Kiderült a titkos terv: ezen a ponton roppanthatja meg a kínai gazdaságot Európa, ha eldurvul a helyzet

A berlini kabinet a kereskedelmi folyamatok és a vállalati adatok elemzésével vizsgálja, hogy Kínának hol van még mindig szüksége német vagy európai alkatrészekre és technológiai szaktudásra. Az előzetes eredmények szerint a kínai ellátási lánc legfőbb gyenge pontjait a fejlett félvezetőgyártó berendezéseket gyártó holland ASML kulcsfontosságú beszállítói, mint a Trumpf és a Carl Zeiss, valamint további félvezetőipari vállalatok, például a Siltronic, az Aixtron és a SÜSS MicroTec jelenthetik.

A vizsgálat egy 34 pontból álló, bizalmas nemzetbiztonsági intézkedéscsomag része, amely a stratégiai függőségek csökkentését célozza. A tervek arra az esetre is felkészítik Európát, ha Peking ismét politikai fegyverként vetné be a kritikus fontosságú nyersanyagok exportjának korlátozását. A német álláspont szerint a leghatékonyabb ellenlépés nem feltétlenül az új eszközök exporttilalma, hanem a Kínában már működő, európai technológiát használó berendezések, különösen a régebbi generációs ASML-gépek karbantartásának, szervizelésének és alkatrész-ellátásának felfüggesztése lenne. Berlin vizsgálja a fejlett gyógyszeripari és orvostechnikai termékek exportkorlátozását is, ám ez az elöregedő kínai társadalom és a betegeket érintő közvetlen hatások miatt rendkívül kényes terület.

Politikai téren Friedrich Merz kancellár a közelmúltban határozottabb fellépést sürgetett Pekinggel szemben, nehogy Németország az amerikai–kínai nagyhatalmi versengés áldozatává váljon. Lars Klingbeil alkancellár eközben, a kínai gyakorlat mintájára, felvetette, hogy a technológiatranszfer garantálása érdekében kötelezővé tehetnék a vegyesvállalati formát a nem európai cégek számára. Az uniós vezetők már felkérték az Európai Bizottságot a napi egymilliárd eurót meghaladó, Kínával szembeni kereskedelmi deficit kezelésére szolgáló új piacvédelmi eszközök kidolgozására.

Szakértők szerint a csúcstechnológia mellett a tömeges foglalkoztatást biztosító ágazatok, például az acél-, vegy- vagy textilipar működésének megzavarása is gyorsan belső politikai feszültségekhez vezethetne Kínában. A közös európai fellépés legnagyobb kihívása azonban az, hogy Peking aszimmetrikus válaszlépései aránytalanul érinthetnek egyes tagállamokat. Ennek kivédésére és az uniós szolidaritás fenntartására egy kompenzációs mechanizmus kiépítése válhat szükségessé. Kiemelt cél továbbá, hogy Németország és az Európai Unió elkerülje a kétfrontos kereskedelmi háborút, vagyis ne kerüljön egyszerre konfliktusba Kínával és az Egyesült Államokkal.