Brutális fordulat érik Németországban: egy év után máris távozhat a német kancellár?

A vita akkor robbant ki, amikor a kancellár kabinet átalakítása belső feszültségeket szított a Kereszténydemokrata Unióban (CDU). Merz a nyári szünet előtt még úgy nyilatkozott, hogy szeptemberre "valamelyest lecsillapodnak a kedélyek", ám a párton belüli elégedetlenség ennél mélyebbnek tűnik. Névtelenséget kérő CDU-s politikusok megerősítették, hogy a háttérben egyre többen vitatják meg a kancellárcsere – németül Kanzlertausch – lehetőségét. Merz legvalószínűbb utódjaként Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke merült fel.

A forgatókönyv hátterében az AfD megállíthatatlannak tűnő erősödése áll. A POLITICO közvélemény-kutatása szerint az AfD 28 százalékkal a legnépszerűbb német párt, míg a CDU/CSU mindössze 21 százalékon áll. Merz személyes megítélése még ennél is kedvezőtlenebb, a legutóbbi ARD-DeutschlandTrend felmérés szerint ugyanis a németek csupán 13 százaléka elégedett a munkájával, ami a kutatás közel harmincéves történetének legalacsonyabb értéke egy hivatalban lévő kancellár esetében. A gyenge mutatók mögött a gazdaságélénkítés elmaradása, valamint a nyugdíj- és egészségügyi reformokkal kapcsolatos lakossági szkepticizmus húzódik meg.

A szeptemberi tartományi választások döntő jelentőségűek lehetnek. A közvélemény-kutatások szerint az AfD szeptember 6-án Szász-Anhaltban akár abszolút többséget is szerezhet, szeptember 20-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában is győzelemre áll, de Berlinben is erős szereplésre számíthat. A CDU-n belül attól is tartanak, hogy egyes keletnémet pártpolitikusok a választások után támogatnák egy AfD-vezette tartományi kormány megalakulását, megszegve ezzel Merz régóta hangoztatott ígéretét, miszerint a szélsőjobboldalt soha nem engedik kormányra.

A kancellárcsere technikailag két úton valósulhat meg. A kevésbé konfliktusos megoldás az lenne, ha Merz önként visszalépne, utódját pedig a Bundestag többségi szavazással választaná meg. Ha viszont nem hajlandó távozni, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehetne leváltani. Ez a parlamenti manőver azonban szétszakíthatná a CDU, a bajor testvérpárt CSU és a szociáldemokraták (SPD) koalícióját, sőt akár előrehozott választásokhoz is vezethetne.

Egyelőre a konzervatív tábor vezető alakjai Merz mögött állnak. Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke az ARD-nek adott interjújában kijelentette, hogy szilárdan meg van győződve arról, hogy Merz kancellár marad, egy csere ugyanis "teljes káoszba taszítaná a konzervatívokat". Söder szerint aki most új választásokat akar, az csak a radikálisok hatalomra jutását segíti elő. Kai Arzheimer, a Mainzi Egyetem politológusprofesszora szintén úgy látja, hogy kevesen vállalnák be a konzervatív táboron belül azt a kockázatot, hogy kancellárcserével próbáljanak javítani a népszerűségi mutatókon – ez szerinte "teljesen őrült ötlet" lenne.