A gyors kiábrándulás az egész mesterségesintelligencia-szektorral szemben szkepticizmust ébresztett a befektetők körében.
Brutális a szakadék magyar és magyar között: ennyiből gazdálkodnak a leggazdagabb és a legszegényebb családok
A magyar háztartások fogyasztási kiadásai tíz év alatt több mint a duplájukra emelkedtek, 2025-ben már évi 2,16 millió forintot költött egy átlagos lakos. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy a pénz egyre nagyobb részét viszi el az élelmiszer és a lakhatás, miközben a leggazdagabbak négyszer annyit költenek, mint a legszegényebbek. A fogyasztási szokások közötti különbségek így továbbra is látványosak.
Jelentősen emelkedtek a magyar háztartások fogyasztási kiadásai az elmúlt évtizedben, 2025-ben már több mint 2,1 millió forintot költött egy átlagos lakos egy év alatt. A növekedés azonban nem volt egyenletes: a koronavírus-járvány, majd a 2022–2023-as inflációs sokk is komoly nyomot hagyott a fogyasztáson.
A KSH adatai szerint a lakossági kiadások 2024-ben kezdtek ismét érdemben növekedni, tavaly pedig már reálértéken is bővültek. Különösen a vendéglátásra, a szálláshely-szolgáltatásokra és az egészségügyre fordított összegek emelkedtek, miközben egyes területeken továbbra sem sikerült visszatérni a korábbi fogyasztási szinthez.
Tíz év alatt több mint kétszeresére nőttek a kiadások
A KSH adatsora alapján a magyar háztartások egy főre jutó éves fogyasztási kiadásai 2015-ben még 979 ezer forintot tettek ki, 2025-re viszont elérték a 2 millió 165 ezer forintot. Ez tíz év alatt több mint 121 százalékos nominális emelkedés, vagyis az egy főre jutó kiadások 2,2-szeresükre nőttek.
A számokat azonban érdemes az inflációval együtt értelmezni. A kiadások növekedése ugyanis önmagában nem jelenti azt, hogy a magyarok ennyivel több terméket és szolgáltatást engedhettek meg maguknak. A 2015 és 2025 közötti időszakban jelentős áremelkedés történt, különösen 2022-ben és 2023-ban, amikor az éves árindex rendre 14,5, illetve 17,6 százalék volt.
A fogyasztás reálértékének alakulása ezért jóval árnyaltabb képet mutat. 2016 és 2019 között minden évben érdemben bővült a lakossági fogyasztás, a legerősebb növekedést 2018-ban mérték, amikor 7,5 százalékkal emelkedett a volumen. Ez a négyéves időszak a háztartások fogyasztásának egyértelmű felívelését hozta.
A koronavírus-járvány azonban megtörte a lendületet: 2020-ban 0,5 százalékkal csökkent a fogyasztás reálértéke. Bár a következő két évben ismét növekedés következett, a 2022-es 1,1 százalékos bővülés már messze elmaradt a korábbi évek dinamikájától. Ebben az évben az árak 14,5 százalékos emelkedése mellett a nominális kiadások jelentős növekedése sem tudott igazán nagyobb fogyasztást eredményezni.
Az inflációs sokk után jött a legnagyobb visszaesés
A legnagyobb törést 2023 hozta, amikor a 17,6 százalékos éves árindex mellett a háztartások fogyasztásának reálértéke 6,4 százalékkal esett vissza. Ez különösen beszédes annak fényében, hogy a nominális kiadások eközben tovább emelkedtek: az egy főre jutó éves összeg 1,715 millió forintról 1,888 millió forintra nőtt.
Vagyis a magyarok papíron többet költöttek, a pénzükért azonban kevesebb terméket és szolgáltatást tudtak vásárolni. Ez jól mutatja, hogy a kiadások nominális növekedése mennyire félrevezető lehet egy magas inflációval jellemzett időszakban.
A 2024-es év már fordulatot hozott, a fogyasztás volumene 2,9 százalékkal emelkedett, 2025-ben pedig újabb 3 százalékos növekedést mért a KSH. A helyreállás tehát folytatódott, de a két egymást követő év növekedése még nem jelenti automatikusan azt, hogy a háztartások minden korábbi veszteséget ledolgoztak.
Ha a 2022 és 2023 során bekövetkezett visszaesést és a 2024–2025-ös növekedést együtt nézzük, jól látható, hogy a fogyasztás helyreállása fokozatos. A 2025-ös 3 százalékos bővülés ugyan kedvező fejlemény, de a korábbi, 5–7 százalékos növekedési ütemektől továbbra is elmarad.
