Félmillióan vonultak tegnap Franciaország utcáira: ez már lassan tényleg forradalom

A csütörtöki sztrájkot a pedagógusok, a vasutasok, a kórházi dolgozók és a postások szakszervezetei hirdették meg, akikhez az energiaszektor több munkavállalója is csatlakozott. A tiltakozók magasabb minimálbért, általános béremelést, az adórendszer átalakítását, valamint az oktatási intézmények állapotának javítását követelik. A munkabeszüntetés miatt egész napra bezárt az Eiffel-torony és a Diadalív, a tömegközlekedésben azonban nem voltak komolyabb fennakadások, és az oktatási tárca szerint a tanároknak is csak mintegy 16 százaléka sztrájkolt.

A mostani megmozdulást hetek óta tartó, diákok által kezdeményezett demonstrációk előzték meg, amelyek szeptemberben indultak az állami iskolák rossz állapota miatt, majd összefonódtak a megélhetési válság és a társadalmi egyenlőtlenségek miatti általános elégedetlenséggel. Bár a párizsi felvonulás kezdetben karneváli hangulatban zajlott, két órával az indulás után a menet élén haladók összecsaptak a rendőrökkel. A hatóságok közlése szerint csuklyás személyek rongálni kezdtek, a főváros térségében több középiskolában kárt tettek, egy belvárosi intézményt pedig fel is gyújtottak.

Lyonban a rohamrendőrök szintén könnygázzal oszlatták a feketébe öltözött, arcukat eltakaró radikális csoportokat, amelyek legalább egy járművet felgyújtottak. A korábbi megmozdulások során kialakult zavargások és a rendőri túlkapások miatt indult belső vizsgálatok után Laurent Nunez belügyminiszter határozott fellépést ígért, így csütörtökön 70 ezer rendőrt vezényeltek az utcákra. A hatóságok emellett kijárási tilalmakkal, gyülekezési korlátozásokkal és a felvonulási útvonalak szűkítésével próbálták elejét venni az erőszaknak, amit a szakszervezetek élesen bíráltak.

A tüntetők – köztük egyetemisták, szociális munkások és nyugdíjasok – egyaránt az elszabadult élelmiszer- és üzemanyagárakra, az alacsony bérekre, valamint a közszolgáltatások leépülésére panaszkodtak. A tiltakozók szerint a társadalomban megtermelt javak egy szűk réteg kezében összpontosulnak, miközben a mindennapi megélhetés és a fiatalok munkába állása egyre nehezebbé válik. A franciaországi események nem egyedülállóak Európában, hiszen az elmúlt hetekben Németországban, Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Portugáliában is hasonló demonstrációkat tartottak az életszínvonal romlása miatt.

A tömegtüntetések komoly politikai nyomást helyeznek a kormányra, különösen úgy, hogy öt hónap múlva elnökválasztást tartanak Emmanuel Macron utódlására. A felmérések szerint jelenleg a szélsőjobboldali Marine Le Pen a legesélyesebb jelölt, aki a második fordulóban a csütörtöki felvonuláson szintén részt vevő baloldali Jean-Luc Mélenchonnal kerülhet szembe. A kialakult feszültség enyhítése érdekében Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek és a munkaadók képviselőivel, hogy a bérekről és a megélhetési költségekről egyeztessenek.