Megtorpant a forint: hiába esik a dollár, elfogyott a magyar deviza lendülete

Hétfő késő délelőtt az euró dollárral szembeni jegyzése egyre közelebb került a lélektanilag fontos 1,12-es szinthez, a forint reggeli erősödése azonban megtorpant. A magyar deviza a nap elején még 362,9 körül járt az euróval szemben, ami 0,1 százalékos felértékelődést jelentett péntek estéhez képest. A dollárért a délelőtt korábbi részében 324,3 forintot kértek a bankközi piacon, ami fél százalékkal maradt el az előző kereskedési nap záróértékétől.

A dollár gyengülése az elmúlt időszakban érdemben támogatta a forintot, amely így az euróval szembeni 365 körüli szintekről tudott korrigálni. Hétfőn az EUR/USD keresztárfolyam a reggeli 1,117-ről előbb 1,1188 közelébe emelkedett – ami 0,4 százalékos dollárgyengülést tükrözött –, majd tovább közelített az 1,12-es határhoz. Ez a mozgás azonban késő délelőtt már nem adott újabb felhajtóerőt a hazai fizetőeszköznek.

A forint számára a következő kulcsszint a 360-as eurójegyzés lehet, amely alá július óta nem nézett be az árfolyam. A következő napokban elsősorban a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság, a geopolitikai feszültségek, valamint a vezető devizapár mozgása szabhat irányt a forintnak.

Egyre valószínűbb a decemberi kamatemelés az euróövezetben

Az euróövezetben a következő negyedévekben is tartósan magas maradhat az infláció Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint. A pénzromlás üteme jelenleg a jegybank 2 százalékos céljának kétszerese, miközben a gazdaság stabilan növekszik. Több döntéshozó ezért újabb, 25 bázispontos kamatemelésre készül decemberben.

Az iráni háború nyomán megugró energiaárak miatt az EKB már két hasonló mértékű szigorítást hajtott végre. Lagarde szerint a jelenlegi információkhoz képest érdemi változásra lenne szükség ahhoz, hogy a jegybank eltérjen a jelzett kamatpályától.

A döntéshozók ugyanakkor részletesen vizsgálják a 2,5 százalékon stagnáló maginfláció belső szerkezetét. Ez a mutató a változékony élelmiszer- és energiaárak kiszűrésével jelzi a fundamentális árnyomást. Egyelőre nem azonosítható a vártnál hevesebb másodkörös inflációs hatás, vagyis az energia drágulása nem épült be kontrollálatlanul a bérekbe és a szolgáltatások áraiba. A többéves bérmegállapodások és a vállalati bérvárakozások sem utalnak bér-ár spirál kialakulására.

A további monetáris szigorítás mellett óvatosságra int, hogy a globális kötvényhozamok emelkedése önmagában is felveri a finanszírozási költségeket, ami érdemben fékezheti az euróövezet gazdaságát.

Két jelölt versenyez az EKB vezetéséért

Az EKB következő elnöke Klaas Knot, a holland jegybank korábbi vezetője vagy Pablo Hernández de Cos, a spanyol központi bank volt elnöke lehet. A pénteki határidőig kizárólag őket jelölték a tagállami kormányok, az eurócsoport hétfői ülésén pedig már napirendre is veszik a jelöléseket.

Lagarde október végén jelentette be, hogy 2027. február 7-ig, mandátumának hivatalos lejárta előtt távozik posztjáról. Az utód személyéről az Európai Tanács hoz döntést.

A jelenleg a Nemzetközi Fizetések Bankját vezető Hernández de Cos szintén fokozott éberségre intett az inflációs kockázatok miatt. Meglátása szerint nem igazolódtak be az iráni háború gyors lezárásához és az energiaárak korrekciójához fűzött piaci remények. A jegybankoknak ezért készen kell állniuk a szigorításra, amennyiben a beérkező adatok alapján veszélybe kerül az árstabilitás elérése.

A szakember emellett a magas államadósság mellett is tartósan laza fiskális politikát folytató, magas költségvetési hiányt felhalmozó tagállamok helyzetére hívta fel a figyelmet. Ezekben a gazdaságokban a restriktív monetáris kondíciók tovább súlyosbítják az adósságszolgálat terheit.

Kínában a termelőket sújtja az energiaársokk

Kínában októberben éves összevetésben 5,7 százalékkal emelkedett a termelői árindex (PPI) a szeptemberi 5 százalékos adat után. A hétfőn publikált tényadat meghaladta az elemzők által várt 5,3 százalékos konszenzust, egyben 2022 júniusa óta a leggyorsabb drágulási ütemet jelezte az iparban.

A megugrást elsősorban a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt tartósan magas szinteken ragadó energiaárak vezérelték. Ez kifejezetten a kitermelő szektorban, a vegyiparban és az energiaintenzív ágazatokban dobta meg a termelési költségeket.

A termelői oldalról érkező nyomás azonban mindeddig csak tompítva jelent meg a fogyasztói árakban, miután a visszafogott belső kereslet szűkíti a vállalatok átárazási mozgásterét. A fogyasztói infláció (CPI) a szeptemberi 0,9 százalékról októberben 0,7 százalékra lassult, elmaradva a 0,8 százalékos prognózistól. A maginfláció eközben 1 százalékról 0,8 százalékra mérséklődött.

A kínai gazdasági konjunktúrát továbbra is a robusztus export fűti, míg a lakossági fogyasztás kifejezetten gyenge lábakon áll. A fogyasztói bizalomnak a tőkepiacok gyengélkedése sem kedvez: a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai papírokat keresleti félelmek és szigorodó exportkorlátozások nyomják le, a jüan erősödése pedig az exportőrök jövedelmezőségét emészti fel.

Az energiaársokk árfelhajtó hatása a következő hónapokban még fennmaradhat, jövőre azonban fokozatos kifulladás valószínűsíthető. Az elemzői konszenzus szerint a termelői árakban ismét deflációs tendenciák jelenhetnek meg, miközben az éves fogyasztói infláció 2027-ben átlagosan alig 0,4 százalék körül alakulhat.