Kiakadt a szakdolgozói kamara az új béreken: furcsa helyzet állhat elő a kórházakban

Szakdolgozói visszajelzések alapján belső bérfeszültséget teremt az egészségügyi tárca szakdolgozókra vonatkozó új bértábla-javaslata, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az érdemi egyeztetés is elmaradt az érintett szervezetekkel.

Az Egészségügyi Minisztérium múlt héten tette közzé szakdolgozói bértábla-tervezetét, amely a tárca szerint a végzettséget és a szakmai tapasztalatot is figyelembe veszi. Közölték, a kormányzat által az egészségügyi ágazatnak bejelentett 510 milliárd forintos többletforrás legnagyobb tétele - csaknem 192 milliárd forint - a szakdolgozói bérrendezés lenne, ami 123 500 dolgozót érint. A szakdolgozók alapbére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt pedig nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet. A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra, valamint az intézmények működését biztosító munkatársakra, köztük műszaki szakemberekre, szerelőkre, adminisztrátorokra, informatikusokra is.

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke hétfőn az MTI érdeklődésére azt mondta, a béremelés önmagában örömteli, hiszen több mint két és fél éve nem történt ilyen. "A bérrendezés nagyon jó dolog, ha az olyan mértékű, ami tényleg a kormányzat által is kommunikált igazságosságot, motivációt és megbecsülést tükrözi" - fogalmazott.

A kamarai elnök beszámolója szerint 7,5 százalék lesz a legalacsonyabb emelési mérték. A bértábla belső aránytalanságaira felhívva a figyelmet azt mondta, a minisztérium tájékoztatása alapján előfordulhat, hogy a leginkább terhelt területen dolgozó intenzíves szakápoló 45 ezer forint emelést fog kapni, míg egy képesítés nélküli kisegítő munkavállaló 60 százalék feletti emelést kap, így a kettejük fizetése közötti különbség mindössze 100 ezer forint. "Ez a (bér)rendszer-összecsúszás egyáltalán nem motiváló" - mutatott rá Balogh Zoltán.

A kamara elnöke kiemelte: a legmagasabb szinten képzett (például egyetemi végzettségű, MSc diplomás vagy PhD fokozattal rendelkező) szakdolgozók bérét az egészségügyi tevékenységet végző, de nem orvosi diplomások bértáblájához kellene igazítani, továbbá a folyamatos munkarendben dolgozók fokozott anyagi elismerése sem maradhat el.

Balogh Zoltán szerint kiszámítható és tervezhető bérrendszer kialakítására lenne szükség, amely hosszú távon átlátható szakmai és anyagi előmenetelt biztosít a szakdolgozók számára. Mint mondta: elismerve a kormányzat szándékát és törekvéseit a bérrendezésre, de a most közzétett bértábla-tervezetet csak kiinduló pontnak tudja tekinteni a kamara, véleménye szerint további egyeztetést igényelne annak bevezetése.

Kitért arra: a tárca szakértői egyeztetést nem tartott az új bértábláról, csupán egy "tájékoztatóra" hívta meg az érintettek képviselőit.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.