Miközben az infláció éves átlaga alig haladta meg a 2 százalékot, és havi szinten is csupán 0,3 százalékos volt a drágulás, több termék ára jelentősen csökkent.
Blochamps elemzése szerint az egymilliárdos „gazdag-küszöb” ma már nem a kivételes vagyont jelöli, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációját és ingatlanár-robbanását tükrözi.
A szervezet úgy látja, ez a döntés a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát jelzi.
Miközben az éves átlagos infláció 2,1, a havi pedig mindössze 0,3 százalék volt, azért bizonyos termékek ezeknél az adatoknál brutálisan nagyobb mértékben drágultak.
A januári infláció jelentősen mérséklődött Magyarországon, ami kedvező gazdasági jelzés, ugyanakkor a banki költségek terén kedvezőtlen változást is hozhat.
A fogyasztói árak 2026 januárjában átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, egy hónap alatt pedig 0,3 százalékkal emelkedtek.
2026 márciusától a hitelintézetek kötelező tartalékrátája 8 százalékról 6 százalékra csökken.
A KSH csütörtökön közli a januári inflációs adatokat, amelyek a várakozások szerint több mint öt év után először 3 százalék alatti éves áremelkedést jelezhetnek.
Az orosz olajat így már nem lehet máshol finomítani, majd benzin vagy dízel formájában visszaszállítani az európai piacra.
A teljes inflációs kosárban szereplő szolgáltatások 6,7 százalékos drágulása jelentősen meghaladta a bolti árindex értékét.
Két év alatt közel 73 százalékkal drágult Magyarországon a mogyorós tejcsokoládé.
Az árrésstop akár a választásokig is maradhat, miközben a boltosok szerint már most is vállalhatatlan terheket ró a kiskereskedelemre.
Egy évtized alatt látványosan megdrágult a sör az Egyesült Államokban, de Magyarországon sem jobb a helyzet.
Körbenéztünk az ingatlanpiacon, és megnéztük, hol milyen fürdőkomplexumot lehetne megvásárolni, ha történetesen épp mi nyernénk az ötöslottón.
A marhahús ára jelentősen emelkedett Magyarországon: a rostélyos kilogrammonkénti ára egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt.
A K&H Bank nagyvállalati növekedési indexének 2025 negyedik negyedéves adatai szerint tovább mérséklődött az infláció negatív hatása a vállalatok működésére.
Van, ahol öt év alatt még az infláció felét sem hozta a fizetésemelés – mutatjuk, kik jártak a legrosszabbul.
Hiába nőttek érezhetően a keresetek, 2025-ben továbbra is gyengén teljesített a magyar kiskereskedelem: a forgalom bővülése messze elmaradt a jövedelmek emelkedésétől.
Decemberben az euróövezetben az elemzők által vártnak megfelelő mértékben, 0,3 százalékkal csökkentek a termelői árak havi bázison.
A magyar kiskereskedelem több fronton küzd a bizonytalan szabályozási környezettel, a visszafogott fogyasztói hangulattal és a szűkülő árrésekkel.