Vendéglátásra és egészségügyre költöttünk többet
A 2025-ös adatokból az is kiderül, hogy nem minden területen azonos ütemben emelkedtek a háztartások kiadásai. Folyó áron a legnagyobb növekedést a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás területén mérték: ezekre 10,5 százalékkal fordított többet a lakosság, mint egy évvel korábban.
Az egészségügyi kiadások 9,6 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított összeg 7,5 százalékkal nőtt. Utóbbi különösen fontos tétel, hiszen az élelmiszer-vásárlás a háztartások mindennapi kiadásainak egyik meghatározó része.
A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás kiugró növekedése arra utalhat, hogy a háztartások egyre nagyobb összegeket fordítanak az otthonon kívüli fogyasztásra és a kikapcsolódásra. Ugyanakkor a nominális adatokból önmagukban nem lehet megállapítani, hogy a növekedés mögött több éttermi látogatás, több utazás vagy egyszerűen a szolgáltatások drágulása állt-e.
Fontos különbség, hogy a KSH szerint folyó áron valamennyi fogyasztási főcsoportban emelkedtek a kiadások, reálértéken azonban már nem volt mindenhol pozitív a változás. A szeszes italokra és dohányárukra fordított kiadások volumene például 1,9 százalékkal csökkent.
Ez azt jelenti, hogy bár a lakosság összességében többet költött, bizonyos termékcsoportokból az áremelkedések figyelembevételével kevesebbet vásárolt. A fogyasztási szerkezet változása így legalább annyira fontos része a történetnek, mint az egy főre jutó kiadások emelkedése.
Ennyit költött egy magyar egy év alatt
A KSH adatai alapján az egy főre jutó éves fogyasztási kiadások és a reálértékű változás az elmúlt évtizedben így alakult:
A számokból összességében az látszik, hogy a magyar háztartások fogyasztása hosszabb távon emelkedő pályán van, de a növekedés tempója jelentősen függ a gazdasági környezettől és az árszínvonal változásától. A 2025-ös adatok már egyértelműen a helyreállás folytatódását mutatják, ugyanakkor a fogyasztás bővülése még nem érte el a járvány előtti években tapasztalt dinamikát.
Már minden harmadik forint élelmiszerre megy el
A kiadások emelkedése azonban önmagában még nem árulja el, hogyan változott a magyarok életszínvonala: legalább ilyen fontos kérdés, hogy mire megy el a rendelkezésre álló pénz. A KSH fogyasztási adatai szerint 2025-ben az élelmiszerek és alkoholmentes italok vitték el a háztartások teljes fogyasztási kiadásainak 29,6 százalékát. Ez jelentős növekedés a 2019-es 24,4 százalékhoz képest: hat év alatt 5,2 százalékponttal emelkedett az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban.
Forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar lakos 2025-ben évente mintegy 641 ezer forintot költött élelmiszerekre és alkoholmentes italokra. Ez havi szinten több mint 53 ezer forintos kiadás fejenként, egy kétfős háztartás esetében pedig már meghaladja a 106 ezer forintot.
Az élelmiszerek súlyának növekedése különösen beszédes, ha figyelembe vesszük, hogy közben a teljes fogyasztási kiadás is jelentősen emelkedett. Nem pusztán arról van tehát szó, hogy az élelmiszerek drágulása miatt több forintot kellett a kasszánál hagyni: a teljes fogyasztáson belül is nagyobb lett az élelmiszerekre fordított összeg aránya.
Ez részben azzal magyarázható, hogy az alapvető élelmiszerek beszerzése kevésbé halasztható vagy elhagyható kiadás, mint például egy új ruhadarab megvásárlása, egy éttermi vacsora vagy egy kulturális program. Ha a háztartások költségvetését szorítja az infláció, a rugalmasabban kezelhető kiadások visszafogásával próbálhatnak alkalmazkodni, miközben az élelmiszerre fordított összeg továbbra is jelentős marad.
A lakásfenntartás és a közlekedés is viszi a pénzt
Az élelmiszerek után a lakásfenntartás és a háztartási energia jelenti a második legnagyobb kiadási tételt. Ennek súlya 2025-ben 16,4 százalék volt, ami ugyanakkor elmarad a 2019-ben mért 18,5 százaléktól.
Egy főre vetítve évente 355 ezer forint ment el lakásfenntartásra és háztartási energiára, vagyis havonta csaknem 30 ezer forint. A részarány csökkenése nem jelenti feltétlenül azt, hogy a lakhatás olcsóbb lett volna: a teljes fogyasztási kiadás ennél gyorsabban emelkedett, így ez a tétel kisebb szeletet hasított ki a növekvő tortából.
