Hiába a vámháború, Kína épp onnan gazdagodik, ahonnan senki sem gondolná: elszámolta magát Trump?

Hiába a kereskedelmi háború és a vámfeszültségek, 2025-ben is az Egyesült Államok maradt Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti áruforgalom értéke mintegy 560 milliárd dollár volt, ami önmagában közel kilenc százalékot tett ki Kína teljes külkereskedelméből. Ez jól mutatja, hogy a gazdasági összefonódás sokkal erősebb, mint amit a politikai konfliktusok sugallnak - derül ki a Visual Capitalist adataiból.

A rangsor második helyén Hongkong állt, majd Dél-Korea és Japán következett. Tajvan és Vietnám szintén a legfontosabb partnerek között szerepelt, ami azt jelzi, hogy az ázsiai térség súlya folyamatosan erősödik Kína kereskedelmi kapcsolataiban.

Érdekesség, hogy a kétoldalú kereskedelem értéke csökkent az előző évhez képest, részben a vámintézkedések és a technológiai korlátozások miatt. Ennek ellenére az USA továbbra is a legnagyobb partner maradt, ami arra utal, hogy a globális ellátási láncok nem tudtak gyorsan elszakadni a kínai-amerikai kapcsolatoktól.

A legnagyobb csökkenés az előző évhez képest

• az Egyesült Államoknál van 18,9%,
• utána Malajzia 9,6%,
• majd Oroszország 6,9%,
• és még Ausztráliát (2,3%) vehetjük ide.

Közben a kereskedelmi dinamika lassan átalakul. Kína egyre nagyobb hangsúlyt helyez Délkelet-Ázsiára és mászsia más gazdaságaira, miközben az export szerkezete is változik. A vállalatok egy része ugyan alternatív beszállítói láncokat épít ki, de a kínai gyártási kapacitás továbbra is kulcsszerepet játszik a világkereskedelemben.

A számok alapján tehát kettős trend rajzolódik ki. Rövid távon csökken a közvetlen amerikai-kínai kereskedelem súlya, hosszabb távon viszont az USA továbbra is meghatározó partner marad Kína számára. Ez a globális gazdaság szempontjából is fontos, mivel a két ország együtt a világkereskedelem egyik legnagyobb tengelyét alkotja.

Jól teljesített a kínai gazdaság

Arra a Reuters elemzése is rámutatott, hogy 2025-ben rendkívül jól teljesített a kínai gazdaság, hiszen rekordméretű, közel 1,2 billió dolláros kereskedelmi többletet jelentett 2025-ben, amelyet az Egyesült Államokon kívüli piacokra irányuló fellendülő export vezetett, mivel a termelők globális léptékű növekedésre törekedtek, hogy elhárítsák a Trump-adminisztráció folyamatos nyomását.

Mint kiderült, a siker mögött az állt, hogy politikai döntéshozók arra ösztönzték a kínai vállalatokat, hogy a világ legnagyobb fogyasztói piacán túlmutató diverzifikációt folytassanak a Délkelet-Ázsiára, Afrikára és Latin-Amerikára való fókuszálással, ami meghozta gyümölcsét, megvédve a gazdaságot az amerikai vámoktól, és fokozva a kereskedelmi, technológiai és geopolitikai súrlódásokat, mióta Donald Trump elnök tavaly visszatért a Fehér Házba.

Mint az az adatokból is látszik, a kereskedelmi növekedés terén az előző évhez képest

• az első helyen Hong Kong áll,
• a másodikon Thaiföld, 
• majd Vietnám

Az idei évben Peking előtt számos kihívás áll, beleértve azt is, hogy eloszlassa a növekvő számú globális főváros aggályait Kína kereskedelmi gyakorlatával és túlkapacitásával, valamint a kulcsfontosságú kínai termékektől való túlzott függőségükkel kapcsolatban.

A politikai döntéshozók előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy a 19 billió dolláros gazdaság meddig tudja ellensúlyozni az ingatlanpiac visszaesését és a lanyha belföldi keresletet azáltal, hogy egyre olcsóbb árukat szállít más piacokra.

A High-Tech és a ritkafémek piaca is felgyorsult

Kína high-tech exportja is lendületet vett, ami összhangban van az ország ipari fejlődésével, a vámadatok szerint.  Tavaly számos mérföldkövet regisztráltak. Például Kína high-tech termékeinek exportja 13,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és 2025-ben elérte az 5,25 billió jüant. Különösen az ipari robotok exportja ugrott meg 48,7 százalékkal tavaly, az export először haladta meg az importot, ami Kínát az ilyen robotok nettó exportőrévé tette. 

Kína ritkaföldfém-exportja 2025-ben 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett, annak ellenére, hogy Peking áprilistól kezdve korlátozni kezdte számos közepes és nehézfém szállítmányát – az elemzők ezt a lépést úgy értékelték, mint kísérletet arra, hogy bemutassa befolyását Washington felett, miközben a tárgyalók a szójabab-vásárlásokról, egy lehetséges Boeing repülőgép-megállapodásról és a TikTok amerikai tevékenységeinek sorsáról vitatkoztak.

Az autóipar is csúcsokat dönget

A kínai elektromos autók globális térnyerése új szintre lépett: a gyártók egyre nagyobb volumenben árasztják el a külföldi piacokat, miközben a hazai árháború és a túltermelés exportkényszerbe sodorja az iparágat. Az adatok szerint a kínai EV-export egyetlen év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt, és elérte a 3,4 millió darabot, ami jól mutatja a szektor nemzetközi fordulatát.

A háttérben elsősorban a belföldi piac telítődése áll. A kínai autógyártók rendkívül éles árversenybe szorultak, ami jelentősen rontotta a profitabilitást, ezért a cégek egyre inkább a külföldi keresletre építik növekedési stratégiájukat. Az export így nem csupán üzleti lehetőség, hanem stabilizáló tényezővé vált a lassuló hazai eladások mellett.

Közben a globális piacokon is gyors az előretörés. A kínai gyártók különösen a feltörekvő régiókban erősödnek, miközben Európában és Latin-Amerikában is egyre nagyobb versenyt támasztanak az alacsonyabb árú modellekkel. A kereslet bővülése részben annak is köszönhető, hogy a kínai márkák rugalmasan alkalmazkodnak a vámokhoz és a szabályozási környezethez, például exportstratégia és modellmix átalakításával.

Az iparág szerkezete ugyanakkor erősen kockázatos. A több mint száz kínai EV-márka közül várhatóan csak néhány marad tartósan nyereséges a következő években, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi növekedés egyben konszolidációs időszakot is előrevetít.

A folyamat globális szinten is átrendezi az autópiacot. A kínai gyártók nemcsak mennyiségben növelik exportjukat, hanem stratégiailag célozzák a kulcspiacokat, miközben az elektromos és plug-in hibrid modellek egyre nagyobb szerepet kapnak a kivitelben. Ez a dinamika hosszabb távon erősíti Kína pozícióját a globális autóiparban, különösen a tiszta technológiák és az akkumulátor-alapú járművek területén.