Súlyos dolog derült ki az EU-ból való kilépésről: váratlan fordulat állt elő, erre senki sem számított

Keir Starmer egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az idei nyári brit-EU csúcstalálkozón a gazdasági és biztonsági együttműködés elmélyítését fogja szorgalmazni. A miniszterelnök szerint a brexit "súlyos károkat okozott a brit gazdaságnak". Hozzátette, hogy a biztonság erősítésére és a megélhetési költségek csökkentésére kínálkozó lehetőségek "egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket".

Starmer leszögezte, hogy a Munkáspárt választási programjában foglalt ígéret érvényben marad,  ennek értelmében nem lépnek vissza az egységes piacra és a vámunióba, valamint nem állítják vissza a személyek szabad áramlását sem, azonban ambiciózus terveik vannak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Húsbavágó hírt kaptak az ausztriai, németországi magyarok: ha ez bekövetkezik, azonnal véget érhet a külföldi életük

Sokáig elméleti felvetésnek számított Magyarország EU-ból való kilépése, az utóbbi években azonban egyre gyakrabban jelenik meg a közbeszédben.

Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kapcsolata az elmúlt hetekben komolyan megromlott. Ennek oka, hogy Starmer megtagadta Nagy-Britannia érdemi bekapcsolódását az Irán elleni háborúba. London nem engedélyezte a brit támaszpontok használatát az amerikai támadó hadműveletekhez, és kizárólag az iráni rakétacsapások elleni védekezéshez járult hozzá. Donald Trump a The Daily Telegraphnak adott interjújában felvetette a NATO-ból való kilépés lehetőségét.

Az amerikai elnök ezt azzal indokolta, hogy az európai szövetségesek nem csatlakoztak az iráni konfliktushoz. Starmer válaszában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság "teljes mértékben elkötelezett a NATO mellett". A miniszterelnök világossá tette: "Ez nem a mi háborúnk, és nem hagyjuk, hogy belerángassanak."

Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egyik legforgalmasabb kőolajszállítási útvonalát. Ez az olaj- és gázárak meredek emelkedéséhez vezetett. A brit külügyminiszter csütörtökön 35 ország részvételével tart virtuális megbeszélést a tengerszoros újranyitásának lehetőségéről. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) figyelmeztetése szerint a háború a legnagyobb gazdaságok közül az Egyesült Királyság növekedését érinti a legsúlyosabban.

Az ellenzéki pártok egybehangzóan követelik, hogy a kormány tegyen konkrét lépéseket az emelkedő energiaköltségek enyhítésére. A Konzervatív Párt és a Reform UK a háztartási energiaszámlák áfatartalmának eltörlését, valamint a szeptemberre tervezett jövedékiadó-emelés visszavonását kéri az üzemanyagok esetében. A Liberális Demokraták szintén az adóemelés elhalasztását szorgalmazzák. A Zöld Párt pedig azt követeli, hogy a kormány már most csoportosítson át milliárdokat az energiaszámlák júliusi támogatására, amikor a hatósági energiaár-plafont felülvizsgálják. Starmer közölte, hogy a háztartásoknak nyújtott támogatásokat folyamatosan értékelik, de "sok minden attól függ, meddig tart a konfliktus". Rachel Reeves pénzügyminiszter a BBC-nek úgy nyilatkozott: "dühös", amiért Trump úgy indított háborút a Közel-Keleten, hogy "nem volt világos kivonulási stratégiája".