, a Dartmouth Egyetem professzora szerint a két gazdaság szétválása, amely még Trump első ciklusa alatt indult el, immár visszafordíthatatlannak tűnik.

A globális kereskedelem egésze meglepően jól teljesített, a háttérben azonban komoly átrendeződés zajlott le. Még az Egyesült Királyság is – amelyet a viszonylag mérsékelt, 10 százalékos vám érintett – elkezdett más piacok felé fordulni. Az amerikai részesedés a brit exportból csökkent, miközben Németország, Franciaország és Lengyelország részaránya nőtt. Kanada eközben a vártnál is erőteljesebb fordulatot hajtott végre. A kínai gyártású elektromos autókra kivetett, korábban 100 százalékos büntetővámot mindössze 6,1 százalékra csökkentette, ami egyértelműen az Egyesült Államoktól való távolodást jelzi.

A vámháború hatásai a kereskedelem világán túlra is kiterjedtek. Az Egyesült Államokba irányuló kanadai turistaforgalom 20 százalékkal esett vissza, ami az amerikai idegenforgalmi szövetség becslése szerint több mint 4 milliárd dolláros bevételkiesést jelentett. Petros Mavroidis, a Columbia Egyetem jogászprofesszora szerint Washington elveszítette puha hatalmát (soft power). Kifejezetten nehéz ugyanis együttműködést kérni a szövetségesektől, miközben kereskedelmi téren ellenségesen lépnek fel velük szemben.

Az ígért gazdasági eredmények egyelőre elmaradnak. A feldolgozóipar tavaly nagyrészt visszaesést mutatott, a közvetlen külföldi működőtőke-beruházások (FDI) pedig csökkentek, annak ellenére is, hogy egyes cégek korábban új fejlesztéseket helyeztek kilátásba. Idén februárban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a Felszabadítás Napi vámokat, így az államnak a beszedett 260 milliárd dollár több mint felét vissza kell fizetnie. Az új vámterhek mintegy 55 százalékát a lakosság fizette meg. A Goldman Sachs becslése szerint az infláció nagyjából fél százalékponttal lett magasabb a vámok következtében, ami éves szinten mintegy 3 százalékos pénzromlást eredményezett.

Az amerikai gazdaság mindezek ellenére 2,1 százalékkal bővült, a munkanélküliségi ráta pedig decemberben 4,4 százalékon állt. Michael Pearce, az Oxford Economics közgazdásza szerint a vámháború egyelőre nem okozott súlyos makrogazdasági károkat. A jelentős kockázat inkább abban rejlik, hogy más országok is protekcionista irányba mozdulhatnak el, a megtorló intézkedések pedig idővel egyre szélesebb körre terjedhetnek ki. A Fehér Ház más jogszabályokra hivatkozva kívánja újraéleszteni vámpolitikáját. A Tax Foundation szakértője, Erica York szerint azonban a Felszabadítás Napi vámszintekhez való visszatérés már nem számít reális forgatókönyvnek.