A harmadik legnagyobb csoport a közlekedés, amely a teljes fogyasztás 10,3 százalékát tette ki 2025-ben. Ez szintén visszaesés a hat évvel korábbi 11,9 százalékhoz képest. A magyarok egy főre vetítve 222 ezer forintot, havonta átlagosan 18,5 ezer forintot költöttek közlekedésre.
A három legnagyobb kiadási csoport – az élelmiszerek, a lakásfenntartás és a közlekedés – együttesen a teljes fogyasztás 56,3 százalékát vitte el. Vagyis a magyarok minden elköltött 100 forintjából több mint 56 ezekre az alapvető tételekre ment el.
Ez a megoszlás jól érzékelteti, mennyire meghatározzák a mindennapi megélhetési költségek a háztartások pénzügyi mozgásterét. A fogyasztási szerkezet alapján a kiadások több mint fele olyan területekre koncentrálódik, amelyeket rövid távon nehéz érdemben csökkenteni.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ruhára, szórakozásra és hírközlésre kisebb arányban költünk
A 2019-es és 2025-ös adatok összevetése alapján nem minden területen nőtt a kiadások súlya. A ruházat és lábbeli esetében például 4,2 százalékról 3,6 százalékra csökkent a részarány, a kultúra és szórakozás pedig 7,3 százalékról 6 százalékra esett vissza.
A hírközlési kiadások súlya szintén mérséklődött: a 2019-es 7 százalék után 2025-ben már csak 6 százalékot tett ki. A közlekedésnél tapasztalt csökkenéshez hasonlóan ez sem feltétlenül jelenti a forintban kifejezett kiadások visszaesését, hiszen a KSH szerint valamennyi főcsoportban több pénzt költött a lakosság, mint egy évvel korábban.
A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás ezzel szemben növelte a súlyát: 2019-ben a teljes fogyasztás 4,8 százalékát, 2025-ben már 5,7 százalékát adta. Ez azért is érdekes, mert a korábbi adatok szerint éppen ez a kategória mutatta az egyik legnagyobb éves nominális növekedést 2025-ben, 10,5 százalékot.
Az egészségügyi kiadások aránya szintén emelkedett, 5,1-ről 5,8 százalékra. A szeszes italok és dohányáruk esetében kisebb növekedés látható, 3,5-ről 3,8 százalékra, míg a lakberendezés és háztartásvitel részaránya lényegében változatlan maradt.
Erre költ a gazdag, szegény
Hatalmas különbségek vannak a leggazdagabb és a legszegényebb magyar háztartások fogyasztási szokásai között: míg a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók évente átlagosan 979 ezer forintot költenek fejenként, addig a legfelső ötödben már 3,9 millió forint jut egy emberre.
A különbség azonban nemcsak a kiadások nagyságában, hanem abban is megmutatkozik, hogy mire megy el a pénz. A KSH adatai szerint a legszegényebbek jövedelmük jóval nagyobb részét fordítják élelmiszerre és lakhatásra, miközben a legtehetősebbeknek sokkal több pénzük marad szórakozásra, utazásra és kényelmi szolgáltatásokra.
A háztartások fogyasztását alapvetően meghatározza, hogy mekkora jövedelemből gazdálkodhatnak. A KSH 2025-ös adatai szerint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók egy főre jutó éves fogyasztási kiadása mindössze 979 ezer forint volt, miközben a legfelső ötödben ez az összeg elérte a 3 millió 906 ezer forintot.
Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb jövedelmű csoportba tartozók fejenként négyszer annyit költöttek, mint a legszegényebbek. A különbség az országos átlaghoz képest is jelentős: a legalsó ötöd fogyasztása az országos átlag kevesebb mint felét érte el, míg a legfelső jövedelmi csoportban az egy főre jutó kiadás annak 1,8-szerese volt.
A különbség nem csupán a kiadások összegében, hanem azok növekedési ütemében is megmutatkozott. A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben folyó áron 8 százalékkal, reálértéken 3,5 százalékkal emelkedett a fogyasztás. A legfelső ötödben ugyanezek az értékek 7, illetve 2,4 százalékot tettek ki.
Vagyis a legszegényebb háztartások fogyasztása valamivel gyorsabban bővült, de ez egyelőre nem jelentette a jövedelmi csoportok közötti különbség érdemi csökkenését. A KSH szerint a felső és az alsó ötöd fogyasztási kiadásainak aránya az előző évekhez képest lényegében stagnált.
