Elképesztő kiskaput talált a német kancellár: így indítaná be Ukrajna EU-csatlakozását - már reagált is rá Zelenszkij

Merz levelében elismeri, hogy a csatlakozási eljárást nem lehet rövid időn belül lezárni a számos akadály és a tagállami ratifikációs folyamatok politikai bonyolultsága miatt. Éppen ezért "innovatív megoldásokkal" kellene előrelépni Ukrajna uniós integrációjában. A történelmi előzmény nélküli társult tagság lehetővé tenné, hogy Ukrajna szavazati jog és saját biztosi portfólió nélkül is részt vegyen az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament munkájában. Emellett az ország fokozatosan hozzáférhetne bizonyos uniós finanszírozású programokhoz is.

A javaslat legfontosabb eleme a biztonságpolitikai dimenzió. A társult tagság révén Kijev egy esetleges újabb orosz támadás esetén az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdésére hivatkozva kérhetne segítséget a többi tagállamtól. Ez a kevéssé ismert kölcsönös védelmi klauzula széles mozgásteret hagy a tagállamoknak a segítségnyújtás formáját illetően, amely a katonai és gazdasági támogatástól az egészségügyi és diplomáciai segítségig terjedhet. A rendelkezést gyakran hasonlítják a NATO 5. cikkéhez, bár a megfogalmazásuk eltér. Merz emellett egy visszafordíthatósági mechanizmust is beépítene a folyamatba. Ennek értelmében a társult tagság befagyasztható lenne, ha Kijev visszalépne az alapvető jogok, a jogállamiság vagy a strukturális reformok terén.

Merz már a múlt hónapban, a ciprusi informális EU-csúcson is felvetette ezt az ötletet. Ott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét a gyorsított csatlakozás mellett érvelt, és elutasított minden „szimbolikus" tagságra vonatkozó javaslatot. „Ugyanazt a teljes jogú tagságot kérjük, amellyel minden EU-tagállam rendelkezik, Ciprustól Lengyelországig" – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy népe sem szimbolikusan hal meg. Több uniós vezető azonban fenntartásait fejezte ki, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozási folyamatnak végig érdemalapúnak kell maradnia.

Merz levelében igyekszik megnyugtatni a többi tagjelölt országot is. Kiemelte, hogy javaslata „nem térítheti el és nem is fogja eltéríteni" Moldova, valamint a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamatát. Ezzel párhuzamosan Ausztria, Csehország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia is köröztetett egy saját javaslatot, amely az összes tagjelölt országra kiterjedő ágazati integrációt célozza.

A német kancellár kezdeményezése egybeesik Orbán Viktor miniszterelnöki posztról való távozásával. Utódja, Magyar Péter jelezte, hogy kész feloldani a magyar vétót. Ezzel lehetővé tenné, hogy Kijev megnyissa a csatlakozási tárgyalások első, úgynevezett „Alapvető értékek" klaszterét. Magyar azonban előbb találkozni kíván Zelenszkijjel, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről egyeztessen. Budapest és Kijev ezen a héten hivatalos tárgyalásokat kezdett az ügyben. Amennyiben elegendő előrelépés történik, Ukrajna a június 18–19-i brüsszeli csúcstalálkozón megnyithatja az első klasztert, a további öt tárgyalási klaszter pedig 2026 második felében következhet.

Címlapkép: Purger Tamás, MTI/MTVA 

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.