A szegényebbek pénzének közel 38 százaléka élelmiszerre megy el
A legszembetűnőbb különbség az élelmiszer-kiadásoknál látható. A legalsó jövedelmi ötödben élők teljes fogyasztási kiadásainak 37,8 százalékát vitték el az élelmiszerek és alkoholmentes italok 2025-ben. A legfelső ötödben ugyanez az arány mindössze 25,5 százalék volt.
Ez több mint 12 százalékpontos különbség, ami jól mutatja, mennyire eltérő mozgástérrel rendelkeznek a különböző jövedelmi helyzetű háztartások. Az alacsonyabb jövedelműek számára az élelmiszer-vásárlás a költségvetés jóval nagyobb részét köti le, így kevesebb pénz marad más termékekre és szolgáltatásokra.
Hasonló eltérés látható a lakásfenntartásnál is. A legszegényebb ötöd kiadásainak 20 százalékát tették ki a lakhatással és háztartási energiával kapcsolatos költségek, míg a leggazdagabbaknál ez az arány 14,7 százalék volt.
A három alapvető kiadási csoport – az élelmiszer, a lakásfenntartás és a közlekedés – együttesen a legalsó jövedelmi ötöd fogyasztásának 64,8 százalékát emésztette fel. A legfelső ötödben ugyanez az arány 51,6 százalék volt.
A különbség azért különösen fontos, mert ezek azok a kiadások, amelyeket a háztartások nehezen tudnak visszafogni. Élelmiszerre, lakhatásra és közlekedésre akkor is költeni kell, ha a családi költségvetés szűkös. A magasabb jövedelműeknél viszont ezek a tételek kisebb részt foglalnak el a teljes fogyasztásból, így nagyobb összegek maradnak egyéb célokra.
A gazdagabbak tízszer annyit költenek kultúrára és szórakozásra
A fogyasztási szerkezet másik oldalán a szabadidős és kényelmi kiadások állnak. Ezeknél már egészen szélsőséges különbségek rajzolódnak ki.
A kultúrára és szórakozásra a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók fejenként 317 ezer forintot költöttek 2025-ben, ami csaknem tízszerese a legalsó ötödben mért összegnek. A leggazdagabbak teljes fogyasztási kiadásainak 8,1 százaléka ment erre a célra, a legszegényebbeknél viszont mindössze 3,3 százalék volt az arány.
A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás területén is jelentős a különbség: a legfelső ötödben fejenként 279 ezer forintot fordítottak erre, több mint hatszor annyit, mint a legalsó jövedelmi csoportban élők.
A különbség mögött nem feltétlenül pusztán eltérő fogyasztói preferenciák állnak. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknál az alapvető szükségletek kielégítése után egyszerűen jóval kevesebb pénz marad éttermi étkezésre, utazásra, kulturális programokra vagy más szabadidős tevékenységekre.
Az egészségügyi kiadásoknál viszont fordított arány figyelhető meg: a legalsó ötöd fogyasztásának 6,2 százalékát tették ki ezek a tételek, míg a leggazdagabbaknál csak 3,8 százalékot. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a szegényebbek többet költenének egészségügyre forintban: a kisebb teljes fogyasztási keret miatt egy adott kiadás náluk nagyobb súlyt képviselhet.
A két jövedelmi csoport összehasonlítása alapján világosan látszik, hogy a jövedelmi különbségek a fogyasztás szerkezetében is megjelennek. A legszegényebbek költségvetését sokkal inkább az alapvető megélhetési kiadások határozzák meg, míg a leggazdagabbak nagyobb arányban engedhetnek meg maguknak szabadidős, kulturális és kényelmi szolgáltatásokat.
A KSH adatai arra is rámutatnak, hogy a magasabb jövedelem nem egyszerűen nagyobb vásárlóerőt jelent: a fogyasztási lehetőségek köre is jelentősen kibővül. Miközben a legalsó ötödben a kiadások közel kétharmadát az alapvető szükségletek viszik el, a legfelső ötödben ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot.
A négyszeres fogyasztási különbség tehát nem pusztán azt jelenti, hogy a leggazdagabbak többet vásárolhatnak. Azt is, hogy lényegesen nagyobb szabadságuk van eldönteni, mire költik a pénzüket.
Keményen lecsaphat az európai hatóság a magyaroknál is népszerű webshopra: milliárdos büntetés jöhet
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a Temu megsérti az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet.
-
Három dolog, amit minden autósnak észben kell tartani: így spórolhatsz tízezreket a kötelező biztosításon
Szobonya Lászlót, a Groupama Biztosító lakossági nem-életbiztosítás termékmenedzsment vezetőjét kérdeztük.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







